home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Aki á-t mond, mondjon b-t is!
MOLNÁR KREKITY Olga, TÓTH Lívia
2013.06.05.
LXVIII. évf. 23. szám
Aki á-t mond, mondjon b-t is!

A legfrissebb hírek szerint akár 250 iskolát is bezárhatnak Nagy-Britanniában, mert nem érték el az oktatási tárca által meghatározott minimumszintet az idei kisérettségin… Szerencsére nálunk ilyesfajta intézkedésektől még nem kell tartani, ennek ellenére az idei tanév vége mégis sok iskolaigazgatónak és tanárnak okozott fejfájást, a diákoknak pedig idegtépő, feszült órákat. Tudniillik májusban nemcsak a nyolcadikosok írtak próbatesztet matematikából és anyanyelvből, hanem a hetedikes és a negyedikes tanulók is megismerkedtek a kisérettségi izgalmaival — ez utóbbiaknak először, kísérleti jelleggel tartották meg a szintfelmérő vizsgát.

A hetedikesek biológiából, történelemből, földrajzból, fizikából és kémiából, a negyedikesek pedig matematikából, valamint természet- és társadalomismeretből vizsgáztak. A gyerekeknek teljesen új, számukra eddig ismeretlen feladatokkal kellett megbirkózniuk.

Igazából nem a záróvizsga ténye hozta lázba az érintetteket (tanárokat, gyerekeket, szülőket), hanem a mód, ahogyan azt tudtukra adták az illetékes minisztériumból. Rebesgették, susmorogtak róla, de hivatalos értesítést csak a májusi ünnepek után kaptak az iskolák. Május 11-én pedig a nyolcadikosok már írták is a próbateszteket. Persze a hetedikesek sem maradtak le, míg végül május 21-én a negyedikesek is átestek a tűzkeresztségen. Anyanyelvből nem vizsgáztak a magyar negyedikes gyerekek, mert nem volt, aki a próbatesztet elkészítse — ez idáig.

Segíts magadon, az Isten is megsegít!

Gombár Klára Szügyi Bettina

Valahogy így foglalható össze mindaz, amit átéltek ezekben a hetekben a pedagógusok. Gombár Klára, a kishegyesi Ady Endre Kísérleti Általános Iskola 4. b osztályos tanítónője elmondta, hogy a vizsga előtt egy héttel szerzett tudomást a kisérettségiről. Bárhol próbáltak is bővebb tájékoztatót szerezni, falba ütköztek. A szükséges információkat jobbára a sajtóból és a minisztérium honlapjáról gyűjtötték össze, a gyakorló feladatlapokat úgyszintén. Már akinek lehetősége volt rá.

— Az első négy év tananyagát kellett volna átismételnünk, de erre nem volt időnk. Végtére is a tesztkérdések nagy hányada nem a tananyagra épült, hanem az általános tudásszintet, a logikai gondolkodást és a figyelemösszpontosítást mérte fel. A természet- és társadalomismereti tudásfelmérő nehezebbnek bizonyult, mint a matematika, mert egyrészt rossz volt a fordítás, másrészt a szerb történelmi ismeretanyagra épült, amit épp csak hogy átvettünk. Mindezek ellenére elégedett vagyok az eredményekkel. 0 pontos teszt nem volt, a maximális 24/30 pontból pedig 21/23 pontot szedtek össze a legjobb tanulók.

— A nyolcadikosok próbatesztjére számítottunk. Fontosnak tartom, mert a diákok így megismerkednek a kisérettségi menetével, láthatják, milyen feladatok várnak rájuk az igazi záróvizsgán. A diákok egy része készül, tanul ezekre a próbatesztekre, de van olyan is, aki félvállról veszi a dolgot. Az eredményekben ez meg is mutatkozott. Fontos hangsúlyozni, hogy a teszteket nem osztályoztuk, mindez csupán egyféle visszajelzés, ami segít a tanulónak és a tanárnak a további munkában. A negyedikesek próbatesztje volt az igazi meglepetés! Mindez gyors, jól szervezett munkát kívánt az iskolától: a teszteket sokszorosítani kellett, előkészíteni a tantermeket, ahol a tesztírás zajlott stb.

