Átlátható politikát mindenekelőtt!

Alexis de Tocqueville-től tudjuk, hogy az igazság valami különös és költséges dolog. Ez főként abban az esetben vanígy, ha az igazságosságésa politika bonyolult viszonyátvizsgáljuk. Egy társadalomnak annáligényesebb a politikai kultúrája, minéltöbb olyan személy alkotja, akinek saját politikai gondolkodásával, világnézetével és véleményalkotásával kapcsolatban nagy minőségi elvárásai vannak. Például neméri be egyoldalúcsúsztatásokkal, féligazságokkal, alantas érzelmekre alapozó kijelentésekkel, ellenőrizetlen és betartatlan ígéretekkel. A mindenkori kormányokban tevékenykedő politikusok azonban hajlamosak a valóságtól elrugaszkodott ígéretek tömkelegével hitegetni a politikában járatlanokat. Mivel az ígéretek jelentős részének megvalósulását, avagy megvalósítását általában senki sem ellenőrzi, a politikai ígérgetés napjainkban is igen elterjedt és „kifizetődő” tevékenység. Vannak azonban olyan sajtóorgánumok, amelyek elsősorban a fent ecsetelt tevékenységet vizsgálják folyamatosan, azaz a politikai transzparencia erősítésének elvét helyezik munkásságuk előterébe. Ki mit mondott, illetve ki mit ígért egykor, és mit valósított meg, avagy mit ért el ezután? Egyebekközött ezekre a kérdésekre kíváncsi az Istinomer nevűweboldal. Ez az internetes sajtótermék a magas rangú politikusok ígéreteit, illetve az igazsághoz és a következetességhez való viszonyukat vizsgálja. Továbbá egy csokorba szedi az elmúlt időszak folyamán elhangzott számtalan politikai ígéretet, és teljesítésük, teljesülésük alapján osztályozza őket. Megtudhatjuk, hogy melyek azok a politikusok, akik általában csak ígérgetnek, eredményeket viszont kevésbé tudnak felmutatni.

A „Pinocchio-effektus”

A legújabb kutatások azt mutatják, hogy van alapja a Pinocchio című híres mesének, amelyben a főhősnek, ha hazudott, megnőtt az orra. Orrunk ugyanis valóban megmutatja, mikor hazudunk. Az alábbiakban
 — az Istinomer nevű honlap alapján — kiderül, hogy Szerbiában vajon melyik politikus járna úgy, mint Pinocchio. Íme tehát néhány beváltatlan ígéretésmeggondolatlan mondat a sok közül: Boris Tadić, a Demokrata Párt elnöke nemrég még arról beszélt, hogy soha nem fogja elhagyni a pártját, illetve nem fogja átadni a helyét olyanok számára, akiknek a párt érdekei helyett csakis a saját céljaik a fontosak. Mint ismeretes, Boris Tadić nemcsak elhagyta a Demokrata Pártot, hanem új politikai szervezetet is alapított. Velimir Ilić, az Új Szerbia nevű párt elnöke egykor azt mondta, hogy Tomislav Nikolić a kormány alelnökeként nem hagyott semmit maga után, tehát azonkívül, hogy egy állami lakást kapott, nem tett semmi érdemlegeset. Néhány esztendő múlva azonban Ilić egészen máshogy viszonyult Nikolić államfőhöz. Hirtelen magasztalni kezdte. Milutin Mrkonjić közlekedési miniszterként arról nyilatkozott a sajtónak, hogy a miniszterelnök meg van elégedve a munkájával, ezért a továbbiakban is be fogja tölteni miniszteri tisztségét. Néhány hét múlva azonban saját maga kérte felmentését. Tomislav Nikolić 2012-ben határozottan állította, hogy nem fog kezet fogni Hashim Thacival az albán—szerb tárgyalásokon. Ennek ellenéremáraz elsőmegbeszélésen sor került a szimbolikus kézfogásra, amely több sajtófotón is látható. Maja Gojković egykor még arról beszélt, hogy a Szerb Haladó Párt nem a minőségi politizálás képviselője. Ezután magas rangú funkcióért cserébe csatlakozott a haladókhoz. Mint ismeretes, Aleksandar Vučić hosszú éveken keresztül ostorozta és árulózta Zoran Đinđić volt kormányfőt, pártjátpedig Szerbia ellenségénektekintette. Kormányfőként azonban a Dr. Zoran Đinđić Alapítvány életben tartása mellett állt ki. Végül mind Vučić, mind pedig Mlađan Dinkić a 2012. éviválasztások előtt határozottan kijelentette, hogy pártjuk soha sem lép kormánykoalícióba. A választásokat után azonban rögvest koalíciós partnerekké váltak.