(Át)alakul a zentai piac

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

(Át)alakul a zentai piac

Gergely József fotójaMár huzamosabb ideje rendezik Zentán a piacot, amely a város közvetlen központjában található. Ez a tevékenység időnként hatalmas vitát vált ki. Az árusok - különösen azok, akik bizonyos külföldi, elsősorban magyarországi termékek: élelmiszer, ruhanemű stb. eladásával f...

Gergely József fotója

Már huzamosabb ideje rendezik Zentán a piacot, amely a város közvetlen központjában található. Ez a tevékenység időnként hatalmas vitát vált ki. Az árusok - különösen azok, akik bizonyos külföldi, elsősorban magyarországi termékek: élelmiszer, ruhanemű stb. eladásával foglalkoznak - zúgolódnak, az illetékesek magyarázkodnak. Első lépésként ugyanis teljesen kettéválasztották a zöldség- és az úgynevezett árupiacot, így a terület, a már korábban rendbe hozott tejpiaccal, három részre tagolódott. A régiben maradhattak az őstermelők, a kisiparosok, a többieknek, akiket egyszerűen csak viszonteladóknak titulálnak, költözködniük kellett. Természetesen ez nem zajlott le ilyen egyszerűen, annál kevésbé, mert először csak egy ideiglenesen kialakított helyre pakoltatták át őket. A legújabb fejleményekről a következőket mondta Bodó József, a kommunális vállalat igazgatója, azé a vállalaté, amely egyben a piac üzemeltetője is:
- A zárható piaci asztalokat áthelyeztük az újonnan befejezett tetőszerkezet alá, ami kimondottan erre a célra készült, az előző megoldás csak időszakos volt. Azon a helyen folyamatban van a nagybani eladásra szolgáló bokszok befejezése. Nagyon reméljük, hogy a dinnyeszezont már ezekkel várjuk és sikerül a város különböző pontjairól ide gyűjtenünk az árusokat. Két másik építőhelyünk is van a piacon. Készül a technikai objektum, az új iroda- és raktárrész a vizesblokkal, valamint megkezdődtek a kilenc árubódé kialakításának az előkészületei. A kommunális vállalat teremti meg a víz- és szennyvíz-, valamint az áram- és a gázcsatlakozás feltételeit és építi ki a betonalapot. Erre állíthatják majd fel a nyertes pályázók a saját költségükre az objektumokat, de nem akárhogyan, hanem az előre kiosztott típusterv alapján, mert illeszkedniük kell a piac arculatához és hangulatához, amelyet a tervező előirányzott.
Huszonhat asztalt adtunk bérbe, a feltétel az volt, hogy az árusok a törvényben megszabott módon bejegyeztessék magukat. Mivel az úgynevezett türelmi idő június elején lejárt, a felügyelőség várhatólag megszigorítja és gyakoribbá teszi az ellenőrzéseket. Minket mint üzemeltetőt kértek fel, hogy próbáljuk az érintetteket megértésre bírni, hogy a szankciók elkerülése érdekében tegyenek eleget a vállalt és előírt kötelezettségüknek. Az élelmiszereket egyébként nem szabad a piaci pultokon árusítani. A rendelet szerint ezek a termékek csak zárt helyiségben forgalmazhatóak, a zentai piacon ilyen a tejcsarnok. Eddig kilenc olyan piaci árus adta be igénylését a bejegyzésre, akik elsősorban élelmiszerekkel foglalkoznak.
Juhász Attila polgármester ezzel kapcsolatban közölte, hogy az önkormányzat és a kommunális vállalat is átiratot kapott a köztársasági pénzügy-minisztériumtól, amelyben értesítik őket, hogy a piaci árusokra vonatkozó törvényt be kell tartani, vagyis vége a csencselésnek. A határidő június 15-e, addig a piaci árusoknak be kell jegyeztetniük a tevékenységüket, be kell szerezniük az adómemóriás pénztárgépet és minden terméket, amelyet forgalmaznak, hivatalos számlával kell igazolni. Az engedéllyel nem rendelkezőket pénzbírsággal sújtják, árukészletüket elkobozzák, de pénzbírságot rónak ki a piac üzemeltetőjére, a kommunális vállalatra is.
