A 140 éves magyarittabéi templom - Szabó Attila fotója

A címben Tompa Mihály A gyülekezetben című versének utolsó sorát idéztem, amely Magyarittabén, a református templomban hangzott el. Ez a bánáti falu ugyanis augusztus 11-én, 12-én és 13-án ünnepelte fennállásának 220., a templom építésének 140., valamint a hagyományos Téli Találkozók művelődési rendezvénysorozat 25. évfordulóját. 1786-ban Magyarországról, Békés megyéből, pontosabban annak több településéről indult el a lakosság, jobb megélhetést remélve, új otthon keresésére. A letelepedésre vonatkozó feljegyzés, az első anyakönyv, a Matricula lapjain található ezzel a dátummal: 1786. április 11. A jelenlegi templom felavatási istentisztelete 1866. december 23-án volt. Az Ittabéi Téli Találkozók, amely mára a helység jellegzetességévé vált, 1976 óta létezik a jelenlegi formájában. Mivel a faluban egyetlen üzemnek, gyárnak sincs székhelye, a helyi közösség nagyon szerény anyagiakkal rendelkezik. A polgárok ezt a hiányosságot önkéntes munkával igyekeznek pótolni, ezért az ünnepi előkészületekhez tartozott a park és a közterek szépítése is, amelyből fiatalok és idősek egyaránt kivették a részüket.
Szakál Ferenc, a helyi közösség tanácsának elnöke elmondta: az említett három esemény figyelembevételével jubileumi évvé nyilvánították az ideit. Már a Téli Találkozók műsorát is igyekeztek színvonalasabbá tenni. A több mint négyszáz fellépő és a mintegy háromezer látogató igazolja, hogy a fáradozásuk nem volt hiábavaló. Ezen a hétvégén először az egyház ünnepelt, majd következett a csigatésztapödrő, a pörkölt- és a halászléfőző verseny, a bál, a tűzijáték, a kispályás labdarúgó-emléktorna.
- Ezt a területet Kiss Izsák földesúr birtokolta, a szerbek azonban megtagadták neki a munkát, elköltöztek a határőrvidékre. Munkaerő híján 1876-ban Békésről és környékéről református vallású magyarokat telepített ide, akik itt a két Bega között találtak lakhelyet maguknak. Kapcsolatunkat a békésiekkel csak a tavalyi év folyamán kezdtük el komolyabban építgetni. Akkor jelent meg ugyanis Simon Sándor nyugalmazott tanítónknak a Feljegyzések Magyarittabéról című könyve, amelyet elküldött a békési polgármesteri hivatalba. Elsőként a városvédők egyesületének a delegációja érkezett hozzánk, akik a híd szerepére vállalkoztak a két település között. Békés város polgármestere és munkatársai jelen voltak a Téli Találkozók megnyitó műsorán, mi pedig július második hetében viszonoztuk a látogatást a Békés-Tarhosi Zenei Napokon. Szeretnénk testvértelepüléssé válni, de az erre vonatkozó kezdeményezést a ,,nagyobb'-tól várjuk, hiszen Békés városának húszezer lakosa van, mi viszont ezerháromszáz lelket számlálunk. A helyi közösség anyagilag is hozzájárult ahhoz, hogy a több száz vendég jól érezze magát nálunk, s ami még nagyon jelentős: a tanács falunappá nyilvánította augusztus második szombatját. Tehát az idei az első falunapunk. Úgy érzem, hiányzott egy ilyen ünnep a lakosságnak, mert nekünk, reformátusoknak nincs templombúcsúnk, Magyarittabéra eddig csak a halottak napján látogattak el az elszármazottak. Most itt lesz augusztus második szombatja, amikor mindenki meghívhatja a testvéreit, rokonait, barátait és együtt vigadhat a család - hallottuk Szakál Ferenctől.
Az ünnepi istentisztelet után a templomban a békési vendégek irodalmi összeállítása következett. Az ottani reformátusgyülekezet szívélyes üdvözletét tolmácsolták, majd fellépett a Soli Deo Gloria - Egyedül Istené a Dicsőség - Református Diákmozgalom békési alcsoportjának néhány tagja. Ebéd közben, amelynek természetesen része volt a híres csigatésztaleves is, köszöntötték Marton Károly és Ilona lelkészházaspárt, akik huszonöt éve állnak a helybeli egyház szolgálatában. A művelődési műsorban a Búzavirág Hagyományápoló Egyesület szakcsoportjai léptek fel, a kézimunkázó asszonyok pedig tetszetős kiállítással várták az érdeklődőket.