Az emésztőrendszer egészségére az egész világon mind jobban figyelnek, mert az életkörülmények, az életmód, az élelmiszerek folyamatosan változó összetétele megnehezíti a normális működést. Jó lenne legalább ezen a világnapon átgondolni a lényeget: az emésztőrendszer nemcsak az étel feldolgozásáért, felszívásáért felel, hanem az egész test működésére, az életminőségre is hatással van. Kulcsfontosságú a mindennapi élethez: a jó közérzethez, a boldogsághoz, a tanuláshoz, a sporthoz, hiszen mindenki arra vágyik, hogy legyen energiája, és egészségesen, lehetőleg boldogan, elégedetten élhesse életét. Ez elképzelhetetlen egészséges táplálkozás, jól működő emésztőrendszer, helyes életmód nélkül. Napjainkban ennek megvalósítása korántsem könnyű feladat, mivel sok, egymást erősítő káros tényező dolgozik a cél elérése ellen: az olcsó félkész vagy kész, nagymértékben feldolgozott élelmiszerek túlsúlya, gyorsételek, cukros üdítők, melyek finomak, ellenállhatatlanok, azonnal fogyaszthatók, tartósak, illetve gyorsan, könnyen elkészíthetők, viszont tele vannak adalékanyagokkal, cukorral stb. Közben a félrevezető reklámok azt harsogják, hogy milyen boldogító a fogyasztásuk. Ezzel szemben az egészségesebb ételek (pl. friss zöldség, gyümölcs, minőségi alapanyagok) beszerzése, elkészítése időigényes, gyorsabban el is romlanak. A rohanó életmód és az időhiány miatt sokan egyre gyakrabban fordulnak az ultrafeldolgozott eleségekhez, hiszen azok azonnal fogyaszthatók. Tovább ront a helyzeten a mozgásszegény életmód, a sok ülés, az egyre kevesebb mozgás, az egyre több stressz. Sokan küzdenek alvászavarokkal, alváshiánnyal, ami rendszertelen étkezéshez, gyakran (a lelket megnyugtató) túlevéshez vezet. Jó lenne észrevenni, hogy mindezek a körülmények, étkezési hibák rövid távon rontják az emésztést (pl. időnkénti gyomor-, bélpanaszokat okoznak), majd idővel anyagcserezavarokat (pl. inzulinrezisztenciát, cukoranyagcsere-zavart, koleszterinproblémát) okoznak. Be kell látnunk, hogy a jó egészség nem létezhet jól működő emésztőrendszer nélkül. Ezért fontos az emésztőrendszer egészségének világnapi üzenete, oda kell figyelnünk a jelekre, mert a tápcsatorna épsége, az emésztés nem őrizhető meg folyamatos odafigyelés nélkül. Elgondolkodtató A. Matthews üzenete: „Ilyen az élet! Kis kavicsokkal dobál meg minket – figyelmeztetésképpen. Ha ezeket a kis kavicsokat nem vesszük észre, akkor egy téglával dob meg. Ha a téglát sem vesszük észre, akkor szétzúz egy kősziklával. Ha őszinték vagyunk magunkhoz, akkor láthatjuk, hogy hol nem vettük észre a figyelmeztető jeleket. És akkor még van képünk azt mondani: »Miért pont én…?«”

Van-e okunk az optimizmusra? Egyáltalán nincs! Világszerte egyre nagyobb számban fordulnak elő, és mind fiatalabb korúaknál, az emésztőszervek betegségei: gyulladásos bélbetegségek, emésztőszervi daganatok (pl. vastagbélrák), hasnyálmirigy- és epebetegségek, gyomor- és patkóbélfekély, krónikus májbetegségek stb. 2019-ben több mint 2 milliárd ember szenvedett a világban valamilyen emésztőszervi betegségtől, és e betegségek előfordulása növekszik. Szűkebb környezetünkben sem jobb a helyzet: az EU-ban évek óta Magyarországon a legmagasabb a rák okozta elhalálozás, elsősorban vastagbél- és tüdőrák miatt. Ezek mellett jelentős a többi krónikus emésztőszervi betegség száma is: reflux, gyomor- és bélgyulladás, gluténérzékenység, fruktóz-laktóz érzékenység, hasnyálmirigy- és májbetegségek. Szerbiában is a vezető megbetegedések közé tartoznak az emésztőszervi daganatok. Mindkét országban nő a gyulladásos emésztőszervi esetek száma, különösen a fiatalabb korosztályban. A sérült vagy nem megfelelően működő emésztőrendszer (pl. bélgyulladás, „szivárgó bél”, sérült bélflóra, felszívódási zavarok) fontos szerepet tölt be az immunrendszer szabályozásában is. A sérült immunrendszer pedig előidézhet Hashimoto-pajzsmirigygyulladást, reumás ízületi gyulladást, 1-es típusú cukorbetegséget, sclerosis multiplexet stb. A bélmikrobiom kihat az idegrendszeri és mentális állapotra is, sérülése károsítja a bél-agy tengely működését, krónikus fáradtságot, szorongást, depressziót, migrént okozhat, továbbá fenntartja a szervezetszintű krónikus gyulladást, ami hormonzavarokat, inzulinrezisztenciát, 2-es típusú cukorbetegséget, elhízást idéz elő.