A zentai árusoknak Bazár néven nyilvántartott szervezetük van, amelynek az elnöke Sárosi József. Őt kerestem meg a piacon, de a beszélgetésbe mások is bekapcsolódtak, akik nem szívesen látnák viszont a nevüket az újságban. Mivel előzőleg már a kollégám is járt ott fényképezni, a hangulat kissé feszült volt. Olyan megjegyzés is elhangzott, hogy nem kellene az újságíróknak nyilatkozni, mert megjelenik a cikk, aztán jönnek a felügyelők. A nyugodtabbak szerint a felügyelők érkezése mindenképpen várható, teljesen mindegy, ír-e róluk az újság, vagy sem. Elszántak, azt mondják, nem hagyják magukat. Mert nem jókedvükből választották a megélhetésnek ezt a formáját, hanem azért, mert nincs más lehetőségük.
Megtudom, hogy az asztal bérlete évente mintegy 20 ezer dinár, a helyjegy naponta száz dinárjukba kerül. Azoknak, akik nem béreltek asztalt, naponta 150 dináros helypénzt kell fizetniük. Főleg hozott asztalról árulnak, nincs tető a fejük felett és a regisztrációért sem zaklatják őket. Állítják, nekik is ugyanolyan feltételeket szabtak, mint a nagyobb városokban dolgozó kollégáiknak, pedig itt nem tudnak akkora forgalmat lebonyolítani. Beszélgetőtársaim nem a bejegyzést kifogásolják elsősorban, hanem azt, hogy meghatározzák nekik, mit árulhatnak. Nem foglalkozhat mindenki ruhaneművel - mondják. A könnyen romlandó étkekre vonatkozó tilalmat talán még el tudnák fogadni, de azt nem értik, miért kell belekötni például a tartós élelmiszerek (kávé, zacskós leves stb.) árusításába. Ezek közül mi nem szerepel a tilalmi listán? - mutatok rá az előttem lévő asztal gazdag kínálatára. Kiderül, hogy csak a fogkrémek, a samponok és az újságok engedélyezettek.
Bizonyos összegű átalányadó fizetésébe is beleegyeznének, de a bejegyzést és a kasszát nem tartják megfelelő megoldásnak. Tudják, hogy ők sem mentesülhetnek a kötelezettség alól, de az legyen elfogadható és a jelenlegi feltételeknek megfelelő. Mindenekelőtt azonban emberibb hozzáállást szeretnének az illetékesek részéről, és azt, hogy az ő véleményüket és javaslataikat is vegyék figyelembe.
Mivel a piac új részét valóban esztétikusnak találom (fából készült bejárat, piros téglás oszlopok, fatető), megdicsérem a környezetet, de ezt a megjegyzésemet sem fogadják tetszéssel. Elpanaszolják, hogy szépnek ugyan szép, de nem funkcionális. Nehézkesen takarítható, a szél behordja a port, az alja már megsüllyedt, az oszlopok rossz helyen vannak, egyelőre nincs se kézmosó, se WC. Valami sokkal egyszerűbbel, de használhatóbbal is megelégedtek volna. Arra gondolni sem mernek, hogy mindez mennyibe került.
Takarékoskodjunk az ivóvízzel!
A hőmérséklet emelkedésével a háztartásokban általában jelentősen megnövekedik a vízfogyasztás. A zentai kommunális vállalatnak nyolc kútja van, amelyből a vízvezeték-hálózatot látják el. Takarékosságra hívják fel a polgárok figyelmét, hiszen akadt néhány nap, amikor kénytelenek voltak minden kutat 24 órán át üzemeltetni. Felkérik a lakosságot, hogy az ivóvíz nem célszerű használatát - például a kertek öntözése, a poros, kibetonozatlan utcák locsolása - szorítsák vissza a minimálisra, mert a nyomás csökkenése azt idézheti elő, hogy a tömblakásokban nem lesz víz. Ha a felszólítás nem használ, a képviselő-testülettől kérhetik a rendkívüli intézkedés bevezetését is.
Szintén a nyárhoz kapcsolódó téma, hogy a tanév végén megnyílik Zentán a Népkertben található uszoda, amelynek az üzemeltetését az idén is a vízilabdaklub végzi. Az első két napon, június 18-án és 19-én a látogatás ingyenes, de a belépődíj - amelynek a pontos összegéről még nem állapodtak meg - a későbbiekben sem haladhatja meg az egy euró dinárellenértékét.
Azoknak, akik inkább a természetes környezetre szavaznak és a Tiszában szeretnének lubickolni, egyelőre várniuk kell, a magas vízállás ugyanis késleltette a strand rendbe hozását.
Továbbra is érvényben van a csókai önkormányzattal kötött szerződés a bánáti oldalon levő terület közös használatára, minden bizonnyal Strandnapok is lesznek, de mindez a folyótól is függ.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Riport rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink