Az őzvadászathoz ma már számtalan kalibert és még több lőszerfajtát lehet használni. Mielőtt rátérnék ezek ismertetésére, meg kell említenem, hogy a hazai (szerbiai) és az Európában elterjedt jogi előírások közt van egy nagy különbség: nálunk még a régi szabályozás van használatban, vagyis minden vadnál meg vannak határozva a minimális nagyságú lőszerek fizikai paraméterei. Ez az őz esetében minimum 5,6 × 41 milliméter nagyságú golyó, mely legalább 3,5 grammos lövedékkel van szerelve. Ezzel ellentétben határainkon túl már a csőtorkolati energia erejéhez kötik az egy-egy vadra alkalmazható lőszert. Az őz esetében ez 1000 joule.

Az őzvadászatra használt kalibereket három csoportra oszthatjuk: vannak tipikus őzes, „divatos” és úgynevezett univerzális kaliberek is. De menjünk sorban! A legkisebb őzes kaliber a 22 Hornet (5,6 × 36). Ez a lőszer a maga 2,9 grammos lövedékével épphogy eléri az Európában engedélyezett határt, mivel csőtorkolati energiája 1005-1007 joule körül mozog. Ez egyébként a legkisebb központi gyújtású lőszer is. 100 m felett azonban már nem etikus vele őzre lőni, mert gyenge a lövedék stopereje. Ezért még ott is csak kevesen alkalmazzák, ahol engedélyezett a használata. Sokkal elterjedtebb a 222 (5,7 × 43), illetve a 223 Remington (5,7 × 45) kaliber. Ezek a golyók már hatékonyabbak az őzre, bár az oldalszélre, párás, ködös levegőre, fűkalászokra, belógó ágakra igencsak érzékenyek. Sokan kedvelik a 22-250 (5,7 × 48,5) kalibert, mert nagyon gyors, lapos röppályája van, de ugyanazokkal a problémákkal küzd, mint a fentiekben említettek. Nálunk kevésbé ismert, de szintén kiváló őzes kaliberek az 5,6 × 50 (R), 5,6 × 52, 5,6 × 57. Ezek főleg német, részben osztrák, cseh és magyar területeken ismertek. A kis lövedék és a nagy kezdősebesség mellett előnyük, hogy általában rövid, kezes puskákat gyártanak hozzájuk. De ez csalóka is tud lenni, mert az erős töltet és a könnyű fegyver elsütésekor a cső nagy elmozdulására (felugrására) kell számítani. Főleg igaz ez az 5,6 × 57-re, melyet volt szerencsém megtapasztalni. Talán érdekes megemlítenem, hogy az 5,6 × 52 kalibert sokan Ferenc Ferdinánd-kalibernek is nevezték, mivel a Szarajevóban megölt trónörökösnek ez volt a kedvenc golyós kalibere. Kevesen tudják, de az FF jó golyóslövőnek számított. Ezzel a kaliberrel nemcsak őzeket, de több disznót, sőt szarvast is ejtett el (nyakra vagy fültőre célzott 100 m-ig). Ezek után meg kell említeni vidékünk legismertebb és legközkedveltebb őzes kaliberét, a 243 Winchestert (6,2 × 52). Nem érzékeny a külső hatásokra, de van benne kellő energia akár a 250-300 méteres lövésekhez is.