Mi lehet az egyre gyakoribb emésztőszervi betegségek oka? Leggyakrabban a már említett, iparilag erősen feldolgozott, sok adalékanyagot, cukrot tartartalmazó élelmiszerek, üdítő, energiaital, csipsz, ropi, keksz, cukorka, csokoládé, felvágott, virsli, párizsi, instant leves, hamburger, ízesített joghurt, desszert okolható. A bélrendszer szorosan kapcsolódik az idegrendszerhez (bél-agy tengely), a rosszul működő bélrendszer minden korosztálynál agy- és gerincvelői rendszeri zavarokat okoz: tartós stresszt, szorongást. Tovább károsítja a helyzetet az antibiotikumok helytelen, gyakori használata, az alvás-, mozgáshiány, mivel csökkentik a hasznos, „jó” baktériumok számát. Számolnunk kell a környezeti káros hatásokkal is: a vegyszerekkel, növényvédő szerekkel (glifozát), mikroműanyagokkal, szennyezett élelmiszerekkel.

A több billió baktériumból, vírusból és gombából álló bélmikrobiom (≈ 1,5–2 kg súlyú) nemcsak az emésztésben vesz részt, hanem közvetlenül hat az agy működésére és a hangulatra is, annak „rejtett karmestere”. Valószínűleg kevesen gondolják, hogy amikor rossz a kedvük, szoronganak, deprimáltak, mindez összefüggésben áll a bélflórával. Ezt az úgynevezett bél-agy tengely szabályozza, melynek működése napjainkra egyre jobban kikutatott területnek számít. Hogyan kapcsolódik a mikrobiom az agyhoz? Úgynevezett neurotranszmitterek segítségével: pl. a szerotonin (a „jókedvhormon”) 90%-a a bélben termelődik, sőt a bélbaktérium sejtjei vesznek részt a GABA-termelésben is, melynek fontos szerepe van a szorongás csökkentésében. Egyes baktériumok dopaminszerű anyagokat termelnek, ez a neurotranszmitter motivál bennünket arra, hogy legyen kedvünk elvégezni alaptevékenységeket, ezzel segítve az előrehaladást. Ennek köszönhetjük a jutalomérzést is, melyet olyankor érzünk, amikor valamilyen feladatot elvégeztünk, vagy amikor valami kellemes történik velünk. A dopamin okozza azt a jó érzést, amelyet valamilyen munka elvégzése után tapasztalunk, s úgy érezzük, ezt máskor is érdemes megismételni. A dopamin küldi a biztató üzeneteket: ez jó volt, csináld újra. A neurotranszmitterek útján a bél egészséges működése határozza meg, hogy mennyire érezzük magunkat nyugodtnak, motiváltnak vagy boldognak. A boldogság tehát nem csak a fejben dől el – a belek is beleszólnak. A bél és az agy „beszélgetése” részben a gyors idegi úton (a bolygóidegen keresztül), részben az említett hormonok és neurotranszmitterek segítségével történik.

Mit tehetünk, hogy egészségesebb, „boldogabb” legyen a bélrendszerünk? Ehhez nem kellenek csodaszerek, elegendőek a mindennapi szokások: pl. rostban gazdag ételek (zöldségek, gyümölcsök, magvak, teljes kiőrlésű gabonák), erjesztett ételek (joghurt, kefir, savanyú káposzta, kovászos uborka), elegendő alvás, mozgás (a séta is számít), stresszcsökkentés (pl. egy jó beszélgetés, séta, zenehallgatás, relaxáció). Hogy ez problémás? „A problémák legalábbis egészséges életjelek. Kihívás elé állítanak, ezáltal lehetőségünk van növekedni mentális, érzelmi és szellemi téren is. Nem szabadulhatunk meg tőlük, de erősebbé, okosabbá válhatunk általuk, aminek következtében kezelni is jobban tudjuk majd őket” (Tony Robbins).