November 29-én Tornyoson megtartották a II. Egymás Mellett-Egymásért —Magyar—Ruszin Hagyományőrzés elnevezésű rendezvényt.

A rendezvénynek a tornyosi Ady Endre Művelődési Egyesület színházterme adott otthont, és a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi — Nemzeti Közösségi Titkárság, a Tartományi Művelődési Tömegtájékoztatási és Vallási Közösségi Titkárság, a Magyar Nemzeti Tanács, valamint Zenta Község Önkormányzata támogatásával valósult meg.

— Ez az esemény a tolerancia jegyében telik. Volt már egy magyar—ruszin közös programunk három-négy évvel ezelőtt, most sikerült újra megrendezni, a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi —Nemzeti Közösségi Titkárság támogatásával. A szomszédos faluban az idevalósiak egy része ruszin nemzetiségű, ápoljuk egymás között a viszonyokat, mindig jobb ugyanis egymással jóban lenni, mert csak tanulhatunk egymástól. Tizenkét fellépő lesz a mai nap alkalmával, köztük két ruszin, de Magyarországról, Deszkről és Kiskundorozsmáról is vannak vendégeink, úgyhogy változatos a műsor. Évek óta járunk Deszkre, népzenei találkozókra, és nagyon jó baráti kapcsolatot ápolunk mindkét településsel — avatott be Tóth Ugyonka Frigyes, az Ady Endre Művelődési Egyesület ügyvezetője.

Tóth Ugyonka Frigyes

Ezután a hivatalos köszöntők hangzottak el, elsőként Kudlik Zoltán, a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi —Nemzeti Közösségi Titkárság segédtitkára mondott beszédet, majd őt követte Király László, Deszk polgármestere és Dudaš Tatjana, a Petro Kuzmjak művelődési egyesület elnök asszonya.

— Régóta ígérem, hogy eljövök, ez az első alkalom, de biztos, hogy nem az utolsó — hangsúlyozta Király László. — Egy olyan településről jöttem a szerb—magyar határ mellől, Deszkről, ahol szerintem az ország egyik legerősebb szerb közössége működik. Nagyon igaznak találom azokat a szavakat, amiket elmondtak az összefogásról és a sokszínűségről, hiszem azt, hogy ez a sokszínűség tesz bennünket egyformává. Csodálattal hallottam azt, hogy itt Vajdaságban 26 nemzetiség él, és ez a sokszínűség, azt gondolom, nagyon gazdaggá teszi ezt a területet, ezt a tartományt, és nagyon büszkék lehetnek arra, hogy kultúráját mindenki ápolhatja. Nagy örömmel vagyunk itt a népdalkörünkkel, és remélem, hogy mi is hozzájárulunk majd ahhoz, hogy egy picit színes és talán szebb legyen ez a mai este, és természetesen várjuk önöket máskor is Deszken.

A Petro Kuzmjak művelődési egyesületet 1948-ban alapították, kisebb-nagyobb visszaesésekkel folyamatosan működik. Az egyesület ápolja és népszerűsíti a ruszin nép hagyományait és kultúráját, valamint a ruszin nyelv megőrzésén dolgozik.

— Sajnos egyre kevesebb a ruszin vagy a ruszinul beszélő ember, és egyre nehezebb dolgozni. Sokan elmentek nagyobb városokba és külföldre, de mi nem adjuk fel — emelte ki Dudaš Tatjana, a Petro Kuzmjak művelődési egyesület elnök asszonya.

A topolyai Éter Máté egyetemista a Tornyosi Szarkaláb Táncegyüttessel lépett fel.

— Bukovinai táncokat fogunk ma táncolni. Ha jól matekozok, akkor tizenkilenc éve, négyéves korom óta táncolok, a gyerekekkel pedig két éve foglalkozunk.

* Fontos számodra a hagyományőrzés?

— Természetesen, gyerekkorom óta ezzel foglalkozom, a szakdolgozatomat is ebből írtam/írom. Nagyon fontos, hogy a gyerekeknek átadjuk a magyar népi kultúrát.

