A MESTERSÉGES MÉNKë. A puha hóhullás és az ünnepi kerti kivilágítástól csillogó fehér hókristályok látványa helyett december 24-én, szentestén villámok cikáztak az égen, félelmetes mennydörgéssel szabályos nyári vihar vonult át Szabadka és környéke fölött. A pravoszláv karácsony környékén, az új esztendő elején viszont váratlanul egy mesterséges ménkű csapott le Belgrádra - azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy az elkövetkező hónapokban ,,kellő' vihart kavarjon majd egész Szerbiában. A ménkű fedőneve: 200 szerbiai értelmiségi és közéleti személyiség petíciója. Valódi neve: Vojisav Koštunica. A petíció tárgya: kiírni egy népszavazást, melyen az ország polgárai kimondják véleményüket abban a kérdésben, hogy Szerbia tagja legyen-e a NATO-nak. Erre mondják azt, hogy ,,derült égből villámcsapás', hiszen ez a kérdés jelenleg nem téma. Nem szerepel sem a kormány, sem a parlament prioritásai között. S miért is szerepelne, hiszen annak a ténynek, hogy Boris Tadić államfő decemberben hivatalosan is átadta Szerbia EU-csatlakozási kérelmét, semmi köze a NATO-hoz. A katonai szövetséghez való tartozás nem EU-s föltétel, ilyesmit Brüsszel senkitől sem kért, Szerbiától sem. Mondvacsinált problémáról van szó, egy olyan témáról, melynek ügyében (akár igen, akár nem, akár a semlegesség lesz Szerbia válasza) az ország 2, 3 vagy 5 év múlva is dönthet. Arra a kérdésre, hogy mégis hogy került a csizma az asztalra, egyszerű a válasz: Koštunica pártja, az SZDP eltűnt a politikai süllyesztőben, s a pártelnök így szeretné visszahozni a szerbiai színtérre. Mármint ellenségkereséssel, feszültségkeltéssel, gyűlöletkeltéssel, a szélsőségesek bátorításával. Szerbia 1999-es NATO-bombázásának témáját akarja fölmelegíteni és beemeli a közbeszédbe. Európa- és Nyugat-ellenes hangulatot akar (megint) Szerbiában most, amikor az ország vezetősége hivatalosan is megtette az első lépést az EU-csatlakozás felé; igyekszik normalizálni viszonyait az egykor közös államhoz tartozó szomszédjaival; 2005 után pedig most, második nekifutásból próbál meg szembesülni a közelmúlt olyan nyomasztó terhével, mint Srebrenica...
SREBRENICA - KÉT REZOLÚCIÓ? Szerbia elnöke, Boris Tadić bejelentette, hogy a parlament elé kerül a srebrenicai mészárlás elítéléséről szóló rezolúció. Emlékeztetőül: az idén nyáron lesz 15 éve annak, hogy a nemzetközi erők felügyelete alatt álló enklávéban a Ratko Mladić parancsnoksága alatt álló szerb csapatok csaknem 8000 muzulmánt lemészároltak. A hivatalos Szerbia azóta sem tud szembesülni a történtekkel. Igaz, 2005-ben volt egy kísérlet arra, hogy a parlament rezolúciót fogadjon el, melyben elítéli az Európa második világháború utáni történelmében páratlan népirtást, de ez nem járt sikerrel. Most, Tadić bejelentéstét követően arról szólnak a hírek, hogy a hatalmi koalíció nem egy, hanem két (2) határozat szövegét készíti elő. Az első Srebrenicáról szól majd, a második pedig minden, a háború idején elkövetett gaztett elítéléséről. Úgy tervezik, hogy február folyamán sikerül elfogadni vagy legkésőbb júniusig. Politikai elemzők azt emelik ki, hogy a rezolúció elfogadása nemcsak a hágai törvényszék iránti kötelezettség, hanem morális és politikai okai is vannak. A politikai okok közül Vojin Dimitrijević kiemeli: ha Szerbia a hágai nemzetközi bíróságtól elvárja, hogy Kosovo státusa ügyében komolyan vegye Belgrád érveit, akkor komoly hozzáállást kell tanúsítania a számára kínos kérdésben, Srebrenica ügyében is. Nataša Kandić, az Emberjogi Alap igazgatónője szerint Szerbiának a parlamenti határozatra nem annyira Kosovo végett van szüksége, hanem inkább ,,az intézményesített szélsőségesség visszaszorítása érdekében a boszniai Szerb Köztársaságban, s bizony Szerbiában is'. Kandić, a szókimondó, és semmitől soha vissza nem riadó, már-már fanatikus békeharcos egyébként ezt nyilatkozta: ,,åszintén gondolom, hogy más úton nem lenne lehetséges: a jelenlegi helyzetben két deklaráció elfogadása az egyetlen mód arra, hogy eljussunk az annyira nélkülözhetetlen dokumentum, a szerbek által elkövetett népirtás elítéléséig.' A szerb államfő azóta (pénteken) ismét nyilatkozott e kérdésben, s úgy látja: a két rezolúció elfogadása az egyetlen megfelelő út, a Srebrenicára vonatkozó határozat pedig Szerbia morális előrelépésének a bizonyítéka lesz.