Úgy gondolom, hogy mi helytálltunk — mondta Szügyi Bettina, a kishegyesi iskola pszichológusa, majd hozzáfűzte, hogy a májusi hónap másik érdekes hírét az interneten olvasta, mely szerint szeptembertől új tantárgyat iktatnak be az általános iskolák harmadik osztályába, a közlekedésoktatást. — Hivatalos értesítést erről az iskolánk még nem kapott. Így semmilyen konkrétumot nem tudok a dologról: hogy milyen a tanterv, ki tanítja, lesz-e tankönyv stb. Úgy gondolom, a diákjaink elég túlterheltek, ezért egy új tantárgy bevezetését nem tartom a legjobb ötletnek. Esetleg más tantárgy keretén belül lehetne a közlekedésoktatásnak helyet adni.

A próbaérettséginek nincs tétje

Pécs Blanka Raffai Klára

Pécs Blanka, a királyhalmi Petőfi Sándor Általános Iskola magyartanárnője nyilatkozta:

— A próbateszteket megírtuk mi is. Igaz, mindez nagy munkával járt, de tapasztalatot is szerezhettünk. A gyerekek például megtapasztalták az „élesben” történő felvételi vizsga menetét. Átérezhették annak a súlyát is, hogy nem lehet javítani a tesztben, tehát végig összpontosítaniuk kell, és megfelelően beosztaniuk a rendelkezésükre álló időt. Az elemzéskor viszont mi tanárok jutottunk fontos információkhoz: a tesztek eredményét ugyanis nemcsak összegezve mutattuk ki, hanem külön-külön feladatok szerint is, és ez nagyon szépen láttatja, hogy hol vannak még hiányosságok a gyerekek tudásában, felkészültségében. Nem árt tehát, ha a gyerekek és a tanárok is szembesülnek munkájuk gyümölcsével, illetve ha megmérettetnek, bizonyítanak.

Raffai Klára, az adai Cseh Károly Általános Iskola magyartanárnője ezúttal szülőként szólalt meg, van ugyanis egy hetedikes fia.

— Az egész érettségi hercehurcát feleslegesnek tartom! A 8 év átlaga alapján kellene a középiskolai beiratkozást levezényelni, és kész! Csoda nincs! A gyengébb tanulók sohasem írták meg közepesnél jobban az érettségit, a jók pedig mindig ott voltak az élvonalban. Az viszont megtörtént már, hogy valamelyik diák a stressz miatt alulteljesített. Mivel oly kevés a diák, hogy a középiskolák versengenek értük, így aki megjelenik az érettségi vizsgán, annak szinte pontot sem kell szereznie ahhoz, hogy bejusson valahová. Akkor mi is az értelme a felkészítésnek?! Közlekedési tantárgy? Rendben, de hány éven keresztül? A régi háztartástanhoz hasonló tantárgy kellene inkább, ha már ismét valamit a nyakukba akarunk szegényeknek varrni. Egészséges táplálkozás, háztartásvezetés, számlák befizetése, különféle ügyintézés, bankhitelek, befektetés, a takarékoskodás módjai… ezek mind-mind gyakorlati, az életre felkészítő hasznos ismeretek, amire senki sem tanítja meg őket.

Rendszeresen kell tanulni

Dupák Fanni Beszedics Adrienn Kovács Bertina Szabó Regina

Négy hetedikes tanulóval, a csókai Dupák Fannival, Beszedics Adriennel, Szabó Reginával és a törökkanizsai Kovács Bertinával arról beszélgettem, hogyan is kell elképzelni a próbaérettségit, és mennyire veszik komolyan a diákok.

Fanni: — Öt tantárgyból írtunk próbaérettségit, biológiából, kémiából, földrajzból, fizikából és történelemből, amihez jön még jövőre a magyar és a matematika. Összesen húsz kérdés volt, vagyis mindegyik tantárgyból négy-négy és maximálisan húsz pontot lehetett elérni. Ahhoz, hogy minden kérdésre tudjuk a választ, rendszeresen kell tanulni. Az idén még egyedül készültünk, és a felmérés pontos dátuma is meglepetésként ért minket. Tudtuk ugyan, hogy lesz próbaérettségi, de előző nap szóltak, hogy másnap vár ránk ez a feladat. Amikor kijöttünk a tornateremből, ahol a felmérőt írtuk, mindenki eléggé letörtnek látszott. A legtöbben azt hitték, kevés pontot értek el, de azt gondolom, mégsem lett az eredmény olyan borzalmas.

