Bumeráng

Bumeráng

Moszkva az idén egyértelműen a rosszfiú szerepét játssza. Az orosz—ukrán konfliktus miatt elsőként az Egyesült Államok büntette Oroszországot még a tavasszal. Az amerikaiak hét orosz kormánytisztviselőre és tizenhét vállalatra vetettek ki szankciókat.

Mennyit érnek az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedések?

Moszkva az idén egyértelműen a rosszfiú szerepét játssza. Az orosz—ukrán konfliktus miatt elsőként az Egyesült Államok büntette Oroszországot még a tavasszal. Az amerikaiak hét orosz kormánytisztviselőre és tizenhét vállalatra vetettek ki szankciókat. Washington intézkedései főként a Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetlen környezetéhez tartozó politikusokat és üzletembereket érintik. A listán szereplő tizenhét vállalat többségét az orosz elnökkel szoros kapcsolatot ápoló üzletemberek irányítják, többek között Gennady Timchenko, valamint Boris és Arkady Rotenberg.

Az amerikai szankciók után az Európai Unió is úgy döntött, hogy nem tolerálja tovább Oroszország drasztikus külpolitikai lépéseit. Az EU is tiltóintézkedéseket vezetett be, melyeket az elmúlt hetekben bővített is. A büntetőintézkedések azonban továbbra is megosztják Európát. A szkeptikusok úgy vélik, hogy az orosz export-import tilalom többet árt az uniós tagállamoknak, mint amennyit Oroszországnak.

Felmerül tehát a kérdés: vajon mennyit érnek a büntetőintézkedések, azaz mennyibe kerül Európának az EU szigorú diplomáciai döntése? Oroszországot szoros kereskedelmi kapcsolat fűzi Európához, ezért a szankcióknak „bumeráng jellegük” van. Európa évente több mint 200 milliárd euróért szállít árut Oroszországba, főként gépipari berendezéseket, szállítási eszközöket, feldolgozóipari termékeket, vegyi és nyersanyagot. Ezzel szemben Oroszország körülbelül 100 milliárd értékű uniós exportot bonyolít le. Az exportcikkek többsége olaj- és a földgázszállítmány. Az olaj és a földgáz nélkülözhetetlen Európa számára, az uniós exporttermékek azonban kevésbé nélkülözhetetlenek Moszkva számára. Mindez főként azokra a termékekre érvényes, amelyek az Európai Unió által kidolgozott tiltólistára kerültek — ezen többnyire katonai célzatú eszközök és fegyverek vannak. Mindezeknél azonban jóval fontosabbak az előirányzott pénzügyi intézkedések. Tilos például az Európai Unió területén működő intézményeknek megvenniük a legalább 50%-ban orosz állami tulajdonban lévő bankok részvényeit és kötvényeit, továbbá bevezetniük az orosz cégek részvényeit és kötvényeit az európai értéktőzsdékre.

Moszkva ellentámadása

Nem mondhatnánk, hogy az elmúlt hónapokban az EU által bevezetett szankciók megrázták volna az orosz piacot. Jól példázza mindezt, hogy az orosz—ukrán konfliktus ellenére az orosz gazdaság teljesítménye ez év második negyedévében 0,8 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest. Moszkva válaszlépései azonban valószínűleg sokkal érzékenyebben fogják érinteni Európát, mint Oroszországot.

Mint ismeretes, Vlagyimir Putyin elrendelte az orosz állami hatóságoknál az élelmiszerek és az agrártermékek importjának korlátozását azokból az országokból, amelyek szankcióval sújtották Oroszországot. A marhahús, a sertéshús, a baromfi, a hal, a sajt, a tej, a tejtermék, illetve a gyümölcs és a zöldségtermékek behozatalára vonatkozó tilalom a jövő év végéig lesz érvényben. Mindez nemcsak a kisebb agrárországokat fogja érinteni, hanem az olyan gazdasági nagyhatalmakat is, mint Németország. Az orosz szankciók következményeként leállhat a német gazdasági növekedés is.

A mezőgazdasági termékek kivitelének tilalma egyébként számos uniós tagállam exportjának jelentős részét érinti. Ennek ellenére a tagországok kormányai az Oroszországgal szembeni szankciók támogatására kényszerülnek. A kormányfők közül néhányan határozottan kiállnak a büntetőlépések mellett, mások azonban — ahogyan Orbán Viktor magyar miniszterelnök is — tévútnak tartják a Moszkva ellen vívott harcot. A magyar kormányfő szerint az EU tagországai az Oroszország elleni büntetőintézkedésekkel lábon lőtték magukat. Úgy véli, az Oroszországgal szembeni gazdasági szankció politikája ellentétes a magyar nemzeti érdekkel. „Többet árt nekünk, mint az oroszoknak” — fogalmazott a miniszterelnök.

Nem csak Magyarország jár rosszul azonban. A Moszkva által bejelentett intézkedések a lengyel és a bolgár gazdaságot sújthatják a legjobban, ezenkívül a lett és a szerb piacot is érzékenyen érinthetik. Mindez egyúttal azt is mutatja, hogy az európai uniós tagállamok közül továbbra is a közép- és a kelet-európai térség országai vannak a leginkább kiszolgáltatva Oroszországnak.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Bumeráng
  • Sass László
  • 2016.09.19.
  • LXXI. évfolyam 37. szám
Bumeráng
  • dr. Német László SVD, nagybecskereki püspök
  • 2016.09.12.
  • LXXI. évfolyam 36. szám
Facebook

Támogatóink