Olyan klasszikus akciófilmekről és drámákról van szó, mint a Rambo, a Budapesten forgatott Evita, illetve a harmadik (az egyik legjobb) Die Hard-film is.
 

Vajna a 2010-es évektől Orbán Viktor magyar kormányfő megbízásából a magyar film mecénásaként dolgozott. Ő alapította meg a legnagyobb magyar filmforgalmazó céget, az InterComot, társtulajdonosa volt a Korda Filmstúdiónak, sőt, a játékprogramokon dolgozó Digic Pictures egyik alapítójaként is felmerül a neve. A legendás amerikai filmstúdió, a Carolco Pictures boszorkánykonyhájában készültek azok az alkotások, amelyekért annak idején sorban álltunk a vajdasági videotékákban is. Ezt a céget még 1976-ban alapította a libanoni Mario Kassarral.

Vajna karrierje meglehetősen hullámzó volt. Megjárta Hollywood csúcsát és legmélyebb gödrét is, az egyik legfontosabb hozzá köthető mozi viszont megjelenésekor az egekbe repítette a céget. Ez volt a Rambo (First Blood, 1982), mely 15 millió dollárból készült, és 125 milliót hozott. Az eredetileg Első vér címmel megjelent regény a vietnámi traumát dolgozza fel, ezért sokáig nem is merték megfilmesíteni, hogy ne legyenek belőle utcai zavargások. Sylvester Stallone szinte azonnal elvállalta a szerepet. 1988-ban jött a Vörös zsaru (Red Heat), melyben ugyan minden megvolt — az első együttműködés Schwarzeneggerrel, illetve a tény, hogy a vicces zsarumozik a kor legnépszerűbb alkotásai közé tartoztak —, de a film mégsem felelt meg az elvárásoknak, a kritikusok és az amerikai nézők is fanyalogtak. Talán túl közel volt még a szovjet hidegháborús veszély, sőt, már a Die Hard is megjelent, mely kezdte megváltoztatni az akciófilmekkel szembeni elvárásokat.

1990-ben jött az Emlékmás (Total Recall), mely Philip K. Dick regényéből készült. Schwarzeneggerrel a főszerepben egy olyan sci-fibe fogtak, amelyet a Robotzsaruval már bizonyító Paul Verhoeven rendező vett kezelésbe. Rengeteget kerestek ezzel az erőszakos, ám nagyon élvezetes sci-fivel, melyet máig kultstátusz övez. Vajna a film bemutatója után kiszállt a Carolcóból mintegy 100 millió dollár részesedéssel, és megalapította a Cinergi produkciós céget. Az 1991-ben készült Terminator 2. — Az ítélet napja tehát már nem köthető a nevéhez. A Cinergi hat évig létezett, és tizennégy film elkészítésében vett részt, ezek közül pedig csak kettő lett sikeres. Az egyik a Bruce Willis főszereplésével 1995-ben bemutatott Az élet mindig drága (Die Hard with a Vengance), mely pörgős akciójeleneteivel, zseniális párbeszédeivel és kiváló szereposztásával mindmáig a második legjobb Die Hard-mozinak számít az első rész után. A Cinergi így nemzetközi szinten is egyre jobban kezdett befutni.
 

1996-ban jött az Evita, mely Madonna alakítása, valamint Andrew Lloyd Webber és Tim Rice húsz évvel korábban közösen írt musicalje miatt lett óriási siker. 1997-ben Vajna már Magyarországon serénykedett: elkészült a rendszerváltás utáni legnézettebb magyar vígjáték, A miniszter félrelép, Kern Andrással, Dobó Katával és Koltai Róberttel. 660 000 néző volt kíváncsi a Ray Cooney sikerdarabjából, az Out of Orderből készült magyar filmadaptációra, mely az ízig-vérig magyaros hangvételével lopta be magát a közönség szívébe. A 2002. évi Én, a kém (I, Spy) Eddie Murphyvel már inkább azért emlékezetes, mert egy olyan amerikai film, amely nemcsak hogy Budapesten forgott, de még ott is játszódik. Viszont szinte senki sem volt rá kíváncsi.
 

2003-ban megérkezett Vajna legnagyobb dobása, a Terminator harmadik része, (Terminator 3: Rise of the Machines), melybe csak nagy nehezen sikerült bevonnia az öregecske, akkoriban inkább politikai babérokra törő Schwarzeneggert. A film mégis több mint 200 millió dollár bevételt hozott, a kritikusok és a nézők ennek ellenére bírálták — a reklám viszont bejött Arnoldnak, akiből Kalifornia kormányzója lett. Vajna ekkoriban újra Mario Kassarral dolgozott, akivel létrehozták a rövid életű C2 Pictures céget. A Terminator 3 után jött az Elemi ösztön 2, mely akkora bukás lett, hogy a stúdió nem is tudta igazán kiheverni. Mielőtt a C2 Pictures kilehelte a lelkét, Vajna a magyar származású Joe Eszterhas forgatókönyvíróval elkészítette a Szabadság, szerelem című filmet, éppen az 1956-os forradalom 50. évfordulójára. Párhuzamosan láthattuk a budapesti utcai harcokat és a melbourne-i olimpiát, melyen a magyar vízipólósok a szovjet válogatottal kerültek szembe. Andy Vajna ekkoriban már teljes mértékben a magyar filmgyártás felvirágoztatásának szentelte idejét. Részt vett a Korda Filmstúdió megalapításában, sőt, lassacskán megreformálta a magyar filmipart is. Szakmai öröksége vitathatatlan.

Szalai Attila illusztrációja