home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Csuvi, hazaértünk!
Brasnyó Zoltán
2016.01.03.
LXX. évf. 52. szám
Csuvi, hazaértünk!

Han Solo már egy kissé bizonytalanul céloz, Csubakkával továbbra sem érdemes kekeckedni, Leia hercegnő viszont szépen öregedett. A fiatal színésztitánok úgy robbantak be a Csillagok háborúja-univerzumba, mint kezdő TIE-vadászpilóta egy birodalmi csillaghajóba. Az új főgonosz pedig összetettebb és érdekesebb karakternek ígérkezik, mint Darth Vader valaha volt. Felébredt az Erő, a galaxisban pedig minden a legnagyobb rendben. De hol van Luke Skywalker? Megnéztük a Star Wars hetedik részét, mégpedig a szabadkai Eurocinema éjféli premiervetítésén.

A filmtörténelemben talán még sohasem nehezedett akkora nyomás rendezőre, mint J. J. Abramsre, amikor nyilvánosságra került, hogy ő instruálja majd a sorozat várva várt folytatását. Rajongók milliói bombázták őt a legapróbb részletekre kiterjedő elvárásokkal. Hollywood ifjú Steinmannja pedig saját bevallása szerint kisgyerekkorától arról álmodott, hogy megrendezze az új epizódot. A Disney fejesei maguk is úgy vélték, keresve sem találhatnának rátermettebb embert Abramsnél, aki nem mellesleg a világ egyik legnagyobb Star Wars-relikvia-gyűjteményét is birtokolja. Telitalálat — mondaná egy X-szárnyú pilótája, és valóban úgy tűnik, hogy az Erő Abramsszel van. A hetedik epizód, Az ébredő Erő méltó folytatása a történetnek. Melodramatikus, szentimentális, néha túlontúl romantikus, mégis hihetetlenül látványos és lebilincselő, finom humorral tálalva. Nagyjából ezt a menüt kapjuk Abramstől, desszertnek pedig az ikonikus melódiákon túl egy vadonatúj filmzenét a legendás John Williamstől. Az egyetlen kesernyés mellékíz talán az a túlságosan is erős déjà vu érzés, amelyet a film vége felé érezhetünk. Valami nagyon hasonlót már láttunk régebben a negyedik epizódban, az Egy új reményben. A történetbeli hasonlóságnak pedig nagy valószínűséggel az az oka, hogy Abrams itt már nem mert valami teljesen újat létrehozni, ezért úgy döntött, biztosra megy. A legelvetemültebb rajongók és a kritikusok szerint is az eredeti trilógia második darabja, az 1980-ban bemutatott A birodalom visszavág szólt eddig a legnagyobbat a sorozatban. A most bemutatott alkotás pedig kétségkívül a legjobb három közé verekedte magát az eddig elkészült hét folytatás rangsorában. Az ébredő Erő a régi trilógia örökségét viszi tovább, látványvilágának, stílusának és eszmeiségének az előzményfilmekhez vajmi kevés köze van.

A digitális technikával és utómunkával meglehetősen puritánul, egyszersmind mesteri játékossággal bánik a rendező. A filmben látott űrlények, maszkok, csillagrombolók és harci repülők mindegyike a valóságban is elkészített modell, a speciális effektusokra leginkább a mozgatásuk és a robbanások során volt szükség. Szerencsére se híre, se hamva a George Lucas előzménytrilógiájában látott erőltetett effektusoknak, vontatott párbeszédeknek és az univerzumba sehogyan sem illeszkedő midikloriánoknak. Jar jar Binkset és az ultragyors fénykardpárbajokat is elfelejthetjük. Az ébredő Erőben még a kardot is olyan stílusban forgatják a jedik, mint annak idején Obi-Wan Kenobi, Darth Vader és az ifjú Luke Skywalker. Az új színészek, Daisy Ridley, John Boyega és Oscar Isaac ígéretes karaktereket formálnak meg, nagyon jól mutatnak a vásznon, és szépen megágyaznak a következő folytatásoknak. Külön figyelmet érdemel az eddig leginkább vígjátéksorozatokban játszó Daisy Ridley, aki remekül hozza a Jakku bolygón szemétgyűjtésből tengődő Reyt. Hogy milyen magasságokba szárnyal majd ez a karakter, egyelőre megjósolhatatlan — annyi azonban bizonyos, hogy a nők sokkal nagyobb szerepet kapnak az új Star Wars-mozikban. Talán a legnagyobbakat. A családi kötelék, az apák, fiúk és ősök szerepe továbbra is központi helyet foglal el. Ez határozza meg a szereplők cselekedeteit, céljait és harcát, sőt bizonyos konfliktusok forrását is. Han Solo, Leia hercegnő és Chewbacca mellett C-3PO és R2-D2 is megjelenik, valamint az új droid, BB8, aki azonnal belopta magát a közönség szívébe. Szerethető és minden mozdulatában eredeti figura. A gonoszt megtestesítő Kylo Renről pedig nem tudjuk eldönteni, hogy a gyűlölete vagy az eltökéltsége hatalmasabb. Az viszont bizonyos, hogy egy önmagával harcban álló, belső konfliktusokkal terhelt személyiség, aki ráadásul nem kicsit ijesztő is. A maszkja nélkül leginkább egy norvég metálénekesre emlékeztető Ren a film vége felé olyasvalamit tesz, amit sohasem bocsátunk meg neki. Harrison Ford mára egy kicsit megöregedett ugyan, nélküle azonban jóval üresebb volna a történet. A távoli nagybácsiként atyáskodó Han Solo leginkább az új karaktereket terelgeti, szerepe egy kissé megmosolyogtató, jelenléte mégis nyugalmat sugároz, és garancia a nosztalgikus hangulatra. A messzi, messzi galaxis számtalan meglepetést és megdöbbentő felfedezést rejt azoknak, akik megismerik — a rajongók pedig éppen abban a világban kapnak újat és eredetit, amelyet úgy ismernek, mint a saját tenyerüket. Ezeket a droidokat kerestük, és igen, a sorozat jó kezekben van.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..