Megnyerő mosoly, sárm, szélfútta haj, összetéveszthetetlen kisugárzás. Imádták a nézők (főleg a nők), és persze imádta a szakma. Neki mindent megbocsátottak — azt is, ha például rossz filmet csinált, mert erre is volt példa. Hollywood ikonja, a Sundance fesztivál alapítója nyolcvankilenc évesen álmában hunyt el.

Szalai Attila rajza

Robert Redford az 1960-as és ’70-es években ért el hatalmas kritikai és kasszasikereket. Olyan emlékezetes filmekkel, mint az 1969-beli Butch Cassidy és a Sundance kölyök, az Ilyenek voltunk Barbra Streisanddel vagy A nagy balhé Paul Newmannel. Éppen színészi karrierje csúcsán volt, amikor a rendezéssel is megpróbálkozott — ez olyannyira sikerült, hogy Oscar-díjjal is jutalmazták, sőt Hollywood egyik legbefolyásosabb személyiségének számított. Könnyedén mozgott a hollywoodi új hullám és a fősodorbeli filmgyártás között, ráadásul meghatározó szerepe volt az amerikai független film megerősítésében. Társalapítója volt a híres Sundance Filmfesztiválnak, melynek köszönhetően a világ megismerhette Tarantino Kutyaszorítóban című alkotását, a Donnie Darkót vagy például a The Blair Witch Projectet. A filmes világ egyik legnagyobb liberális alakja volt, aki környezetvédelmi ügyekért szállt síkra — kuratóriumi tagja volt például az NRDC-nek, azaz a Természeti Erőforrások Védelmi Tanácsának.

1936-ban Charles Robert Redford néven született Los Angelesben. Kirúgták a Coloradói Egyetemről, majd elment New Yorkba, és filmes szakra iratkozott. Kisebb szerepeket kapott tévéfilmekben és színházakban, a nagy áttörést pedig egy Emmy-díj-jelölés hozta meg neki, a The Voice of Charlie Pont című sorozatért. 1963-ban főszerepet kapott a Mezítláb a parkban című Neil Simon-darab Broadway-változatában. Nem sokkal később jött egy Golden Globe-jelölés az Inside Daisy Clover című filmért. A legnagyobb anyagi és kritikai sikert vitán felül a Butch Cassidy hozta meg neki, melyben Paul Newmannel játszottak. Hét Oscar-díjra jelölték a westernt, bár a színészeket nem díjazták. Kevés olyan gengszter-, romantikus vagy kém- és kalandfilmje volt, amely nem lépett azonnal kultstátuszba. Az Ilyenek voltunk mellett A nagy Gatsby 1974-ben, A Keselyű három napja 1975-ben vagy a Watergate-botrányt feldolgozó Az elnök emberei Dustin Hoffmannal elsővonalbeli filmsztárt csináltak belőle.

A ’70-es évek végén azonban hosszabb szünetet tartott a színészi munkák terén, inkább a rendezés kezdte érdekelni. Első filmje a Judith Guest regényéből készült Átlagemberek volt Donald Sutherlanddel és Timothy Huttonnal, mely óriási siker lett: 1981-ben négy Oscart is bezsebelt, köztük a legjobb rendező és a legjobb film díját is. A színészetért Redford sohasem kapott aranyszobrot. Ennek ellenére végül csak visszatért a kamera másik oldalára is, bár átütő sikereket ezután már nem aratott, egy-két kivételtől eltekintve. Ezek közé tartozott a romantikus, örök klasszikus, a Távol Afrikától, melyben egy vadászt alakított Meryl Streep oldalán, aki pedig egy dán arisztokratát játszott. Majd egy évvel később ismét rendezett: ezúttal a Tisztességtelen ajánlatot, melyben gazdag üzletemberként nagy összeget ajánl Demi Moore-nak egy éjszakáért. A ’90-es években aztán a Quiz Show-t és A suttogót is megrendezte — ez utóbbiban címszerepet is játszott. 2007-ben rendezett egy filmet az afganisztáni háborúról, Gyávák és hősök címmel, de az nagy csalódás volt mind a kritikusok, mind a nézők körében. A 2013-beli All Is Lost, azaz a Minden odavan című túlélődrámáért azonban megint vastapsot kapott, ahogyan üde színfoltként a Marvel Bosszúállók-filmjeiben is feltűnt a Hydra vezetőjeként. 2002-ben tiszteletbeli Oscar-díjat kapott, 2017-ben pedig a velencei filmfesztivál életműdíját, az Arany Oroszlánt. Számos nemzetközi díjon túl Barack Obama amerikai elnöktől átvette a rangos Elnöki Szabadság-érdemrendet is. Kétszer is nősült: első felesége Lola Van Wagenen történész volt, 1958-tól 1985-ig voltak együtt, és négy gyermekük született. 2009-ben házasodott újra, Sibylle Szaggars művészt vette el.

Nyitókép: imdb.com