Czigány György neve fogalom volt a rádiózásban. Két évtizedig a Magyar Rádió zenei főosztályvezetőjeként dolgozott, s elévülhetetlen érdemeket szerzett a zenei közízlés alakításában. Mivel irodalmi tevékenysége is jelentős volt, élete során számos díjjal ismerték el mind zenei, mind pedig irodalmi munkásságát.

A Krisztinavárosi Esték sorozatban való szereplését nagy érdeklődés előzte meg. Nem véletlenül, mivel Czigány egy ideig a kerület polgára volt, s a templom zenei életéből is kivette részét.

Visszaemlékezéseit több téma köré csoportosította. Az első fiatalkorát idézte. A tizennégy éves kamasz a templom melletti Szociális Missziótársulat rendházának pincéjében élte át a háború borzalmait, emlékei egész életére kihatottak. Karácsonykor érkeztek az óvóhelyre, s vészelték át a „felszabadulás” korántsem idillikus napjait. (Emlékeit dr. Beöthy Cecília nővérnek, a rend levéltárosának köszönhetően a rend által kiadott Ostromnapló című kötetben rögzítette.)

Nagy Miklós plébános, pap költő nagy hatással volt a fiatalra, a pincében gyertyafény mellett olvasta fel verseit. Az egyházi személyre a Mindszenty-per ötödrendű vádlottjaként három év börtön várt, majd egy ezerlelkes faluba, Únyba száműzték. A Komárom-Esztergom vármegyei településen előadónk gyakran felkereste atyai barátját, aki hasznos tanácsokkal segítette irodalmi fejlődését, sikerrel. Hősünk a Zászlónk ifjúsági lap pályázatán első díjat nyert, az akkori ínséges időszakban az érte kapott 200 pengő jól jött családjának. A szerencsés indulás után több tucat verses- és novelláskötet szegélyezte pályáját. Számos költőnek – például Pilinszky Jánosnak, Nemes Nagy Ágnesnek és Weöres Sándornak – élvezhette barátságát, az este folyamán kapcsolatait kedves anekdotákkal színezte. Irodalmi tehetségét a fiatalon elhunyt Zoltán fia is örökölte, akivel több éven át a Magyar Televízióban dolgozhattam együtt.

Czigány György pályája is itt indult a Krisztinavárosban. Jóllehet zongorázott, hamar megszerette a templom orgonáját, melyen nagyon sokszor vállalt szolgálatot. Nagy szeretettel beszélt a templom énekkaráról, melynek néhány, még élő tagja a mostani beszélgetésen is részt vett. Repertoárjuk igen széles volt, a zeneirodalom aranykorszakainak motettáit, kórusműveit tűzték műsorra, a kortárs magyar zeneszerzők közül Halmos Lászlót és Deák Bárdos Györgyöt említette.

Az előadó – szépkora ellenére – kiváló szellemi kondícióban osztotta meg gondolatait, és válaszolt a feltett kérdésekre. Czigány György tartalmas estét szerzett a közönségnek. Nyugodjék békében!