ÖRMÉNY BARÁTSÁG - MUNKASZÜNET A PARLAMENTBEN - JÖHETNEK AZ IRAKIAK. Boris Tadić szerb köztársasági elnök hivatalos látogatást tett Örményországban, és ezzel a szakértők véleménye szerint a két ország kapcsolatainak új fejezetét nyitotta meg. Ez alatt az idő alatt a Szerb Képviselőház úgy döntött, hogy a nyári munkaszünet utánra halasztja az eddig megvitatott törvényekről való szavazást. A szerb parlament augusztus 31-én, illetve a nyári munkaszünet befejeztével foglal állást a tájékoztatási törvénnyel, valamint az ülésszak napirendjének még 23 pontjával kapcsolatban. Noha számos törvény sürgősségi eljárással került a képviselőházi procedúrába, a képviselői csoportok abban állapodtak meg, hogy a szavazásra csak egy hónap múlva kerül sor. A közvélemény szerint a halasztás oka a tájékoztatási törvény, mivel annak elfogadásához a kormánykoalíciónak nem sikerült elegendő szavazatot biztosítania, Slavica Đukić-Dejanović házelnök asszony viszont ezt kategorikusan cáfolta. Hozzáfűzte, hogy augusztus végére elkészítik még egy rendkívüli ülésszak napirendjét, amelynek megvitatására azonnal sor kerül a fenti szavazás után. A parlament egyébként július 29-én, szerdán befejezte a 13 nappal ezelőtt megkezdett rendkívüli ülés minden napirendi pontjának a megvitatását. A programban 24 törvényjavaslat szerepelt. A képviselők megvitatták azt a törvényjavaslatot, amely az államnak a hazai bankoknál való, 90 millió euró értékű kölcsönére vonatkozik. A kölcsön a költségvetési hiány, valamint a költségvetési adósság finanszírozására lesz felhasználható. Megvitatásra, majd elfogadásra került több pénzügyi megállapodás is.
Dragan Šutanovac szerb és Abdul Kader Jasim iraki véderőminiszter augusztus 1-jén Bagdadban a honvédelem területére tartozó megállapodást írt alá, amely a Szerbiából származó fegyverzet és katonai felszerelés Iraknak való eladását, valamint az iraki katonák szerbiai kiképzésének kérdését szabályozza. A szerb miniszter, aki katonai-gazdasági küldöttség élén tett kétnapos látogatást Irakban, elmondta: az aláírt megállapodás jó alap a további együttműködésre, s hangsúlyozta, hogy fegyverzeten és katonai felszerelésen kívül hazánk más szolgáltatásokat is kínál Iraknak.
UTÓJÁTÉK HÁGÁBAN. A hágai Nemzetközi Igazságügyi Bíróság közzétette, hogy ez év december elsején az intézmény székhelyén kezdetét veszi a Szerbia keresetével kapcsolatos nyilvános vita. Mint ismeretes, hazánk a Bíróság tanácsadói véleményét kérte ki Kosovo 2008. február 17-én egyoldalúan kikiáltott függetlensége törvényességével kapcsolatban. A vita során az ENSZ, valamint a világszervezet tagállamai, továbbá a kosovói hatalom képviselői kinyilváníthatják a kérdésre vonatkozó álláspontjukat és véleményüket. Írásos beadványt egyébként 36 ország nyújtott be, továbbá a kosovói hatalom is eljuttatta írásos véleményét. A beadványok mindaddig titkosak maradnak, amíg a Bíróság nem dönt közzétételükről. A szóbeli érvek elhangzása után fogja a Bíróság tanácsadói véleményét kialakítani arról, hogy Priština egyoldalú lépése összhangban áll-e a nemzetközi joggal.
AZ USA TÁMOGATJA SZERBIÁT. Barack Obama amerikai elnök adminisztrációjának célja az eredményes Szerbia megteremtése az eredményes térségben és a sikeres Európában - jelentette ki Jennifer Bras, Amerika nagykövetének helyettese. A Beta Hírügynökségnek elmondta, hogy az USA minden befolyásával, energiájával és kapacitásával azon dolgozik, hogy Szerbia minél előbb az Európai Unió tagja legyen, s hogy csatlakozzon az euroatlanti intézményekhez is. Megállapítottuk, hogy nem vagyunk azonos állásponton Kosovo kérdésével kapcsolatban, ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs más terület, melyen jól együttműködhetünk. Itt mindenekelőtt a gazdasági együttműködésre gondolok - mondta Bras.
NE MENJEJNEK SZAVAZNI! Artemije raška-prizreni püspök ma felszólította a szerbeket arra, hogy ne vegyenek részt a november 15-ére meghirdetett kosovói helyi választásokon, mert szerinte az ravasz csapda, mellyel a szerbeknek el kellene ismerniük a tartományban uralkodó nem legális és nem törvényes helyzetet. A Tanjug hírügynökségnek kijelentette: azok, akik őszre kimennek a kosovói választásokra, szemmel láthatóan az önálló Kosovo oldalán állnak, s ő mint püspök, a püspöksége és a hívő nép sohasem egyezik bele ebbe. A szerbeknek nincs szükségük arra, hogy részt vegyenek ezeken a választásokon, amennyiben nem akarják elismerni Kosovo önállóságát, s Szerbián kívüli országban találni magukat. A fentiek mellett szállt síkra Boris Tadic köztársasági elnök és a szerb kormány is.
AZ MPSZ AGGODALMASKODIK. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) politikai párt egyre nagyobb aggodalommal tekint a nemzeti tanácsokról szóló törvény meghozatalára.
,,Már abban sem bízhatunk, hogy a magyar választópolgárok jóvoltából a szerb parlamentben ülő képviselők javíthatnak a helyzeten, sőt a kijelentéseik alapján azt kell látnunk, hogy nincs is szándékukban kiállni a nemzeti kisebbségben élő lakosság - így a magyarság - érdekeiért. Többek között Pásztor Bálinttól is azt hallhattuk, hogy ő megfelelőnek minősíti a törvényt, hiszen az 90%-ban eleget tesz a csonka MK határozatainak. Azt kell mondanunk, hogy ha a csonka Magyar Koalíciónak ilyen alacsony szintű elvárásai vannak, akkor nagy gondban van a vajdasági magyarság'' - áll abban a közleményben, amit a minap juttattak el szerkesztőségünknek.
A VMDP úgy véli, hogy A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviselői amolyan kötött kereskedelem keretében engedtek a közösen meghatározott követelésből. A végén olyan törvénytervezet született, amelynek nincs köze az autonómiához, nem felel meg az autonómia ismérveinek, ugyanakkor nagy támadási felületet biztosít az autonómia szerb ellenzőinek.
(tv.)