Adrienn: — Azt mondták, a próbaérettségi az első osztálytól kezdődően öleli fel a tananyagot, de a kérdések inkább csak arra vonatkoztak, amit felsősként tanultunk. Volt ugyan egy-két kérdés a nyolcadikos tananyagból is, azokra azonban nem tudtunk válaszolni. Nekem a fizika volt a legnehezebb, de mások is arra panaszkodtak. Egyébként nagyon igazságtalannak tartjuk, hogy az előző generációknak csak két tantárgyból kellett érettségizniük, nekünk viszont jövőre hétből kell. Sőt, úgy hallottuk, az utánunk jövőkre már nyolc tantárgy vár, ugyanis hozzácsapják az idegen nyelvet is.

Bertina: — Én is úgy gondolom, hogy a folyamatos tanulás nagyon fontos. Megpróbálok mindig készülni az órákra, és ha véletlenül nem sikerül alaposan elsajátítanom a leckét, akkor később bepótolom. Bevallom, kicsit megijedtünk attól, hogy jövőre ilyen sok tantárgyból kell érettségiznünk.

Regina: — Én úgy érezem, elég jól teljesítettem a próbaérettségin. Az iskolaév folyamán több tanulmányi versenyre jelentkeztem, mert ezáltal is bővíthetem a tudásomat. Egyébként a biológiakérdések voltak a legkönnyebbek. Amit viszont nem tudtunk, azt később elmagyarázták nekünk.

A lányok elmondásából az derült ki, a próbaérettségire nem készültek külön, inkább csak arra alapoztak, amit tudnak. Hiszen annyi egyéb feladatuk volt, dolgozatok, feleltetések, versenyek, hogy erre már nem igazán maradt idejük. Mivel ez csak próba, és tétje sincs, inkább arra összpontosítottak, milyen jegyek kerülnek a bizonyítványukba.

Lyukasórákon is tanultak

Marx Éva

Marx Éva, a csókai Jovan Popović Általános Iskola végzős diákja a kortársaival együtt már huzamosabb ideje keményen készül a nagy megmérettetésre:

— Mi vagyunk az utolsó generáció, amely két tantárgyból érettségizik, azaz anyanyelvből és matematikából. Az utóbbi az a tantárgy, amely számomra kissé kérdéses, de különösebben ettől sem félek, hiszen már december óta készülünk. Az első félévben a tavalyi nyolcadikosok felkészítőfüzetéből néztük át a feladatsorokat, a minisztérium által kiadott idei matematika- és magyarfüzeteket január végén kaptuk meg.

Úgy tudom, a tanárainknak az év végén mindössze 10 iskolai órát kellene ránk, illetve a felkészítésünkre szánniuk, de azt hiszem, a legtöbb iskolában ez nem így történik, hanem már évközben elkezdik az ismétlést. Így van ez nálunk is, februártól heti egy alkalommal tartottunk felkészítőórákat, de ha voltak lyukasóráink, akkor is igyekeztünk a matekkal vagy a magyarral foglalkozni. Most, hogy számunkra vége a tanévnek, még bőven van időnk a felkészülésre, tehát továbbra is bejárunk az iskolába. A tanév ideje alatt két próbaérettségit írtunk, az egyiket még az első félévben, a másodikat pedig néhány hete. Semmi ijesztő nincs az egészben, de való igaz, hogy nagy odafigyelést és türelmet igényelnek a feladatok. Igaz, nem vagyok megelégedve a legutóbb megírt matematika-próbaérettségimmel, de ez a figyelmetlenségemnek és a hiányos ismereteimnek a következménye. Éppen ezért igyekszem összeszedni magam június 18-áig, és ugyanúgy helytállni a matekérettségin, mint a magyaron.

Személy szerint nem értem ennek az egész érettségi témának az értelmét. Szerintem fiatalok vagyunk még az ilyesmihez, nem is beszélve a következő generáció diákjairól, akik állítólag hét tantárgyból érettségiznek. Vannak hetedikes barátaim, akik meséltek az ő próbaérettségijükről, és meglepett, hogy a legjobb tanulók is azt mondják, nagyon nehéz volt. Akkor mit mondjon egy olyan tanuló, aki gyengébben teljesített az elmúlt évek alatt az iskolában?