* Hozzád közel áll a ruszin kultúra?

— Nem feltétlenül foglalkoztam a ruszin kultúrával, de azt bizton állíthatom, hogy mivel Vajdaságban rengeteg nép él, ezért fontos, hogy foglalkozzunk egymás kultúrájával.

* Hogy gondolod, a mai este folyamán tudtok majd egymástól ellesni néhány dolgot?

— Minden bizonnyal, koreográfiai vagy akár táncszinten mindenképp, de én azt tartanám fontosabbnak, hogy ismerkedjenek egymással az emberek, és lássák más kultúráját — hallhattuk Mátétól.

A Szarkaláb néptánccsoport

Vladimir Magoč zentagunarasi koreográfus, a Petro Kuzmjak művelődési egyesület tagja elmondta, milyen programmal érkeztek, valamint beavatott abba, hogyan is kerültek annak idején a ruszinok Zentagunarasra.

— A ruszinok 1946-ban érkeztek Zentagunaras területére, a háború utáni belső kolonizáció következtében. Mivel Bácskeresztúron kevés volt a megművelhető föld, nem jutott mindenkinek elegendő terület, ezért indult meg a betelepítés. Így került Bácskeresztúrról Zentagunarasra 350 család. Akkoriban ezt a területet Zentai felső járásnak hívták. Tanyák álltak itt, és az első két-három évben a ruszinok ezeken laktak együtt az itt élőkkel, akik többségükben magyarok voltak. Közben épült a falu is, ahogy a ruszinok megérkeztek. A közösség már akkor is aktív volt, akadt köztük olyan, aki tudott zenélni, ugye a sok munka mellett szükség volt szórakozásra, ünneplésre, az élet örömeire. Amit magukkal hoztak a régi hazából, szokásokat, tárgyakat, életmódot, az mind tovább élt. Koreográfus vagyok, fiatal korom óta foglalkozom folklórral. Ma már Zentagunarason nem dolgozom koreográfusként, mert nincs gyerek, pedig még bírnám. A most bemutatott műsor ruszin népdalokból áll, melyek részben itt, Vajdaságban születtek, de nagy részük a Kárpátok vidékéről érkezett velünk. 1948-ban épült a kultúrotthon Zentagunarason, Petro Kuzmjak nevét viseli, aki a Kárpátokból származó tanító volt, Bácskeresztúr első ruszin nyelvű tanítója. Voltak jó évek, termékeny időszakok is, de mára mi vagyunk a közösség legidősebb tagjai. Amíg bírjuk, működni fog az egyesület, de sajnos nincs utánpótlás, és ez szörnyű. A fiatalok elmennek, nemcsak a mi ruszin fiataljaink, hanem a magyarok is, mindenki. Mindig együttműködünk a tornyosiakkal, a szomszéd falubeliekkel. Akármilyen rendezvényünk van a faluban — legyen ruszin vagy magyar —, mindig meghívjuk Tornyost — hangsúlyozta Vladimir Magoč.

A Handa-Banda ifjúsági tamburazenekar

Az eseményen fellépett az Ady Endre Művelődési Egyesület Szarkaláb néptánccsoportja, a Handa-Banda ifjúsági tamburazenekara, a Tornyosi Cinegék elnevezésű zenekar, valamint az egyesület asszonykórusa és tamburazenekara. Az eseményen jelen volt a zentagunarasi Gracza János Színjátszó és Irodalmi Egyesület Gyöngyvirág asszonykórusa, a zentai Délibáb Magyar Művelődési Egyesület, Baráth László tárogatóművész és az Öreghegyi Bodza citerazenekar. Színes műsorral képviseltette magát a Žatva Kucura egyesület, a Pöndöly Magyar Művelődési Egyesület asszonykórusa, valamint a zentagunarasi Petro Kuzmjak Ruszin—Magyar Művelődési Egyesület és a Deszki Népdalkör. Az est közös vacsorával, ismerkedéssel és zenéléssel zárult.

A zentagunarasi Gyöngyvirág asszonykórus