ESÉLYEK. Az SZRP és az SZDP szerint elfogadhatatlan olyan határozat meghozatala, amely csak Srebrenicáról szólna. Az ugyancsak ellenzéki LDP véleménye viszont az, hogy külön határozattal kell elítélni a srebrenicai népirtást. Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti képviselője a srebrenicai népirtást elítélő határozat mielőbbi meghozataláért száll síkra, hogy pontot tehessünk a múltnak erre a fejezetére. Žarko Korać, a Szociáldemokrata Unió elnöke kijelentette: parlamenti szavazás esetén csak akkor fogja támogatni a deklaráció elfogadását, ha annak szövegében a Srebrenicán történeteket népirtásnak, genocídiumnak nevezik.
KÖZÖS SZERB-MAGYAR KORMÁNYÜLÉS. A tervek szerint február második felében együttes ülést tart a szerb és a magyar kormány - tájékoztatta a tartományi parlament elnökét Magyarország belgrádi nagykövete, Varga Imre. Az Egeresi Sándornál tartott találkozón a diplomata megerősítette: március derekán Szerbiába látogat Sólyom László magyar köztársasági elnök, s látogatása keretében tiszteletét teszi majd a vajdasági parlamentben és kormánynál is.
SZABADKA UTÁN MAGYARKANIZSA. Lapzártakor (hétfőn) zajlott Szabadkán a városi képviselő-testület ülése, melyet mindenki a DP-VMSZ hatalmi koalíció szakítópróbájaként él meg lokális szinten. A VMSZ vezette önkormányzatban, Magyarkanizsán az ellenzéki DP képviselőcsoportja a múlt héten beadvánnyal fordult a kkt-hez a polgármester visszahívása, azaz leváltása ügyében. Az Európai Magyarkanizsáért képviselőcsoport vezetője, Kovács Imre, és községi képviselője, Pálinkás József sajtótájékoztatójukon aláhúzták: ők tiszteletben tartják a választók akaratát, hogy a községet a Magyar Koalíció vezesse, ezért azt kérik, hogy az MK állítson más jelöltet a községi elnöki tisztségre. ,,Nyilas Mihály visszaélt hivatali helyzetével, mivel esküjében kötelezte magát arra, hogy feladatait a polgárok érdekében fogja végezni. Ezzel szemben a Fő utca lezárása miatt petícióban tiltakoznak a lakosok (1140 polgár írta alá), s a szemétkihordás címén kikézbesített számlák is (egyes esetekben 300%-os a drágulás) nagy felháborodást váltottak ki... Nyilas Mihály polgármester sajtótájékoztatón reagált a javaslatra: ,,A beadvány nyomán a törvényes eljárás elindult, és a kkt január 21-én tűzi napirendre az ellenzék javaslatát, de élek a jogommal, hogy válaszoljak a vádakra. Teljesen megalapozatlannak tartom őket, az a megállapítás pedig, hogy visszaéltem hivatali helyzetemmel, már a rágalmazás határait súrolja. Jó döntéseinkből kettőt emelnék ki: a Fő utca lezárását és a szemétkihordást. Ezek rövid távon talán kevésbé népszerűek, de hosszú távon a polgárok érdekeit szolgálják.'
TEMERINBEN ISMÉT MAGYARVERÉS. A január 16-ára virradó éjszakán három szerb nyelven beszélő támadó nemzeti hovatartozása miatt provokálta, majd egyikük brutálisan ütlegelni kezdte H. H. temerini lakost. A fiatalember a Pálma cukrászdából egymagában indult el hazafelé a főutcán. Az ütlegelés során a fején és szemén olyan sérülések keletkeztek, hogy szombaton be kellett vinni az újvidéki kórházba. Állapota javult, azóta otthon van. ,,Vasárnap a rendőrség példamutató gyorsasággal előállította a három támadót... A hatékony rendőri fellépéssel akár elégedettek is lehetnénk, ha biztosan tudnánk, hogy a támadók elnyerik méltó büntetésüket. Sajnos, több korábbi példa tanúsítja, hogy a soviniszta huliganizmus elleni következetes fellépés egyoldalú, és a magyarok kárára elkövetett bűncselekmények részvevőit gyakran a legenyhébb szankciókkal sújtják, vagy nemes egyszerűséggel felmentik. Reméljük, ezúttal mégsem így lesz' - olvasható a VMDP temerini szervezetének közleményében, melyet annak elnöke, Csorba Béla írta alá.