Az ezredforduló délvidéki emberének a sorsa

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Az ezredforduló délvidéki emberének a sorsa

A könyv szerzői: Hajnal Virág és Papp Richárd Gruik Ibolya fotójaA Forum Könyvkiadónál a Magyar Köztársaság Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Tartományi Oktatási és Művelődési Titkárság támogatásával jelent meg az idén Hajnal Virág és Papp Richárd Mint a leveleket a vihar... cím...

A könyv szerzői: Hajnal Virág és Papp Richárd Gruik Ibolya fotója

A Forum Könyvkiadónál a Magyar Köztársaság Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Tartományi Oktatási és Művelődési Titkárság támogatásával jelent meg az idén Hajnal Virág és Papp Richárd Mint a leveleket a vihar... című kötete, melynek az alcíme: Kulturális antropológiai tanulmányok az ezredforduló délvidéki magyarjairól.
HAJNAL Virág 1979-ben született Zomborban. Egyetemi tanulmányait a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv és irodalom, valamint kulturális antropológia szakán végezte. Jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karán nyelvészeti antropológiát tanít. Kutatásait a tanulmányai alatt is folyamatosan a délvidéki magyarság közösségeiben szervezte. Célja a Délvidéken élő magyarság életének megértése és részletes bemutatása. Szűkebb kutatási területei a lokális identitás, interetnikai kapcsolatok és nyelvészeti antropológiai jelenségek értelmezése három délvidéki magyar közösségben: Zentán, Bácsfeketehegyen és a szerémségi Dobradóban. Az utóbbi közösségben a férjével, Papp Richárddal végez kulturális antropológiai terepmunkát.
PAPP Richárd 1973-ban született Budapesten. Egyetemi Tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományai Karának kulturális antropológiai szakán végezte. Jelenleg a debreceni egyetem néprajzi szakán doktori tanulmányokat folytat. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kulturális antropológia szakán tanársegéd. Korábbi terepmunkáit a magyarországi szerbek körében, budapesti, kárpátaljai és izraeli zsidó közösségekben, Erdélyben és - három éve - a Délvidéken jegyezte. Jelenleg mint a Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti-etnikai Kisebbségkutató Intézetének munkatársa a délvidéki magyarság körében tart kutatásokat, elsősorban Zentán, Bácsfeketehegyen és Dobradóban. Érdeklődési területei vallás és etnicitás, nemzettudat és tradíció, etnikus-kisebbségi identitás és rítus összefüggésrendszerei.
,,A következő írások elsősorban az ezredforduló délvidéki emberének sorsát ölelik fel: a háborús évek, a bombázások, majd a millennium talán derűlátásra is okot adó linearitásában próbálják feltárni néhány bácskai és szerémségi közösség (elsősorban Zenta, Bácsfeketehegy, illetve Dobradó), valamint élethelyzet valóságtartalmait. A kulturális antropológia módszertanát alkalmazva mindegyik esettanulmány az adott jelenben megfigyelhető jelenségeket kísérli meg értelmezni. Ezen értelmezések során azonban feltárul a távolabbi múlt, a nagyszülők tradíciója, a titói álszocializmus, és láthatóvá válnak a közelmúlt máig ható következményei is. Reményeink szerint így válik világosabban érthetővé a jelen és a múlt, s mindezzel együtt számos olyan, a jövőbe mutató kérdés, amely a bácskai és talán a teljes délvidéki magyarság számára is megkerülhetetlen. Az elmúlt évezred utolsó százada számos, de mindannyiszor szinte követhetetlen gyorsaságú változásokat hozott e vidék és magyarsága életébe, akár demográfiai, akár politikai, gazdasági, társadalmi, etnikai, akár kulturális tekintetben” - vallják a szerzők az előszóban.
