Édenkert kishegyesi módra

Édenkert kishegyesi módra

Aki a Kátai család bármelyik létesítményében jár, biztosan azon nyomban szerelembe esik, és visszatér a vendégházba, a Pékmúzeumba vagy a tanyára, mert Kátaiéknak kifinomult érzékük van ahhoz, hogy kiragadják az embert a rohanásból.

A kishegyesi Kátai Tanyára a határon túlról is szívesen érkeznek látogatók Franciaországból, Magyarországról, Horvátországból és Németországból. A naptár gyorsan megtelik, hiszen elégedetlen ember még nem távozott a tanyáról. A család egyik tagja, Kátai Annamária mesélt a kezdetekről.

— A történetünk úgy indult, hogy 1995-ben a háború miatt a helyi gyerekeknek nem volt lehetőségük utazni, nekünk pedig itt állt kihasználatlanul a nagymamám földje. Édesapám aktívan részt vett a kishegyesi művelődési életben Szőke Annával együtt, akinek az az ötlete támadt, hogy egy tábort kellene szervezni a fiataloknak, édesapám pedig felkínálta a helyet. Akkor még sok minden hiányzott, bográcsban főztek, kinti vécét használtak, sátorban aludtak a gyerekek, és ezt a tábort elverte az eső, úgyhogy az a döntés született, hogy kiépítjük a tanyát. A folytatásban megszületett a Firka, a Zöld, illetve a Tűzoltótábor is, folyamatosan érkeztek az újabb és újabb programok, a gyerekek pedig nagyon élvezték. Egyre több pénzt, munkát és figyelmet fektettünk a tanyába, mert lehetőséget láttunk benne. 2000-ben indult el az Iskola a természetben programunk, melyre az első diákcsoport az újvidéki Petőfi Sándor Általános Iskolából jött hozzánk vonattal, és itt töltött egy egész napot.


A tanya egy része

A tanyának nem volt szüksége reklámra, szájhagyomány útján terjedt a népszerűsége, és rövid időn belül otthont adott a Campusnak, a Képes Ifjúság táborának és a Szabadegyetemnek.

— Mivel a Szabadegyetemre már fiatal felnőttek érkeztek, szélesítettük a lehetőségek palettáját, hiszen nekik másak az igényeik, mint a kisebbeknek. Olyan jó látni a vendégeinken, amikor minden évben felfedezik, hogy legutóbb mi épült fel a tanyán. Számukra is pozitívum, hogy bővül és új objektumokkal gazdagodik. A programok szervezése és a velük járó munkák miatt csak apránként tudunk haladni, de talán jobb is ez így. Igyekszünk megfelelni az elvárásoknak, és mindenki igényét kielégíteni, így épült meg az amfiteátrum, mely eleinte csak egy színpad volt, majd tetőszerkezet került fölé, asztalokat építettünk be, és teraszt is kapott a helyszín. Itt konferenciákat is szoktak tartani, tehát nem csak a kikapcsolódni vágyók veszik igénybe. Sikeresen pályáztunk a tartománynál, ezért kinti fitneszeszközöket tudtunk vásárolni, téliesítettük az ebédlőt, a Prosperitatinak köszönhetően pedig napelemekre tettünk szert.

A festői környezetben ottalvásra is van lehetőség, hiszen a tanya két-, négy- és nyolcfős szobákban 80 személy befogadására képes. A két ebédlő megközelítőleg 180 férőhelyes, és az ebéd elfogyasztásán kívül kézműves- és hagyományőrző foglalkozásoknak, könyvbemutatóknak, előadásoknak is helyszíne.

 


A Kátai Vendégház

Nemcsak a tanyán van szálláslehetőség, hanem a Kátai Vendégházban is, mely 2008 óta várja a látogatókat. Saját fürdőszobás négy kétágyas, valamint egy-egy háromágyas, ötágyas és hatágyas szoba közül lehet választani. A 80 személyes ebédlő egy közösségi tér, hiszen szemináriumoknak, esküvőknek, keresztelőknek, házassági évfordulóknak, születésnapoknak, osztálytalálkozóknak és egyéb ünnepségeknek ad otthont. A vadászok már törzsvendégeknek számítanak, és kellemes időtöltésben lehet részük a rakott tűzhely, illetve a nyári kemence közelében.


A vendégház ebédlője

— Az emberek keresik és szeretik a vendégházat, szimpatikus nekik, hogy bent van a faluban. Egy másik világban érzik ott magukat, mivel a látványtó, a kis sziget és a kemence a népi világ hangulatát idézi. Szeretnénk megőrizni a régi korok hagyományait, ezért is hoztuk létre a Pékmúzeumot. Édesapám szülei pékek voltak, és miután meghaltak a nagyszülők, összegyűjtöttük a pékmesterséghez kapcsolódó egykori eszközöket, kellékeket, és mindent visszaállítottunk az eredeti állapotába. Úgy tesszük a gyerekek számára is érdekessé ezt az örökséget, hogy ki is próbálhatják a sütögetést, például kürtőskalácsot készíthetnek maguknak. Gyalog szoktuk megtenni a Pékmúzeumba vezető 45 perces utat, de mindig elmondják, hogy megérte elmenni.

A Vasút utcában működik a Mesterségek Háza, mely a többi közt bemutatja a kalapkészítő- vagy a hentesmesterség alapszerszámait, ezáltal pedig újjáélednek a régi, már-már elfeledett hivatások. A régi használati tárgyak, művészi alkotások mellett az érdeklődők egy százéves szövőszék csodájára is járhatnak. Úgy látom, szeretnek visszautazni a régi korokba, ezért a Tóparti Tájházat és a Kulcsosházat is ilyen módon rendeztük be. Az utóbbi nemcsak csoportokat fogad, hanem egyénileg is ki lehet bérelni.

— A gyerekek számára buli, ha többen vannak egy szobában, és egy fürdőszobát használnak közösen, viszont a felnőtt vendégeinkre is gondolunk, ezért lázasan épül a tanya szomszédságában a kis tanya, mely nekik készül. A célunk továbbra is az, hogy szeressenek hozzánk jönni az emberek, és elégedetten távozzanak. Igaz, hogy az egész évben tartó munkafolyamatot mindössze nyolcan végezzük, de látjuk, hogy érdemes csinálni, mivel a gyerekeknek is élmény kijönni vidékre, a természetbe kukoricát morzsolni, borsófejtő versenyen részt venni, botanikustól tanulni, a felnőttek pedig kiszakadhatnak egy kicsit a mindennapok mókuskerekéből.


Az egyik vendégszoba

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Úton-Itthon rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Édenkert kishegyesi módra
Úton-Itthon
Édenkert kishegyesi módra
Úton-Itthon
Facebook

Támogatóink