Forrósodik a hangulat Boszniában

Európa örök puskaporos hordójában, avagy a Balkánon, azon belül Boszniában újra dúlnak az indulatok. Az ország sokat szenvedett lakossága ugyanis egyre kevésbé tudja elviselni a rá nehezedő folyamatos nyomást. Az 1992-től 1995-ig tartó polgárháború, illetve annak hatása napjainkban is meghatározó tényező, az egykori vérzivataros időszak következtében Boszniában rekordmértékű a munkanélküliség. A gyárak többségének ajtajára lakat került, a különféle privatizációs próbálkozások félresikerültek, a dolgozók bérének kifizetése pedig az utóbbi években fokozatosan elmaradt. A lakosság egy része tulajdonképpen évek óta éhezik. Az elkeserítő szociális helyzeten kívül ráadásul az állandó politikai megosztottsággal is meg kell küzdenie. A jelenlegi tüntetéssorozat Tuzlában kezdődött. A tiltakozások villámgyorsan erőszakba csaptak át, és további városokra terjedtek át, például Zenicára, Bihaćra, Mostarra, Banja Lukára és Szarajevóra. Az országban uralkodó társadalmi feszültség mértékét az is jól mutatja, hogy a tüntetők elfoglalták, majd felgyújtották a bosznia-hercegovinai államelnökség épületének egyik szárnyát. A rendőrség különleges egységeivel való összecsapások során több százan sérültek meg, a szarajevói kanton kormányépülete pedig szinte teljesen kiégett.

Az éhség nagy úr

A tüntetők többsége szerint az ország politikai vezetősége évek óta egészen egyszerűen figyelmen kívül hagyja a közemberek gondjait. Az országban nyilvántartott több mint félmillió munkanélküli emiatt szociális forradalmat hirdetett. „Egyre több ember él nyomorban és szegénységben. A lakosság éhezik” — közölte egy bosnyák politikai elemző. Kemal Kozarić, a boszniai központi bank elnöke szerint a külföldi befektetők messze elkerülik az országot. „A külföldi befektetők a fejletlen infrastruktúra és a nehézkes adminisztrációs eljárások miatt nem szívesen jönnek Boszniába, a bonyolult politikai rendszerről nem is szólva, mely a vállalkozásoktól megköveteli, hogy három-négy szinten állapodjanak meg a hatóságokkal. 2013-ban mindössze 252 millió eurót tettek ki a külföldi beruházások” — jelentette ki Kozarić. A boszniai válság megoldásához politikai egységre és fegyelemre volna szükség, ezek azonban éppen azok a tényezők, amelyek hiányoznak a boszniai társadalmi kohézióból.

Az 1 + 2 + 3-rendszer csapdájában

A véres tiltakozások bizonyára számos európai kormányzatot döbbentenek majd rá arra, hogy a boszniai háborúnak tulajdonképpen még mindig nincs vége. A katasztrofális szociális helyzet ugyanis szoros összefüggésben van az elmúlt évtizedek borzalmaival. Noha egyelőre pusztán szociális elégedetlenségnek tűnnek a tiltakozások, a balkáni ország múltját ismerve könnyedén eszkalálódhat a helyzet, avagy csaphat át polgárháborúba. Bosznia ugyanis rendkívül megosztott, az országban élő szerbek, horvátok és bosnyákok csupán egy dologban értenek egyet, mégpedig abban, hogy az ország kilátástalan szociális helyzetben van, és emiatt nemzetközi segítségre van szükség. Az úgynevezett 1 + 2 + 3-rendszer továbbra is Bosznia egyik legsúlyosabb belső gondja. Az egy ország, két entitás és három nemzet szinte folyamatosan feloldhatatlan ellentéteket hordoz magában. A szerbek és a horvátok a saját anyaországukhoz való csatlakozás gondolatáról mindmáig nem mondtak le. A muzulmán lakosság célja pedig Bosznia-Hercegovina hangsúlyosabb központosítása. Az ország jelenlegi belső viszonyrendszere kétségtelenül az egykori daytoni rendezés leképezése. Valódi európai integráció nélkül és a nemzetközi közösség hathatós segítsége nélkül a balkáni ország továbbra is magán fogja viselni közismert kétes elnevezését, a puskaporos hordót.