A house zene kialakulás és fejlődése többek között összeköthető a 12 inches lemezek megjelenésével, amelyeknek a koncepcióját a hetvenes évek közepétől dolgozták ki, lényegük pedig az volt, hogy a diszkó slágerek hosszabbak és szettekbe illeszthetőbbé váljanak.
Az első piacra dobott ilyen lemezen 1976-ban Walter Gibbons Double Exposures Ten Percent című szerzeménye szerepelt, melyet a Salsoul címkénél rögzítettek. A nyolcvanas évektől sorra alakultak meg a 12 inches lemezeket gyártó kiadók.
A két legfőbb és legnevezetesebb mellett, melyeket a Dj International Underground és Trax néven ismerünk, gomba módra szaporodtak a kisebb kiadók is, mint például a Chicago Connection, a Hot Mix 5, a Sunset, a Bright Star, a House Records, a Jes Say és a Dance Manis. A Trax kiadóban munkálkodók nevei között például megtalálhatjuk az akkori dance és house producerek krémjét. Például Larry Heard-ot (akit a későbbiekben Fingers Inc. néven ismerhetünk meg), Robert Owens-t, Farley Jackmaster Funk-ot, Fast Eddie-t, Ralphie Rosario-t, Mr Lee-t, Adonis-t és végül, de nem utolsó sorban Marshall Jefferson-t.
Mindenképpen fontos kiemelni, hogy a Trax kiadó nemcsak a house szerzeményekről nevezetes, hanem itt fejlesztették ki az úgy nevezett acid hangzást is. Ezeknek a zenéknek köszönhetően a Warehouse klub igazi zarándokhellyé vált a főként afroamerikaikból álló közönség számára. Volt egy másik fő helyszín is, a Music Box, amely rövid idő alatt valódi underground klubbá nőtte ki magát. A rezidens lemezlovasnak, Ron Hardy-nak köszönhetően a Music Box-ban jóval kísérletibb, elvontabb, illetve pszichedelikusabb diszkó- és house zene szólt.
