home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Eső elől napfény alá
Bíró Tímea
2020.08.09.
LXXV. évf. 32. szám
Eső elől napfény alá

A zentai Mucsi Attila és felesége, Zsanett úgy döntöttek, a szürke London után a tengerkék és fényes Kréta szigetére költöznek, hogy feltöltődjenek, és megtapasztalják egy másik világ lüktetését.

* Miért döntöttetek úgy, hogy Anglia után néhány hónapot Görögországban töltetek?

— Tizenöt év Anglia után elkezd hiányozni a napsütés, kellemes volt a gondolat, hogy nem ázunk el ötször egy héten. Persze nemcsak az angliai komor időjárás, hanem a korábbi nyaralások emléke és a mediterrán térség varázsa is hatott ránk. Két éve megfogalmazódott bennünk a gondolat, hogy jó lenne kipróbálni, milyen lehet a főszezonban itt élni. Hónapokig szerveztük és készítettük elő az utazást. A munkahelyünkön hosszú szabadságot kértünk, és márciusban nekivágtunk.


Zsanié az egész strand

* Miért éppen Kréta szigetére esett a választás?

— Kréta az egyik legnagyobb sziget a Földközi-tengeren, ámulatba ejtően változatos tájakkal és élővilággal. Azt is szem előtt tartottuk, hogy a spanyol és az olasz szigetekhez képest itt sokkal alacsonyabbak az ingatlanárak, illetve az is szempont volt, hogy a szezon kilenc hónapig tart. Georgioupolisban, a falucskában, ahol élünk, hetente 15 000 ember fordul meg, itt található Kréta leghosszabb strandja, tehát egy rendkívül népszerű helyről beszélünk, mely Haniá megyében található. A járványhelyzet miatt nem tudtuk megtapasztalni, hogy milyen itt a főszezonban, viszont a helyiek által rengeteg olyan információval gazdagodtunk, amelyet csak hosszú évek során lehet összegyűjteni és megtapasztalni. Szardíniához vagy Mallorcához képest ez egy pénztárcabarátabb sziget, sokan jönnek ide, főleg az idősebb generáció tagjai, de természetesen arról sem szabad megfeledkezni, hogy mivel szigetről beszélünk, az élelmiszerek egy része itt is drága.


Attila a magasban

* Meséljetek a mindennapjaitokról, mivel telnek?

— Fontosnak tartottuk, hogy egyből bekerüljünk a helyiek közé, ezért önkéntes munkát vállaltunk egy lovas farmon. Napi néhány órában lovagolunk, illetve gondozzuk a lovakat, és persze rengeteget kirándulunk, túrázunk. Már az egész szigetet bejártuk. Egy kis falu mellett lakunk, fent a dombtetőn, gekkók mászkálnak a szobákban, gyöngybaglyok fészkelnek a padláson. Paradicsomi állapotok közé keveredtünk. A minap huszonnyolc keselyűt láttunk körözni egy elhullott állat felett, ami nem mindennapi látvány, hiszen egy olyan madárról beszélünk, amelynek 3 méter a szárnyfesztávolsága. A szigetnek az egyik legzöldebb részén élünk, az elmúlt másfél hónapban mindössze húsz percet esett az eső.

* Van egyáltalán negatívum ebben a paradicsomi állapotban?

— Közel van a Szahara, mely havonta kétszer porfelhőt küld felénk, és ilyenkor minden ködös, a tenger sem kék színű. További negatívum, hogy itt rendkívül magasak az adók, ezért nem mindegy, hogy mibe vág bele az ember. Úgy látjuk, nem éri meg idejönni dolgozni a turistaszezonban, mert alulfizetik az alkalmazottakat. Ugyanazt a munkát végezve sokkal többet lehet keresni Nyugat-Európában, mint Görögországban. Vállalkozást megéri indítani a szigeten, de a cégek főleg a helyiek kezében vannak, nem úgy, mint például Mallorcán, ahol a németek és az angolok birtokolják őket.

* Egyre népszerűbbek a falfestményeid. Képzőművészként látsz megmutatkozási lehetőséget a helyben?

— London gazdag kulturális öröksége és rompalotája után nagyítóval kell keresni a kiállításokat és a kulturális életet, de szeretném majd összhangba hozni a természetközelséget a képzőművészettel. Van egy faház a szomszédságunkban, melyre ráfestettem a farm állatait, illetve egy kávézóban vendégcsalogatóként portrékat készítek. 

* Meg lehet unni a tengert?

— Nem tudunk betelni vele, sem a hegyekkel, sem a nyári estékkel. Fél évet szántunk rá, hogy kipróbáljuk a mediterrán életet, hamarosan elhagyjuk Görögországot, de vissza fogunk térni.  

* Hogyan fogadtak bennetek a helyiek? Milyenek a görögök, főleg az angolok után?

— A helyiek rendkívül barátságosak és befogadóak az idegenekkel. Távolságtartó udvariaskodást, képmutatást, sznobizmust hónapok óta nem tapasztaltunk. Nem tudom, hogy a vallás miatt van-e, de megörültek annak, amikor megtudták, hogy Szerbiában születtem. Egy éven át készültem, tanultam a görög nyelvet, de nem tudom használni az elsajátított tudást, mert itt a többség majdnem profi szinten beszél angolul. A családok összetartóak, és a negyedik unokatestvért is számontartják. Szinte klánokban élnek. A hegyi falvakban még gyakori a vendetta. A három várost leszámítva Kréta falvakból áll, ezért mindenki önellátó, gazdálkodással foglalkozik. 35 millió olajfa van a szigeten, halat mindig lehet fogni a tengerben, ezért nem nagyon idegeskednek azon, hogy lesz-e mit enni. A balkáni fejetlenséget is tapasztaljuk, főleg a bürokráciában, de összességében csodálatos a sziget.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..