home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Azúrral festett csipkefelhők
Szerda Zsófia
2022.01.05.
LXXVI. évf. 52. szám
Azúrral festett csipkefelhők

Képzőművészet és színház határán lebegő üveghalak az Adria kivasalt, azúr hullámain, Petrik Pál és Tolnai Ottó találkozása Mezei Kinga konyhájában egy üveg jóféle francia bor mellett, sok csipkével és festékkel. Talán így írhatnám le Mezei Kinga legújabb rendezését, az Élőhomok című előadást, mely a szabadkai Népszínházban látható.

Nem feltétlenül kell Tolnai- és Petrik-szakértőnek lennie annak, aki élvezni szeretné az előadást, bőven elég, ha van egy jól működő fülünk és mellé egy pár élesen látó szemünk, valamint némi érzékenység bennünk, és már le is képződik bensőnkben az előadás világa, hangulata. Élőben, a színészek szájából szinte semmilyen szöveg nem hangzik el, csak a dalokban, illetve felvételről hallhatunk beszédet. De beszélnek a képek, a színek, a fények, az anyagok. A homok, olaj, festék, gyöngy, csipke, fa, karfiol. 

Csipkefelhők, csipkehavazás, csipkeég. A földön egy bárány. Lehet, hogy egy bárányfelhő pottyant le az öreg festő lába elé. Két fekete kabátos alak settenkedik be. Vállukon madarak ücsörögnek. Megjelenik a harmadik is. A kicsi. S festenek. Akkor is festenek, amikor éppen nem. Ahogy fest Tolnai Ottó is képzőművészeti esszéiben. Színház és képzőművészet viszonyának kielemzése, kivesézése. S jó ez a viszony. Virágzó, narancssárga, kék és sárga színekben.

Az előadásban Tolnai Ottó költő és Petrik Pál festő motívumrendszere, univerzuma elevenedik meg. Mindenhol. Minden apró szegletben és minden sarokban. A színpad minden eleme megmozdul és életre kel. Titkos ajtók tárulnak fel és nyílnak ki, hogy onnan tiszavirágok, kezek jöjjenek elő, bor bugyogjon. Begurul elénk egy biciklis festő. Pálinkát kérnek. A mama tölt is nekik.

Az előadásban Szilágyi Nándor, Pálfi Ervin, Hajdú Tamás és Mezei Kinga játszik. És táncol, mozog, pörög, csúszik, kerékpározik, fest, önt, díszletelemet varázsol új elemmé, szóval varázsol elénk újabbnál újabb festményeket. Vajdasági alakok és helyszínek jelennek meg, kocsmatöltelékek, szerelmesek, egy esküvő, kisvároskák szent bolondjai, akiket mindenki ismer, elfogad és szeret. Nincs nevük, hiszen lehetnének akárkik, akárhol.

Az előadás zenéje tökéletesen illeszkedik ehhez a világhoz, van benne egy erőteljes humor, a cirkusz világát idéző motívumok és finom váltások. A zenei munkatárs Márkos Albert, akinek szerzeményeit Pálfi Ervin rögzítette és keverte, s az előadásban elhangzanak még Mezei Szilárd, Igor Sztravinszkij, George Enescu, Franz Schubert és Claudio Monteverdi művei is.

A díszletterv Mezei Kinga és Ondraschek Péter keze munkáját dicséri, a jelmezt Janovics Erika tervezte, a dramaturg Oláh Tamás volt, a csodálatos fényeket a mester, Majoros Róbert készítette, az ügyelő pedig Kulhanek Edina és Kocsis Valéria volt.

Az előadás a Novem Színházi Szervezet, a szabadkai Népszínház és a magyarkanizsai Regionális Kreatív Műhely koprodukciójában készült Petrik Pál halálának 25. évfordulója és a vajdasági magyar képzőművészet napja alkalmából.

Evezzetek be az azúr festmények színházába, olvadjatok bele Tolnai, Petrik és Mezei világába!

Fényképezte: Igor Preradović

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..