Standardok és kreativitás

Szatmári Melitta Vicsek Annamária

— Számos törekvés történt az elmúlt évtizedekben a kompetenciák meghatározására, azoknak a képességeknek a vizsgálatára, amelyek nélkülözhetetlenek az iskolai tanulás során ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék eredményesen tudja alkalmazni megszerzett ismereteit a mindennapokban. Már negyedik osztályban szembesülnek a tanulók azzal, hogy felmérik a tudásukat, amelyet a négy év alatt elsajátítottak. Anyanyelvből pl. szövegértési feladattal kell megbirkózniuk, majd az azzal kapcsolatos véleményüket önállóan megfogalmazniuk, megválaszolniuk a kérdéseket. A diákokban tudatosítani kell a pontos terminológia használatának fontosságát, de az önálló véleményformálásnak is nagy jelentősége van. A felmérés segítséget nyújthat a tanítóknak abban, hogy hogyan és miben kell fejleszteni diákjaik tudását. A megtanultakat pedig tudni kell bármikor alkalmazni. Ezért van jelentősége a felméréseknek — válaszolta kérdéseimre Szatmári Melitta, az újvidéki Petőfi Sándor Általános Iskola osztálytanítója, majd hozzáfűzte, tudomása van arról, hogy szeptembertől kötelező tantárgyként szerepel majd a közlekedésoktatás a szerbiai általános iskolákban. Az órákon a diákok a közlekedési kultúráról, a biztonságról és az elsősegélyről tanulnak majd. A tervek szerint a tantárgy harmadik osztálytól a nyolcadikig lesz kötelező. Ezzel csak az a probléma, hangsúlyozta Melitta, hogy a pedagógus, akinek ezt tanítania kell majd, ősszel fog szembesülni azzal, mit is kell tanítania és hogyan, miből.

Vicsek Annamária logopédus, speciális pedagógia szakos szakelőadó, a Vajdasági Pedagógiai Intézet Fejlesztési Osztályának vezetője szerint a tanügyben dolgozók általában „támadás”-ként, negatívumként élnek meg minden olyan változást, ami első pillantásra értelmetlen, és sok pluszmunkával, különösen sok adminisztrációval jár. Ilyen érzelmekkel fogadták a standardok bevezetését is, ami újdonságnak számít, de világszerte megjelenő tendencia.

— Az elképzelés nem rossz, hiszen az a célja, hogy mérhetővé, értékelhetővé tegye az oktatást, összehasonlíthatóvá tegye az egyes intézmények és a bennük tanítók eredményességét, hatékonyságát. Standardok nélkül nagyon szubjektív lenne az értékelés. Ezt láthattuk régebben, amikor például két különböző általános iskolából kerültek egy középiskolába a tanulók: színkitűnők voltak, a középiskolai tanárok mégis érezték az óriási különbséget előtudásukban és alapismereteikben, felkészültségükben. Ha azonban országszerte minden tanulótól ugyanazt az eredményt, ugyanannak a standardnak a teljesítését várjuk el, akkor reálisan és objektíven lehet összehasonlítani az eredményeket. Ez pedig csak a standardok meghatározásával érhető el. A standardok bevezetésével azonban jó néhány problémába ütközünk. A legfőbb gond szerintem az, hogy amíg a tanítás- és tanulás-kutató szakemberek egyre inkább azt hangsúlyozzák, mennyire fontos a kreativitás, az elsajátított tudás aktív alkalmazása (nem csupán az ismeretek bemagolása, reprodukálása), addig a standardok épp ezt hagyják figyelmen kívül. Mellőzik a tanulók egyéni képességeit, érdeklődését, affinitását, kreativitását, tehetségét, és mindenkinek ugyanazt, ugyanolyan módon, ugyanolyan mennyiségben, uniformizálva kell tudni, alap-, közép- vagy haladó szinten.

A Vajdasági Pedagógiai Intézet munkatársai nagy hangsúlyt fektetnek a pedagógusok és tanulók megsegítésére — tudtuk meg Annamáriától. Nemcsak akkreditált továbbképzéseket szerveznek, amelyek eredményeképpen a tanítók felkészülhetnek arra, hogyan alkalmazzák a standardokat az előkészületek, óratervek megírásában, az órák felépítésében és megtartásában, majd az eredmények értékelésében, a tanulók osztályozásában, hanem olyan feladatgyűjtemények összeállításán is dolgoznak — gyakorló pedagógusok bevonásával —, amelyek majd segítik a gyerekeket is a felkészülésben.
 

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..