FEJLESZTÉSRE 2,5 MILLIÓ EURÓ. Észak-Vajdaság 10 községe összesen 27,5 millió eurót kap a fejlesztésre a Nemzeti Fejlesztési Tervalapból. Ebből: Szabadka 9,3, Zombor 4,2, Óbecse 2,6, Ada 2,2, Topolya 2,1, Csóka 1,7, Zenta és Törökkanizsa 1,5-1,5, Magyarkanizsa 1,1, Kishegyes 1 millió eurót. Az összegek odaítélésekor kizárólag a benyújtott pályázati kérvények alapján döntöttek. Céleszközökről van szó, amelyek 2006/2007-ben költhetők el. Ezt a jó hírt a múlt hétfőn, Szabadkán jelentette be Predrag Bubalo gazdasági és Zoran Lonèar önkormányzatügyi miniszter az említett községek polgármestereinek. A találkozót Kasza Jószef, a VMSZ elnöke szervezte. A megbeszélés utáni sajtótájékoztatón elmondta: politikai karrierjében először fordult elő, hogy elégedett az eredményekkel, hiszen a tíz község által benyújtott projektumok valóra váltását elfogadta, támogatásban részesítette a kormány. A nyertes pályázatok zöme infrastukturális beruházás - mindegyik célja az életkörülmények javítása -, de jelentős beruházások lesznek a gazdasági szférában is, ahol az ipari parkok létesítése élvez prioritást. Predrag Bubalo elmondta: a kormány 45 millió eurót különített el ipari parkok létesítésére. Szerbiában összesem 49 községben tervezik ipari park kiépítését, ebből 21 a Vajdaságban létesül majd.
FOLYTATÓDIK A TOLERANCIAPROGRAM. A multikulturalizmus és a tolerancia érvényesítése Vajdaságban című projektum céljait, eddigi eredményeit, és a projektumhoz kötődő további megmozdulások tervét ismertette a múlt héten Újvidéken dr. Korhecz Tamás tartományi kisebbségügyi miniszter. A vajdasági sajtóházak igazgatóival tartott megbeszélésen elmondta: a Mennyire ismerjük egymást? elnevezésű tudásvetélkedő selejtező mérkőzéseit Újvidéken, Nagybecskereken, Mitrovicán, Topolyán, Zomborban és Versecen tartják, a döntőre pedig Szabadkán kerül sor. Az Együtt élni című kiállítást - amely a szerbek és a magyarok együttélését mutatja be - további két városban kerül bemutatásra: Zomborban és Nagybecskereken.
HÁROM ELŐRE BEJELENTETT GYILKOSSÁG?! Olja Beækoviæ szokásos vasárnap esti politikai műsorának (Utisak nedelje) volt szeptember 3-án a vendége Nataša Kandiæ, a belgrádi székhelyű Humanitárius Jogi Alap, igazgatója, a szerbek által elkövetett háborús gaztettek fáradhatatlan kutatója. Valamivel éjfél előtt, amikor a B92 televízió épülete előtt taxiba szállt, három lövés dördült el. Olja Beækoviæ műsorvezető szerint - aki a másik vendégét kísérte ki az épület elé - egyértelmű volt, hogy a lövéseket Nataša Kandiænak szánták. Nincs szó véletlenről - még akkor sem, ha ezek ,,csak' petárdák voltak. Elmesélte azt is, hogy az incidenst követően azt látta: néhány civil ruhás rögtön reagált, s abba az irányba futottak, ahonnan a lövéseket hallották. ,,Azt mondták, hogy ők a rendőrség civil ruhás emberei, és olyasmit magyaráztak, hogy akkor vetik be őket, amikor úgy mérik fel, hogy nagy kockázattal járó tévéműsorról van szó.'
,,Nagy kockázatú műsorok? Amelyekben különböző vélemények hallhatók? Hát hol élünk mi!? Ez azt jelenti, hogy nincs más vélemény, amit el lehet mondani, csak a hivatalos vélemény? Nagyobb szellemi diktatúrában élünk, mint Miloševiæ idején' - nyilatkozta az eset kapcsán Rajko Daniloviæ ügyvéd.