A legjobb őzes kaliberek: 243 W, 6,5 × 552, 6,5 × 55, 6,5 × 57, 25-06

Ezzel át is tértünk a 6 milliméteres kaliberekre. Minden 6 milliméteres őse a jó öreg, osztrák–magyar, 6,5 × 54-es Mannlicher-Schönauer. Ez a kaliber nemcsak Európát, de Afrikát is meghódította még az I. világháború előtt. Kiegyensúlyozott töltete és lövedéke a közepes, afrikai vadakkal (antilopokkal) is azonnal végzett, de nikkelborítású lövedékkel több orrszarvút és vízilovat is zsákmányolt vidékünk nagy vadásza, Fernbach Bálint. Nadler Herbert, a nemzetközileg is ismert és elismert magyar vadász (és nem csak ő) nagyon sok őzet ejtett el ezzel a lőszerrel a két világháború közti időszakban. Sajnos, mára már szinte teljesen eltűnt. Fegyvereket csak megrendelésre csöveznek ilyen kaliberbe, lőszert pedig alig lehet hozzá kapni (magántöltögetők készítik megrendelésre elég borsos áron). Ebből a bevált kaliberből alakították ki az olaszok a 6,5 × 52-es Carcano hadi-, majd vadászpuskájukat (Kennedy elnököt is ilyennel lőtték agyon). Ugyanez igaz a mai napig megkerülhetetlen és minden skandináv vadász szekrényében ott lapuló 6,5 × 55-re is, mely több mint 10 grammos lövedékkel még a jávorszarvast is leteríti. Ebből alakították ki a 6,5-284 kalibert. Nagyon kedvelt a hosszútávlövők körében a lapos röppályája miatt. Sokak szerint nagy ellenlábasa, egyúttal a legújabb divatkaliber a 6,5 Creedmoor (6,5 × 47), mely habár rövid hüvelykkel bír, az dugig van töltve, így magja „nagyon egyenesen” repül. Ebben a kaliberben nagy öregnek és az őzlövők királyának számít az 1894-ben a Mauser testvérek által direkt őzre kialakított 6,5 × 57 (R). Magam is vallom, hogy őzre jobb kaliber még nem volt a kezemben: 8 grammos lövedékkel még 300 méterről is átüti a vadat.

Univerzális kaliberek: 7 × 57, 7 × 64, 8 × 57, 30-06

Ezután érkezünk a 7 és a 8 milliméteres kaliberekhez. Ezek valójában már univerzálisnak számítanak. Nem elsősorban őzre tervezték őket, hanem vaddisznóra, szarvasra, sőt medvére is. Nagy előnyük, hogy igen széles skálában gyártanak hozzájuk különféle lövedékeket, így őz méretű állatokhoz is. Kezdjük a sort a valaha nagy népszerűségnek örvendő 7 × 57-tel. Príma német hadipuskából kialakított vadászkaliber. Ma már szülőhazájában, Németországban is eltűnőben van. Ennél jóval erősebb (és idősebb) „univerzális” kaliber a 7 × 64-es. Habár az őzhöz készítenek 7 és 9 grammos lövedéket is, sok vadász az egyik legnehezebb lövedékkel ér el szép eredményeket, nevezetesen a hazai PPU 11,2 grammossal. Egyre gyakrabban lehet találkozni ennek a tölténynek az amerikai variációjával, a 270-nel (6,9 × 64). Ehhez a lőszerhez köthető a szocialista Magyarország egyik közkedvelt mindenes kalibere, a 7 × 65 R (Kádár János kedvence is ez volt). Ezzel ellentétben Szerbia (s a valamikori Jugoszlávia) legelterjedtebb mindenese a 8 × 57-es. Mondanom sem kell, ez is német találmány (Mauser), mely katonai és vadászfegyverként is megállta a helyét az I. világháborútól napjainkig a világ minden kontinensén. Ugyanez mondható el a nagy, amerikai mindenesről, a 30-06-ról (7,62 × 63) is, mely talán a legnagyobb lövedékskálával gyártott lőszer. Vidékünkön új keletűnek számít ennek a kisöccse, a 25-06-os (6,53 × 63). Nagyon jó őzes lövedékekkel (5,8–7,8 grammos) gyártják.

A legkisebb őzes kaliberek: 22 Hornet, 223, 22-250, 5,6 × 52 R, 5,6 × 57

Érdekesség, hogy nálunk szinte teljesen ismeretlen, de német földön valóságos „nagyágyú” a 9,3 × 72 R vadőr-/erdészkaliber. Ez a kisebb ceruza formájú, fekete lőporral töltött lőszer főleg drillingekhez vagy gavallérpuskákhoz készül. Gyenge töltette miatt (csőtorkolati sebessége 1000 joule) nem lök nagyot a vadászon, de egy őzhöz éppen elegendőt, maximum 120 méterig. 

Zárszóként meg kell említeni, hogy szinte minden kaliber megfelel az őz vadászatához. A lényeg az, hogy a használója ismerje a fegyverét és a hozzá való lőszert. Az előbbi jól be legyen lőve, és senki ne akarjon akciófilmekbe illő 1000 méteres lövéseket tenni. Fedett terepen a 100–150, nálunk az Alföldön a 200–300 méteres távok bőven elegendők, hiszen a lövés előtt bírálni is kell.