A zentai könyvbemutatóra sokan voltak kíváncsiak, de a vendégek névsora is igényes irodalmi élményt ígért. A szerzőkön kívül megjelent A. GERGELY András, az MTA Politikai Tudományok Intézetének főmunkatársa, az Etnoregionális Kutatóközpont igazgatója, SZARKA László történész, az MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének igazgatója, GÁBRITYNÉ Molnár Irén egyetemi rendes tanár, a Magyarságkutató Tudományos Társaság elnöke és BORDÁS Győző főszerkesztő, a Forum Könyvkiadó igazgatója, valamint felléptek a budapesti Krónikásének Zeneiskola növendékei.
Gábrityné Molnár Irén, a kötet egyik recenzense elmondta, hogy a fiatalok hiánypótló tevékenységet végeznek. Tudományos és kutatói szemmel nézik ezt a területet, a magatartásvizsgálatból próbálnak meg képet adni az itt élőkről. Az aktuális délvidéki témákkal foglalkoznak, az elvándorlással, az identitással, a nemzeti és a vallási magatartással. A szerzőpáros négy-négy tanulmánnyal van jelen az összeállításban, együtt, és mégsem együtt, hiszen Hajnal Virághoz inkább a nyelvi és magatartásbeli, Papp Richárdhoz pedig a vallási és etnikai témák állnak közelebb. Hajnal Virágnál például a Sajtó-háború-értelmezések című írást emelte ki, amelyben a Magyar Szó politikai nyelvhasználatával foglalkozik a NATO-bombázások ideje alatt, miközben arra a kérdésre is megpróbál választ találni, sikerült-e a napilapnak megőriznie korábbi magatartását, valóságszemléletét, megjelenítő és tájékoztató módszereit a háborús cenzúra árnyékában. Papp Richárdnál viszont azt a tanulmányt említette, amelynek a címe: Vallás és tradíció a Vajdaságban: avagy nyugdíjba ment-e a Télapó? Egy zentai óvodában ugyanis nagy vita kerekedett az óvónők között arról, legyen-e karácsonyi ünnepség, vagy a közelmúlt hagyományaihoz kapcsolódva a szokásos Télapó-ünnepséget tartsák meg.
A másik szakvéleményező, A. Gergely András, azzal kezdte, amit az előszóban idéztek Szabó József 82 éves bácsfeketehegyi kertésztől, aki Bácskáról azt mondta, ez egy viharsarok, ahol az embereket a sors, mint leveleket a vihar sodorja. A kilátástalanság és a sorstalanság lehet véghelyzet, de a könyv arra utal, hogy van holnap. Egy kis magyarságban élni a legkonokabb ragaszkodást igényli, a két vagy több kultúra pedig helyenként képes az együttélésre, máskor pedig nem. Az interjúk fontosak, a két kérdező a megismerő mélységet vállalja, nemcsak adatokat gyűjtenek, hanem megértetik az olvasóval, milyen kívülről látni, de belülről átérezni. A szerzők Illyés Gyulával vallják: ,,Dolgom nem a döntés, csupán a tájékoztatás.” Nem akarnak mindent felülbírálni, jobban tudni, nem vitatják el mások tapasztalatát. A történettudományt a történetiségében, a vallásfilozófiát az emberi személyiségben és csoportban meglevő normák és értékek szempontjából szemlélik. Részben hiányosságokat pótolnak, részben új kérdéseket vetnek fel, illetve újragondoltatják a régieket. A kulturális antropológiai tanulmányok nem választ adnak, hanem kérdeznek, várják a válaszokat.
Az est közönségének Hajnal Virág arról beszélt, hogy a Délvidéken, pontosabban a vizsgált területeken (Zentán, Bácsfeketehegyen, Dobradóban) nincs egységes vajdasági magyar nyelv, a közösségekben jelen van a sokféleség és a többirányúság csakúgy, mint a magyarság megélésében is. Fontos, hogy másokkal él, de nem másokkal szemben, hanem egymás mellett. Az is tény és való, hogy a bácskai magyarok nagyon keveset tudnak a szerémségi nemzettársaikról. Papp Richárd kifejtette, az a szakmai filozófiájuk, hogy ne ők beszéljenek, hanem azoknak a közösségeknek a tagjai, akiket meg akarnak ismerni és ismertetni. Attól, hogy mindannyian egy nagy családhoz, a magyar nemzethez tartozunk, még különbözünk egymástól, és meg kell ismerni egymás másságát - mondta, és hozzátette: megpróbáltak abból a szeretetből is visszaadni valamit, amit a kutatás során ők kaptak.
A szerzőpáros végül elárulta azt is, hogy jelenleg a zentai roma közösséget kutatják, ennek a népcsoportnak a mindennapjait szeretnék bemutatni.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Művelődési Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink