home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Ártatlan délvidéki áldozatokra emlékeztek Szegeden
(K. F. )
2013.11.13.
LXVIII. évf. 46. szám
Ártatlan délvidéki áldozatokra emlékeztek Szegeden

Az 1944—45-ös délvidéki vérengzés magyar mártírjaira emlékeztek az elmúlt napokban a Tisza-parti nagyvárosban.

Az idei szegedi központi megemlékezést a VMDK szegedi tagozatának szervezésében tartották meg a Honvéd téri református templomban, ahova kegyeletüket kifejezni megjelentek a II. világháború végén kivégzett vajdasági magyar áldozatok hozzátartozói, a múlt század végén áttelepült délvidékiek és a anyaországiak is. Beke Zsuzsanna református lelkésznő hirdetett igét a délelőtti istentiszteleten és imát mondott az ártatlan magyar emberek lelki üdvéért.

Az istentisztelet után a templom alagsori nagy imatermében nagyszámú érdeklődő jelenlétében Matuska Márton újvidéki publicista beszélt a délvidéki tragédiáról, s külön szólt a katolikus papok és a református lelkészek szerepéről a vérzivataros időkben. Ismeretes, hogy azokban az időkben mintegy 30 vajdasági papot végeztek ki, mert — mint Matuska mondta — „lelkileg akarták a magyarságot megsemmisíteni, mégpedig nemcsak a Délvidéken, hanem a trianoni határokon túl eső minden megszállt területen”. A megvert pásztorunk című könyvéből idézve Gachal János torontálvásárhelyi református püspök életén keresztül mutatta be azokat a tragikus sorsokat, amelyek erre az időkre jellemzők voltak. A déli végeken szolgáló lelkész 1923-ban került a faluba, és 1944. november 17-éig élt ebben a közösségben. Nagy tekintélyt vívott ki magának óriási munkabírásával, segítőkészségével, a falu fejlődésének szívén viselésével. Amikor megérkeztek a „felszabadítók”, Gachal Jánost is likvidálta az új hatalom. Mert magyar volt. Hogy hol nyugszik a nagytekintélyű, szeretett református lelkész, azt máig is csak feltételezik.

Szegeden egyébként mind a katolikus, mind a protestáns felekezetek, civilszervezetek és egyesülések is emlékeztek az 1944—45-ös délvidéki gyászos eseményekre. De így volt ez több helyütt az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc évfordulóján tartott rendezvényeken is. Szegeden a Fogadalmi templom mellett lévő Piéta-szobornál több száz emlékező gyújtott gyertyát mind a szabadságharcban, mind a korábbi tragikus események során elhunyt magyar áldozatok emlékére is. Ennek a szegedi megemlékezésnek délvidéki szereplője is volt, nevezetesen, Fehér Nóra, a moholi születésű egyetemistalány, aki a népszerű Kormorán együttes énekese. A szólista fellépése őszinte elismerést vívott ki a jelenlévők és a sajtó nagyszámú képviselői körében is.

Az elmúlt napok egyik jeles eseményén — a „Szögedi nemzet” találkozóján —, amelyen a 18. században kirajzott egykori dohány- és paprikatermesztő Tisza-partiak leszármazottai találkoztak az alsóvárosi ferences kolostorban, szintén emlékeztek a délvidéki kegyetlenkedésekre és áldozatokra. Ennek a szegedi kirajzásnak a leszármazottai közül sokan részt vettek a rendezvényen a vajdaságiak közül is. Megjelent például a Bácsgyulafalva polgármestere, Keszég Kornél által vezetett delegáció, de érkeztek Szabadkáról, Szajánból, Zentáról és más délvidéki településekről is.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..