MEGEMLÉKEZÉS. 1999. március 24-én kezdődött Slobodan Milošević Kis-Jugoszláviájának NATO-bombázása, s 78 nap után, a diktátor kapitulációjával ért véget. Az Irgalmas Angyal fedőnevű NATO-akció a légi csapásokkal a szerbiai hadurat szándékozta leállítani Kosovóban, ahol etnikai tisztogatás folyt. A nemzetközi beavatkozás nyomására végül Milošević kivonta katonai és rendőrségi csapatait a déli tartományból. Egy évvel később a Vožd távozni kényszerült a hatalomból, Hágában állították nemzetközi bíróság elé -- a bíróság fegyházában hunyt el három éve. Kosovo azóta (tavaly februárban) független állammá kiáltotta ki magát. Most, tíz évvel később hogyan látja a történeteket és önmagát a hivatalos Szerbia? Mire ezek a sorok megjelennek, addigra kiderül. Megemlékező ülést tart ugyanis a szerbiai kormány, melyen a kormányfő, Mirko Cvetković összegez. A bombázások tizedik évfordulójának napján délben szirénaszó jelzi a bombázások ártatlan áldozatairól való megemlékezést. A szirénaszó azonban most, egy évized múltán sem ad majd választ arra a kérdésre, hogy pontosan hányan fizettek az életükkel azért, mert valaki a hatalomban maradása érdekében lebombáztatni is kész volt Szerbiát.
Amit alkalmi beszédek, összegzések és mélyelemzések nélkül is biztosan tudunk: az életeinket lebombáztató Milošević szelleme, sajnos, ma is él. Tíz év után is szinte napi rendszerességgel kísért. Itt van például a diszkriminációellenes törvény esete a pravoszláv egyházzal: egyetlen telefonintervencióra úgy visszavonta a törvényjavaslatot a kormány, mintha még mindig a Vožd ülne a bársonyszékben. Aztán a múlt heti eset: a szerbiai gazdasági minisztérium(!) átiratban utasítja a bíróságokat, hogy állítsák le, vonják vissza az eljárásból a munkaügyi pereket!!! A hatalom beleszól a bíróságok munkájába, törvényszegésre szólítja fel az igazságszolgáltatást az ,,állam érdekében'!? Az aktuális hatalomnak most, a gazdasági világválság idején az az érdeke, hogy ne menjenek tönkre a cégek, ne szűnjenek meg újabb munkahelyek. Ami eddig rendben is volna. Csakhogy az említett minisztérium logikája szerint a régi kártérítési ügyek (pl. dolgozók százai perelik a szabadkai Severt) is a csőd szélére juttathatnak egy gyárat, ezért a bíróságok álljanak le az olyan ítéletek meghozatalával, amelyek kártérítési összegek megfizetésére köteleznek egy-egy gyárat, nehogy azok ebbe menjenek tönkre. ,,Nesze neked, jogállam!' -- mondják a független igazságszolgáltatás harcosai, akik szerint ilyen égbekiáltó hatalmi beavatkozásra még Milošević idejében sem volt példa.
AZ ELKALLÓDOTT HATÁSKÖRI TÖRVÉNY ESETE. A miloševići időket idézi annak a hatásköri törvénytervezetnek az esete is, amely a Vajdaság új statútumának kulcsfontosságú dokumentuma. A hatásköri törvénytervezetről mindenki azt mondja, hogy elkészült, van, de sehol sincs nyoma. Akár Colombo hadnagy felesége: beszélnek róla, de még senki sem látta. A háromtagú köztársasági bizottság esküszik: átfésülte a dokumentumot, leadta azt a köztársasági parlamenti jogszolgálatának. Ott viszont se nem látták, se nem iktatták a paksamétát. Miközben a hatalmi DP nem győzi ismételgeti: politikai konszenzus van a tartományi alaptörvény és az azt kísérő hatásköri törvény elfogadásával kapcsolatban, Belgrád áldását adja. Az áldás és az ígéret ellenére -- Belgrád hatalmi csúcsvezetése nem egy külföldi politikus előtt tett ígéretet arra, hogy a tartomány alapdokumentuma március végéig a szerbiai parlament elé kerül -- március utolsó munkahetében semmi jele annak, hogy a dokumentum elfogadására sor kerül. Nevezett hatásköri törvény szövegét a DP legrangosabb vajdasági tisztségviselője, Bojan Pajtić kormányelnök sem látta! A múlt csütörtökön Újvidéken megtartott sajtótájékoztatón a DP tartományi kormányfője nem tudott konkrét választ adni arra, hogy hol akadt meg Vajdaság statútumának az elfogadása, mivel ,,ő is csak a hírügynökségi jelentésekből és a sajtóból értesül arról, hogy mi a helyzet jelenleg a hatásköri törvénnyel és a statútummal kapcsolatban'. Korhecz Tamás tartományi jogalkotási titkár erről a következőket nyilatkozta a Danas pénteki számában: ,,Tudomásom szerint a törvénytervezet nincs a szerbiai parlament törvényhozási titkárságánál, s ez az én számomra azt jelenti, hogy nem is létezik'. Pásztor Bálint, a VMSZ köztársasági képviselője pedig azt nyilatkozta: ezzel Szerbia kormánya pofont adott a tartományi parlamentnek.
Itt mondjuk el: hatásköri törvény még nincs, a tartományi kormánynak viszont törvényes kötelezettsége meghozni március 31-éig a költségvetési javaslatot. Ez meg is történt: a javaslat szerint az idei költségvetés 59,8 milliárd dinár lesz, amelyből 5 milliárd dinárt fordítanak új munkahelyek megnyitására és a régi munkahelyek megőrzésére...
MEGTÁMADTÁK. Vasárnap este Belgrádban megtámadták és megfenyegették Čedomir Jovanovićot, az LDP elnökét és családját. A politikus -- a feleségével és három gyermekével -- a kocsijában ült, amikor hárman eléjük álltak, sértegetni kezdték, s azzal fenyegették meg, hogy megölik őt, és a felesége családjával sem lesznek kíméletesek. A megtámadottaknak sikerült sértetlenült távozniuk a helyszínről, az LDP vezetősége pedig éles hangú közleményt adott ki, amelyben az illetékesektől határozott fellépést követelnek, tekintettel arra, hogy a politikus nem először volt kénytelen szembesülni a családtagjai életét ért fenyegetéssel.