A ZENTAI RÉVÉSZ SZOBOR. Azt mondja a nóta: ,,Átalmennék én a Tiszán, de a révész nem visz át. Majd átvisznek a halászok vagy a hajóslegények'... Nos, Zentán, 2010. február 17-én nóta szerinti politikai értelmezést kapott az élet. És a Tisza partján álló Révész szobor. A városházán leváltották a VMSZ-es polgármestert, és az új DP-MPSZ-VSZL alkotta koalíció DP-s polgármestert és MPSZ-es kkt-elnököt választott. A hét eseménye kategóriába tartozó zentai történésekről lapunk részletesen beszámol. A Szabadkán kezdődött, majd Zentán folytatódott VMSZ-telenítési folyamat kapcsán itt csak egy érdekes párhuzamra hívnánk fel a figyelmet. A ,,bővös' 130 000-re.
A szabadkai politikai elemző, Tomislav Žigmanov (Danas, február 17.) arra emlékezteti az olvasót, hogy 2000. október 5-e után a választásokon a VMSZ szavazatai jelentették nemegyszer azt a százalékot, amely a győzelem vagy vereség kérdését eldöntötte. Így volt ez két évvel ezelőtt, amikor a szerbiai elnökválasztás második fordulójában Boris Tadić, a DP jelöltje 130 000 szavazattal megnyerte a választást a radikális párti Tomislav Nikolić előtt. ,,Annak a 130 000 szavazatnak a zöme a Vajdaságból jött, ahol a kisebbségek szinte 100%-ban a demokrata jelöltre szavaztak - a rá szavazók között legtöbben a magyarok voltak' - mondja az elemző. S tudjuk: 2008-ban ennek eredményeként köttetett a koalíció a DP és a VMSZ között köztársasági, tartományi és helyhatósági szinten. Most, 2010 telén a VMSZ úgy látja, hogy nem a köztársasági költségvetés meg nem szavazása az ok a magyar párt kiszorításának a hatalomból (helyi szinten). Hanem a VMSZ gyengítése, amiért a magyar választói névjegyzékbe való feliratkozás kérdésében olyan sikeresnek és erősnek bizonyult. A magyar választói névjegyzékre (is) 130 000 ember iratkozott fel.
KASZA FELLEBBEZ ÉS - PEREL. A VMSZ-ből fegyelmi eljárással kizárt, a párt egykor magas rangú tisztségviselője, Bunyik Zoltán azt nyilatkozta a sajtónak: nem áll szándékában fellebbezni a döntés ellen. Noha nevetségesnek tartja, hogy a Facebook miatt zárták ki. Vagyis hogy a világháló közösségi oldalán meg a Magyar Szó elektronikus változatának a hozzászólások rovatában olvasható véleménynyilvánítások miatt állították fegyelmi elé. Kasza József, a VMSZ nemrég még tiszteletbeli elnöke viszont él a fellebbezés jogával, ugyanakkor bírósághoz is fordul. ,,Bírósági védelmet kérek: nem azzal a céllal, hogy visszavegyenek a pártba, vagy hogy a bíróság visszaadja nekem a tiszteletbeli elnöki címet. Hanem, hogy rámutassak: Pásztor István, Pásztor Bálint és Varga László is jogász, mégsem tudják, hogy nem lett volna joguk mindezt végigcsinálni'.
TARTOMÁNYI SZINTEN ZÖKKENåMENTES. Múlt kedden, február 16-án ülésezett a tartományi képviselőház, melyből az volt leszűrhető: a DP és a VMSZ viszonya lényegesen jobbnak látszik, mint helyi szinten, Szabadkán vagy Zentán. ,,Ma volt egy parlamenti ülés, ahol én beterjesztő voltam, és a Demokrata Párt padsoraiban ülők támogatták ezt az elképzelést. Nem látok semmi gondot vajdasági szinten' - nyilatkozta napilapunknak Pásztor István, a VMSZ elnöke, tartományi gazdasági titkár. Dragoslav Petrović, a DP vezette Európai Vajdaságért frakció vezetője pedig: ,,Tény, hogy a VMSZ nemcsak a tartományi, hanem a köztársasági költségvetés ellen is szavazott. A koalíciókban ez nem egy megszokott viselkedési forma, főleg a hatalmi koalíciókban nem', de ő nem lát olyan kifogásolnivalót a VMSZ programjaiban, ami miatt ne tudnának együttműködni Vajdaságban.
