Orom központjába érve igazi pezsgés fogad bennünket. A járdán két idősebb hölgy két nagy szatyrot cipel, a forgalmas úttesten egy kerékpáros almát visz a csomagtartóján, a facsemetéket árusító gazda pedig érdeklődésünkre hosszasan mesél a kiváló növényeiről. Éppen piaci napon látogattunk el a Magyarkanizsa községben található faluba, de a településen nem csak ezeken a napokon zajlik az élet.
Oromon először 1965-ben vezették be a helyi járulékot, majd egy kis szünet után az idén a lakosok újra a hozzájárulás bevezetésére szavaztak. És ahol van helyi járulék, ott az eredmények sem maradnak el. Oromon, Újfaluban és Völgyesen több utcát felújítottak, zúzott kővel szórtak be. Völgyesen folyamatban van egy 170 méter hosszú járdaszakasz építése, Velebit és Újfalu között pedig egy 3700 méteres útszakasz újraaszfaltozása. A tervek szerint a központban parkolót hoznak létre, a piacteret megnagyobbítják, és folytatják a központi park kialakítását. Néhány út javítása is szerepel a tervek között, így az Újfaluból kivezető földes út, az úgynevezett vízátdobónál lévő útszakasz és a Csantavér felé vezető köves út is hamarosan jobb minőségűvé válik. Már folynak a Zenta község felé vezető kövesút javítási munkálatai, hamarosan pedig optikai kábelt fektetnek le a településen. Ennek segítségével a jövőben kiépítik a térfigyelő hálózatot a faluban.
— Mind a kilenc civil szervezetünket igyekszünk támogatni — mondta Lékó Róbert, az oromi helyi közösség elnöke. — Az épületeik karbantartásában és költségeik fedezésében is segítünk nekik. Nagyon sikeresek voltak a különféle pályázatokon, ezáltal a régi iskola épületén kicserélték a nyílászárókat, az iskolánál új padokat helyeztek el, felújították a völgyesi művelődési otthon villanyhálózatát, és épült egy koncertszínpad. A helyi közösség támogatást nyert az utcanévtáblák beszerzésére és kihelyezésére — sorolja az elnök.
Oromon 1400, a hozzá tartozó Völgyesen 370, Újfaluban pedig 150 lakos él. Helyben kevés a munkalehetőség: tíz-egynéhányan egy helyi varrodában dolgoznak, a cirokfeldolgozóban ugyanennyien, a többiek pedig a környező településeken vagy a mezőgazdaságban keresik kenyerüket. A község legjobb termőföldjei itt találhatóak, így erős gazdaságok vannak kialakulóban. A faluban több olajkút működik. Az ezekhez vezető utakat az illetékes vállalat dolgozói tartják karban, ha szükséges, újakat építenek. A nehéz gépjárművek azonban tönkre is teszik a település útjait. Az ígéretek szerint e hónap folyamán derül ki, hogy a település milyen formában kap támogatást a községtől.
Az olvasás megszerettetéséért
Évente mintegy tizenöt rendezvényt szerveznek Oromon, valamint a hozzá tartozó Völgyesen és Újfaluban. A legtöbb eseményben tevékeny részt vállal a több mint ötven éve működő Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, melynek elnöki tisztét 1996 óta Kádár Judit látja el. Аz egyesület keretében több szakosztály — a népdalkórus, a Kalamajka tánccsoport, a Margaréta kézimunka-szakosztály, a mesekuckó, a Ciróka bábcsoport — működik. A Petőfi 2001-ben Telekunyhót kapott.
— Jó lenne, ha az egyesületek vezetői önzetlen munkájukért valamilyen elismerésben részesülnének, hiszen így mindannyian éreznénk, hogy a magyar kultúra ápolásában és megőrzésében fontosak vagyunk. Könyvtárunkban a pedagógusok már a legfiatalabb korosztálynak, az óvodásoknak is tartanak könyvtári órákat. Számítógépes rendszerünkbe mintegy 6000 könyvet vezettünk be. Fontos, hogy a legkisebbek is lapozgassák a köteteket, majd a későbbiekben rendszeres olvasókká váljanak. Ugyanitt angol és szerb nyelvű tanfolyamoknak adunk helyet, és a nyugdíjasok is szívesen találkoznak ebben a kulturált, rendezett környezetben. Fontos, hogy a műveltség és az olvasás iránti igény ne aludjon ki az emberekben. Egyesületünk fő célja a falubeliek szórakoztatásának és a szabadidő hasznos eltöltésének a megszervezése, amiben nagy segítségemre vannak pedagógus társaim, a helybeli óvónők, a helyi közösség tanácsa. Jelentősebb programjaink között a Márton-napi felvonulást, az adventi játszóházat, a Petőfi irodalmi és zenés délutánt, a Mesenapot, a pünkösdi játékokat, a fiákeres húsvéti locsolkodást, a Szivárvány fesztivált, a teadélutánokat és a tájházunknál megtartott, hagyományainkhoz kapcsolódó nyári táborokat említeném. Terveink között a új népviseletek, hangszerek és egy mikrobusz vásárlása szerepel, a parkban pedig Petőfi mellszobrát is szeretnénk elhelyezni. Céljaink elérésében számítunk a Magyar Nemzeti Tanács támogatására, valamint bízunk a különféle pályázatokon való sikeres szereplésben is — mondta az elnöknő.
Kiváló az idei termés
Oromon a mezőgazdaság húzóágazat. Gábor Gábor összesen száz holdon kukoricát, búzát, napraforgót, árpát és cirkot termel. Az idei termés minőségével és mennyiségével meg van elégedve, hiszen a napraforgó, a búza és az árpa jól termett, a kukorica pedig a többi kultúrát is felülmúlta. A felvásárlási árral azonban a termelők nincsenek megelégedve. A nedves kukorica ára 10 dinár, száraz kukoricára átszámolva 13 dinár. Ez fedezi a termelési költséget, és az idei kiváló termésnek köszönhetően a termelőknek talán még egy kis nyereségük is lesz.
— A nedves kukoricát 2010-ben 17 dinárért adtuk el, és akkor az euró sokkal kevesebbet ért, mint most. A költségek nőnek, és ha összehasonlítjuk a jelenlegi felvásárlási árat a négy évvel ezelőttivel, akkor láthatjuk, hogy a mostani egyszerűen nevetséges. Számunkra az optimális felvásárlási ár — száraz kukoricára átszámolva — 18-19 dinár lenne. Legkifizetődőbbnek a seprűcirok termelése bizonyult, a búzán és az árpán már évek óta nincs hasznunk, de a minimális vetésforgó miatt kalászost is kell vetnünk. Manapság a termelőnek több lábon kell állnia. Az egyik haszonnövény egy kicsit veszteséges, a másik nyereséges, az egyik tehát kiegészíti a másikat, és a gazdaság valamelyest fejlődni tud. A mezőgazdaságban van jövő, a politika azonban mindig úgy tervez, hogy a termelők ne menjenek ugyan tönkre, de a kívánt ütemben se fejlődjenek — mondta a fiatal gazda.
Az összefogás eredménye
Az oromi fiataloknak éveken át nem volt gyülekezőhelyük, ahol beszélgethettek, szórakozhattak volna. Másfél éve azonban összefogtak, és Ifjúság és Sport néven civil szervezetet alapítottak. Székhelynek megkapták a régi iskola épületét, melyet közös munkával használhatóvá tettek. Megjavították a tetőt, így az már nem ázik be, a NIS pályázatán nyert összegből pedig kicserélték az összes nyílászárót. A következő lépés a padlók javítása volt. A régi iskolaszékeket újakra cserélnék, a faanyagból pedig padok, asztalok készülnek.
— Nagyon jól működik az asztalitenisz-szakosztályunk. Gyakran több mint húsz fiatal is ütőt ragad, és a mérkőzések késő éjszakába nyúlnak. Megalakulásunk óta több jótékonysági akció és gyűjtés fűződik a nevünkhöz. Gyerekeknek és fiataloknak alkalomhoz illő bulikat szerveztünk, hamarosan pedig retró bulival bővítjük a programot. A gyerekeknek kispályáslabdarúgó-tornát tartottunk, jelenleg pedig egy edzőterem kialakításán fáradozunk. Fő célunk az épület belső részének további rendezése, egy olyan hely kialakítása, ahova a fiatalok szívesen járnak — mondta Bicskei Gábor, az oromi Ifjúság és Sport civil szervezet alelnöke.
A következő évben a program kétnapos kosárlabda–, röplabda– és kispályáslabdarúgó-tornával bővül.
Oromon a temérdek munka mellett az emberek többsége arra is szakít időt, hogy ellátogasson a különféle eseményekre. Hiszen a rendezvények értük vannak, nekik szólnak.