A történetnek azonban itt még koránt sincs vége: Siniša Vuèiniæ önjelölt csetnikvajda, a Szocialisták Szerb Pártjának elnöke közzétette: előkészületek folynak Nataša Kandiæ elrablására és meggyilkolására. Kandiæ asszony mellett célpont még Biljana Kovaèeviæ Vuèo, az Emberjogi Jogászok Bizottságának (JUKOM) elnöke és Sonja Biserko, a szerbiai Helsinki Emberi Jogi Bizottság elnöke. A botcsinálta politikus szerint az akcióra a külföldi titkosszolgálatok készülnek azzal a céllal, hogy az egészet Szerbia nyakába varrják, s rossz fényben tüntessék fel Belgrádot. A tervezett akcióról, Nők a célpontban címmel beszámolt a belgrádi Kurir c. bulvárlap - ugyanúgy, ahogy a NATO-bombázások idején egy belgrádi napilap bejelentette az újságíró-laptulajdonos Slavko Æuruvija meggyilkolását. Ennek fele sem tréfa, s ezt, szerencsére, az illetékes ügyészség is felfogta: vizsgálatot indított az ügyben, melynek keretében kihallgatják majd a cikk szerzőjét és az önjelölt csetnikvajdát is.
MEGÁLLAPODÁS-TERVEZET. Szeptember 9-én szombaton, Erzsébetlakon megtartott ülésén a VMSZ Tanácsa jóváhagyta annak a megállapodás-tervezetnek a szövegét, amelyet, ha elfogad a VMDP, és aláírja Ágoston András, akkor lehetőség nyílik a VMSZ-VMDP közös fellépésére a választásokon. Egy korábbi Kasza József-Ágoston András találkozón ugyanis a VMDP elnöke így nyilatkozott: kész aláírni a VMSZ által felkínált viselkedési kódexet, ha a VMSZ támogatná a magyar perszonális autonómia és a vajdasági magyarság részarányos parlamenti képviseletének az ügyét. A megállapodást a Magyar Nemzeti Tanács kérdésével kezdi, mondván: ,,Ahhoz, hogy megvalósítsuk közös célként a magyar perszonális autonómiát, szükség van arra, hogy a törvény részletesen szabályozza és bővítse az MNT autonóm hatásköreit (beleértve a jogszabály-alkotási, intézményalapítási és intézményfenntartói jogosítványait), valamint biztosítsa az ahhoz szükséges kiszámítható költségvetési forrásokat és vagyont egyaránt. Ezzel párhuzamosan meg kell teremteni a törvényes feltételeket ahhoz, hogy a jövőben az MNT-t szabad, közvetlen, többpárti választások útján hozzuk létre a vajdasági magyarok többségét felölelő választói névjegyzék alapján'.
Az autonómia kérdésben a megállapodás kinyilvánítja: ,,Támogatjuk a kisebbségi autonómia minden formáját, beleértve az észak-bácskai magyar többségű önkormányzatok olyan társulását is, amely külön közigazgatási egységként, önálló jogkörök segítségével elősegítené a területen élő minden polgár teljes nemzeti egyenrangúságát, illetve a magyar kultúra és nyelv hatékony egyenrangúságát'. A szerbiai parlamenti képviselet kérdésében a tervezet aláírói támogatják, hogy ,,a magyar pártok által jelölt képviselők képviselhessék a vajdasági magyarokat, a megszerzett szavazatok alapján a magyarság összlakosságában betöltött részarányával összhangban - akár a választási küszöb eltörlése, akár előre garantált számú mandátum biztosítása révén.'
A megállapodás-tervezet szerint az aláírók vállalják a viselkedési kódex következetes tiszteletben tartását, mégpedig: ,,a nyilvánosság előtt nem bírálják egymás tevékenységét mindaddig, amíg az egymás tevékenységére és cselekvésére vonatkozó észrevételeiket nem vitatják meg közvetlenül, a nyilvánosság bevonása nélkül; az aláírók vállalják, hogy amennyiben az egyeztetések során nem sikerül bizonyos kérdésekben közös nevezőre jutni, nyilvános bírálataikat személyeskedés, sértegetés, gúny és megalázás nélkül közlik a nyilvánossággal...'