home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Búvárszemüvegben
Cérna Lenke
2017.10.17.
LXXII. évf. 41. szám
Búvárszemüvegben

Egy szabadkai búvár a merülés örömeiről

— Gyerekkorom óta búvárkodom. Akkoriban még csak szabadidős merülések során szemléltem a tengerfeneket. Amint megtudtam, hogy Szabadkán is működik búvárklub, a szép emlékekre való tekintettel 2014 nyarán elvégeztem a könnyűbúvár-tanfolyamot. A víz, az úszás és a víz alatti világ mindig is a kedvencem volt, ezért nem is kérdés, hogy ez az én sportom — vallja Gazsó Attila szabadkai búvár.

Néhány évvel ezelőtt nézőként vettem részt egy szabadkai búvárversenyen. Még ma is csodálva gondolok vissza arra a világcsúcstartó búvárra, Branko Petrovićra, aki 11 percig lebegett levegővétel nélkül a víz felszínén. Ekkor döbbentem rá, hogy mekkora kihívás és sikerélmény rejtőzik a víz alatti sportban — ebben beszélgetőtársam is megerősített, majd elkezdte a legemlékezetesebb élményei ismertetését.

— Minden merülés a maga módján különleges, egyedi és szép. Az ideiek közül azt emelném ki, amikor a merülésvezetőmmel, Dragan Lakovićtyal (egy hetvenöt éves férfiról van szó, aki mindmáig aktívan, naponta vezet csoportokat — a szerző megj.) egy olyan sziklafalhoz ereszkedtünk le Hvar partjainál, ahol minden második-harmadik hasadékból egy-egy kíváncsi languszta kandikált kifelé. Tavaly a Tihany gőzhajó elsüllyedt roncsával is találkoztam, három szabadkai búvártársammal. Ez szintén feledhetetlen élmény volt.

Attila elmondása szerint a szóban forgó sport egyszerre megnyugvás, kikapcsolódás, kaland és adrenalinbomba. Közel hozza az emberhez a természet ama részét, amely a szárazföldön járva elképzelhetetlen. A merülőknek érdemes tudniuk, hogy a búvárkodás önkontrollt, fegyelmet és óriási állóképességet követel. A fáradozás viszont kifizetődik, hiszen a sport gyönyörű élményekkel és érdekes emberek barátságával ajándékoz meg bennünket — állítja beszélgetőtársam.

A szabadkai búvártól azt is megtudtam, hogy a városban két búvárklub működik. Ő a sétaerdei medence mellett található Spartakba jár, ahol tizennégy éves kortól bárki megtanulhatja, milyen mozgásforma is a búvárkodás. Ezzel kapcsolatban Attila néhány megjegyzést tett:

— A folyamatosan emelkedő nyomás hatására a testüregekben és a szervekben található gázok összenyomódnak, ezt pedig a testnek valahogy ki kell egyenlítenie (a fülben fellépő fájdalom). Hogy látásunk éles maradjon, légzsákot kell létrehoznunk a szemünk előtt. A búvármaszknak a többi közt ez is célja. A mélység hatására lassan eltűnnek a színek (a sorrend: piros, narancssárga, citromsárga, zöld és kék). Az úgynevezett nitrogénnarkózis is felléphet, mely egyfajta módosult tudatállapot a jellemzően 30 méteres vagy annál nagyobb mélységű merülés során. Ezt leggyakrabban az ittas állapothoz szokták hasonlítani. Ilyenkor a szervezet lassabb lesz, az ítélőképesség pedig megváltozik.

A legfontosabb viszont azt megtanulni, hogy a test meddig tudja károsodás nélkül elviselni a jelentősen megváltozott élettani feltételeket, illetve hogy az ember hogyan tudja megóvni a saját és a merülőtársa testi épségét. Ehhez folyamatos tanulás és tapasztalatszerzés szükséges — mondta a búvár, majd hozzátette: a tenger mélyén ránk váró csoda megéri a hosszú tanulási folyamatot, valamint a medencében való tanfolyam elvégzésére szánt időt.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..