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG. A korrupcióellenes ügynökségről szóló törvény értelmében április 1-jétől kezdik alkalmazni az érdek-összeférhetetlenségről szóló paragrafusokat. Ezek lényege: egy tisztségviselő nem tölthet be több posztot egyszerre, nem lehet egyidejűleg például polgármester is meg parlamenti képviselő is. ,,Az összeférhetetlenség tehát az, ha egy tisztségviselő egyszerre a törvényhozói hatalomban is meg a végrehajtó hatalomban is funkciót tölt be. Azoknak a politikusoknak, akik mindkét hatalomban tisztséget töltenek be, április 1-jéig döntetünk kell, hogy melyik beosztásban kívánják folytatni a munkájukat, és melyikről mondanak le' - jelentette ki Čedomir Čupić, a szerbiai korrupcióellenes ügynökség bizottságának az elnöke, s aláhúzta: a törvény mindenkire érvényes, nem lesz mód kibújni alóla, kivételezést, azaz szelektív alkalmazást kérni, egyetlen szituációs sem tolerálnak majd, mely érdek-összeütközést eredményez. Ilyen a törvény, s mindaddig mindenkire vonatkozik - míg azt a szerbiai parlament meg nem változtatja. Vagy ,,az ügynökség bizottságának a tagjait le nem cseréli' - fogalmazott az elnök, nyilvánvalóan arra utalva, hogy a testületre óriási nyomást gyakorolnak; hogy a hatalom minden szintjéről (köztársaság, tartomány, önkormányzatok) jönnek a próbálkozások, hogy az ő esetük legyen a kivétel.
Ezen a belgrádi sajtótájékoztatón hangzott el a példa, hogy a 120 tagú vajdasági parlamentben 53 olyan képviselő ül, akinek a parlamenti mandátuma mellett még legalább 1, sok esetben 3-4 más funkciója is van (igazgatóbizottsági tagság), tartományi titkári vagy miniszteri funkciója van, polgármester is, illetve a köztársasági parlamentben is képviselő. A funkcióhalmozás témájában Belgrádban nyilván nem véletlenül példálóztak a Vajdasággal, s bizottság tagjainak az üzenete is ide szól: ,,akkor se tesznek senkivel kivételt, ha ez a leváltásokhoz vezet'. Az történt ugyanis, hogy a tartományi kormányfő, Bojan Pajtić javasolta a bizottságnak: az egyéni választókörzetekből a Tartományi Képviselőházba jutottak esetében tegyen kivételt, hiszen amikor őket megválasztották (2008.), ez a törvény még nem létezett. S az valahogy mégsem megy, hogy egy törvénynek utólagos hatálya is legyen.
A VAJDASÁG SAJÁTSÁGOS HELYZETE. A tisztséghalmozás kérdésében a köztársasági parlament kapcsán világos az ügy: a pártok arra szólították fel képviselőiket, hogy a képviselőházi mandátumukat tartsák meg, s polgármesteri meg egyéb tisztségeikről mondjanak le. A tartományi parlament esetében ez nem ilyen egyszerű. A vajdasági képviselőház 120 képviselőjének a fele (60) részarányos, a másik fele (60) pedig többségi rendszer szerint, egyéni választókerületében elnyert szavazatai alapján került a parlamentbe. Utóbbiak név szerint kaptak bizalmat, s ha valamennyien a polgármesteri széküket tartanák meg inkább, úgy új választásokat kellene kiírni. Rendkívüli választások esetén pedig veszélybe kerülne a DP tartományi parlamenti többsége! Goran Ješić, a DP tartományi képviselője és a fejlődésben élen járó Inđija község polgármestere szerint ez az egész történet nem más, mint ,,egyértelmű támadás Bojan Pajtić és a DP tartományi szervezete ellen'. Ezzel szemben Zorana Marković, az ügynökség igazgatónője nem tud a vajdasági parlament fenyegetettségéről, s arról, hogy bármilyen politikai problémát okozna a törvény alkalmazása Újvidéken. ,,Hozzánk egyetlen tartományi tisztségviselő kérvénye sem futott be, márpedig mi csak konkrét beadványok ügyében tudunk döntést hozni. Csakis olyan beadványok ügyében, amelyek hivatalos úton érkeznek hozzánk' -nyilatkozta az igazgatónő, aki kerek perec kijelentette: erről a témáról nem hajlandó az újságírókkal vitába bocsátkozni...
Egeresi Sándor, a tartományi parlament elnöke a belgrádi Danas napilapnak nyilatkozva elmondta: a funkcióhalmozás kérdésben több mint 50 tartományi képviselő érintett, ebből több mint 30-an a részarányos választási rendszerben lettek képviselők, 16-an pedig a többségi rendszerben kaptak bizalmat a polgároktól. A parlamenti házelnöknek az a javaslata, hogy a 16 érintett a tartományi képviselői státusát válassza, s tartsa meg azt mandátuma végéig.