Az utolsó utáni óra

Az utolsó utáni óra

A klímakonferenciák kudarcai — Egyre fogy az idő

A klímakonferenciák kudarcai

Két okból követi izgatottan a világ a párizsi klímatalálkozót. Egyrészt a néhány héttel ezelőtti tragikus események után érthető módon legtöbben a biztonsági kockázatokra figyelnek, másrészt pedig arra, hogy vajon sikerül-e olyan döntéseket hozni a csúcstalálkozón, amelyek pozitív hatással lehetnek a Föld éghajlatára a közel- és a távolabbi jövőt illetően. Mivel több mint tízezer rendőr ügyel a biztonságra, arra lehet következtetni, hogy a francia fővárosban az aggodalmak ellenére nem lesz gond. A második kérdéssel, az éghajlatváltozással kapcsolatban azonban továbbra sem biztos, hogy határozott és a bolygónk szempontjából hasznos döntés születik — annak ugyanis már tegnapelőtt meg kellett volna születnie. Az aggodalomra okot adó klímaváltozás ugyanis közvetlen bizonyítéka annak, hogy a Föld a végnapjait éli. Az eddigi klímakonferenciák azonban nem sok jót ígértek, kétséges, hogy ezúttal máshogyan alakulnak a tárgyalások. Leszámítva talán a kiotói konferenciát, a többi csúcstalálkozón többnyire a meddő vitáké volt a főszerep. Hogy nem hoztak fontos döntéseket a környezet megvédése érdekében, az nem véletlen, hiszen számos politikus, gazdasági vezető, milliárdos háttérhatalmi szereplő, illetve olajlobbista dolgozott gőzerővel, hogy a klímakonferenciák kudarccal végződjenek. Az Egyesült Államokban például minden szenátor mögött ott áll jó néhány olyan befolyásos személy, akinek érdeke a klímaváltozással kapcsolatos törvényi szabályozások meghiúsítsa. Bár a globális fölmelegedést okozó gázok kibocsátásának korlátozását szorgalmazó kiotói egyezmény hosszú évek után 2005. február 16-án életbe lépett, úgy látszik, hogy a Föld drasztikus felmelegedésének megakadályozásához jóval több kell. Bolygónk éghajlatának helyzete nem javult jelentősen. Sőt, határozottan állítható, hogy a Föld éghajlata szélsőségesebb, illetve forróbb lett a kiotói klímaegyezmény óta. Az utóbbi években olyan természeti katasztrófák írhatóak az éghajlatváltozás rovására, mint a 70 000 ember halálát követelő, 2003. évi európai hőhullám, a 67 milliárd dolláros kárt okozó, 2012. évi Sandy hurrikán, az 55 000 életet kioltó, 2010. évi oroszországi hőhullám, illetve az idei kaliforniai szárazság.

Egyre fogy az idő

A Föld órája tehát vészesen ketyeg. Felszólításokban és ígéretekben természetesen a párizsi konferencián sem volt hiány. Barack Obama amerikai elnök felelősségteljes döntésre szólította fel a világ vezetőit, Angela Merkel német kancellár a kötelező érvényű megállapodás megkötését szorgalmazta, Hszi Csin-ping kínai elnök arra figyelmeztette a gazdag országokat, hogy teljesíteniük kell a fejlődő országok pénzügyi támogatására vállalt ígéretüket. Vlagyimir Putyin orosz elnök azt hangsúlyozta, hogy az éghajlatváltozás kérdését integráltan kell kezelni, azaz a klímaváltozással együtt a természeti erőforrások és a környezet védelmével is foglalkozni kell. François Hollande francia államfő szerint a Föld sorsa valójában most dől el a francia fővárosban. Arra is figyelmeztetett, hogy a klímacsúcs akár egy újabb kudarc is lehet.

A pénzügyi kötelezettségvállalás kapcsán a Climate Action Tracker kutatószervezet azt közölte, hogy az eddigi nemzeti felajánlások alapján nem érhető el az a cél, hogy 2030-ig a hőmérséklet-emelkedés 2 °C-on belül maradjon az iparosodás előtti időkhöz viszonyítva. Ferenc pápa még a klímakonferencia előtt szintén arról beszélt, hogy két választási lehetőség van. Vagy megmentjük, vagy tönkretesszük a Földet. Az egyházfő azt is hangsúlyozta, hogy katasztrofális következményekkel járna, ha a párizsi klímacsúcsot önző üzleti érdekek befolyásolnák, és azok legyőznék a közérdek szempontjait. Ha a klímakonferencia részvevőinek sikerül konkrét, határozott megállapodást kötniük, akkor a párizsi dokumentum váltaná fel a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Az utolsó utáni óra
  • Sass László
  • 2016.09.19.
  • LXXI. évfolyam 37. szám
Az utolsó utáni óra
  • dr. Német László SVD, nagybecskereki püspök
  • 2016.09.12.
  • LXXI. évfolyam 36. szám
Facebook

Támogatóink