home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Ebola, a rettegett a kór
(forrás: mimicsoda.hu)
2014.10.29.
LXIX. évf. 44. szám
Ebola, a rettegett a kór

Az idén nyáron ismét felütötte a fejét az ebolajárvány. Sőt, ezúttal azzal a veszéllyel is fenyeget, hogy túllépi az afrikai kontinens határát. Az első nagy járvány Zaire-ban zajlott le 1976-ban, de azóta — a nemzetközi együttműködés jóvoltából — minden jelentős biokémiai kutatóintézetben kitartóan dolgoznak a kórokozó természetének és hatásmechanizmusának felderítésén.

Mi az ebola?

Az ebola egy vírus, mely az első járvány helyszínéről, a Kongói Demokratikus Köztársaságban lévő Ebola folyóról kapta a nevét. Az általa okozott betegség állatról emberre terjed, azt azonban még nem tudjuk, melyik állattól indult. Az ebola az úgynevezett filovírusok (Filoviridae) családjába tartozik, és jelenleg öt fajtáját ismerjük. (A család másik fontos képviselője az ugyancsak vérzéses lázat okozó Marburg-vírus.)

Egy vírust annak alapján sorolják az ebolavírusok közé, hogy mennyire tér el a filovírusoktól, főként a hozzá legközelebb álló Marburg-vírustól.

Valószínű, hogy az ebolavírus legfőbb hordozói és terjesztői a gyümölcsevő denevérek. Szerencsére ritkán találkozunk velük közvetlenül.

Hogyan terjed?

A legfontosabb kérdés elsősorban az, hogy vajon mi és hogyan segíti a vírus terjedését, hiszen ha ezt tudjuk, akkor az ebola könnyebben korlátozható.

A vírusok természetes hordozója még ismeretlen. Egyelőre csak feltételezés, hogy a denevérek terjesztik, de rajtuk kívül néhány ízeltlábú, sőt növényféle is hordozhatja. A denevérekre azért kezdtek gyanakodni, mert az 1976. évi zaire-i járvány kiindulási helyén, egy pamutgyárban jelentős számban voltak jelen. A vírusgazdákra jellemző, hogy ők maguk nem betegszenek meg, és a denevérekkel is éppen ez történt. A további kutatások során, 2002 és 2003 között 1030 állatot, köztük 679 denevért gyűjtöttek be Gabon és a Kongói Köztársaság területéről, és ezek közül 13 gyümölcsevő denevérben sikerült kimutatni a vírus RNS-ét. 2005-ig összesen három gyümölcsevő denevérfajtában mutatták ki a vírusfertőzést, ezért a tudomány jelenlegi álláspontja szerint ezek az állatok számítanak a vírus legvalószínűbb természetes hordozójának. Elpusztult főemlősök tetemében is kimutatták az ebolát, ám körükben magas volt a halálozás (azaz őket megbetegítette a vírus), és ez ellentmond annak, hogy ők vírusgazdák lettek volna. Az viszont valószínű, hogy közvetítőként vettek részt a vírusgazda denevérek és a főemlősök, illetve az emberek között. Helyenként — például Nyugat-Afrikában — az emberek esznek denevérhúst, és ha nem eléggé alaposan sütik meg, vagy csak megfőzik, akkor az ebolavírus életben marad.

A vírus terjedését bizonyos szokások is segíthetik. Járványt indíthat el a többi közt az a fajta halotti szertartás, amelynek része az elhunyttal való közvetlen érintkezés, például a halott lemosása vagy utolsó megcsókolása. Mindez persze csak akkor veszélyes, ha közben — tudatlanságból vagy tapasztalatlanságból — mellőzik a legfontosabb higiénés szabályok betartását, és nem kerülik el az esetleges sebekkel vagy testnedvekkel való érintkezést. Sokan vannak, akik még sosem hallottak róla, hogy a kórokozók emberi szemmel nem láthatóak, de ennek ellenére még ott vannak.

Tünetek

A betegnek felszökik a láza, és izomfájdalmai lesznek. Ezután egyre súlyosabb lesz az állapota: hasmenés, hányás, fokozott vérzékenység alakul ki, majd sorra leállnak a szervek. Ha a betegséget nem sikerül megállítani, belső vérzések alakulnak ki. Ez keringési sokkot idézhet elő, ami pedig halálhoz vezet.

Mindez azért történik így, mert a fertőzés korai fázisában a vírus elsődleges célpontjai az immunrendszer bizonyos sejtjei, a monociták és a dendritikus sejtek. Az ebolavírus ezeken keresztül jut el a lépbe, a májba és a nyirokcsomókba. Ha a behatolás sikerül, a fertőzött immunsejtekben a vírus elszaporodik, illetve a sejtek vándorlásával szétterjed a szervezetben, megtámadja az erek falát, ezáltal az érrendszer legfontosabb részét teszi tönkre, eközben súlyos véralvadási zavarokat is előidéz, egyszóval lehetetlenné teszi a vérkeringés normális működését.

Kezelhető?

Az ebola az egyik legéletképesebb kórokozó. Jelenleg még sem speciális terápia, sem hatékony védőoltás nincs a kezelésére, illetve a megelőzésére. Egyelőre az orvosok csak annyit tudnak tenni, hogy a beteget azonnal elkülönítik a többiektől, és úgynevezett támogató kezeléseket alkalmaznak, vagyis megpróbálják a szervezet öngyógyítási folyamatait erősíteni. Az ebola sem kézfogással, sem cseppfertőzéssel (tehát tüsszentéssel, köhögéssel) nem terjed — a járvány tehát nem annyira veszélyes, mint amennyire felnagyítják, ezért az is elég, ha betartunk bizonyos szabályokat: a fertőzésveszélyes helyzetekben vigyáznunk kell, hogy azoktól, akik már vélhetően megfertőződtek vagy belehaltak a betegségbe, semmiféle testnedv vagy vércsepp ne kerüljön ránk, még a bőrünk felszínére sem!

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..