Edzői pályafutása alatt Németországban is dolgozott, ahol Európa-kupát nyert a Saarbrücken férfiegyüttesével, a Csóka női csapatával pedig második lett a budapesti Statisztika mögött.

Pista bácsi nemzedékek egész sorát nevelte a sport és az asztalitenisz szeretetére, a kitartásra, az emberségre, tanítványai mindig a legnagyobb tisztelettel beszéltek és beszélnek róla.

— Pista bácsi mindig azt vallotta, hogy soha semmit nem szabad feladni, az eredményekért pedig folyamatosan tenni és dolgozni kell. Példátlan szakértelme mellett szívvel-lélekkel oktatta a fiatalokat, és nemcsak sportolóvá, hanem emberré is nevelte őket. A Csóka Asztaliteniszklub igyekszik továbbra is ezt az irányvonalat követni, és Pista bácsi emléke előtt tisztelegve az idén is megszerveztük az emléktornát a Jovan Popović Általános Iskola tornatermében. A viadalt megpróbáltuk országos szintű ranglistaversennyé nyilvánítani, ez azonban, sajnos, nem sikerült. A Szerb Asztalitenisz-szövetségben még nem minden folyamat tisztázódott le, szinte megállt az élet, a versenybizottság sem működik, melynek tisztje az évadnyitó ranglistaverseny helyszínének és időpontjának meghatározása. Ez nem történt meg, így az emléktornára főleg vajdasági egyesületek, a klub barátai, Pista bácsi tisztelői érkeztek, emellett néhány belgrádi klub, valamint šabaci és paraćini versenyzők is asztalhoz álltak. Az országban már egy ideje hanyatlásnak indult a sport és az asztalitenisz is. A támogatási rendszer nincs megoldva. Az asztaliteniszbe hosszú évek kemény munkáját kell beleölni, és akkor sem biztos, hogy mindez éremmel párosul. A mai rohanó világban mind kevesebben vállalkoznak erre — mondta Kormányos László, az emléktorna fő szervezője, a Csóka Asztaliteniszklub gondviselője.

Szabó István sírjánál (Laták István felvételei)

A torna előtt a részvevők megkoszorúzták Szabó István és Király Ilona, a klub 2010-ben elhunyt játékosa, majd edzője sírját, aki játékosként újonc, serdülő és ifjúsági válogatott volt, országos csapatbajnoki címet nyert a Csókával, és tagja volt annak a csókai együttesnek, amely Európa-kupa-döntőt játszott a budapesti Statisztikával. Edzőként többek között Katarina és Biljana Golićtyal, Erdélyi Annamáriával, Tápai Évával és Tímeával, Kormányos Zsanettel és Kittivel, valamint Hajnal Dorottyával is foglalkozott.

Az emlékversenyen a fiúk mezőnyében a Sinđelić játékosa, Uroš Ninković szerezte meg az első helyet, a lányoknál a bácsföldvári Vojvodina játékosa, Ivana Belada diadalmaskodott. A fiatalabb kadétok mezőnyében Bogdan Ilić (Borac) és Gvozdenović Katarina (kishegyesi Dombos), a kadétoknál pedig Kovács Zsolt (topolyai TSC) és szintén Gvozdenović Katarina állhatott a dobogó legmagasabb fokára. A csókai az egyetlen torna, ahol a legjobb edzőket is díjazzák. A legjobb, fiúkkal foglalkozó szakembernek Sreten Icić (Paraćin) bizonyult, a legjobb, lányokkal foglalkozó edző pedig Török Gyula (Dombos) lett. A győztesek az értékes ajándékcsomag mellett ütő alakú serleget kaptak, melyet Palatinus Róbert padéi származású, jelenleg Soltvadkerten élő gyártó készített, akinek kézi gyártású ütőit az egész világon ismerik. 

A Csóka Asztaliteniszklub története 1963-ban kezdődött, amikor néhány lelkes fiatal, élükön Szabó Istvánnal, a labdarúgóklub öltözőjében elhatározta, hogy asztaliteniszklubot alapít. A világon szinte mindenhol hallottak Csókáról és a csókai asztalitenisz-csodáról, köszönhetően a négy országos, női felnőttcsapatbajnoki aranynak (1974/1975, 1976/1977, 1978/1979, 1979/1980), a mintegy ötezer éremnek, a több száz országos egyéni titulusnak, a számos Európa- és világbajnoki medálnak. Az elmúlt ötvennégy év során a klub több ezer országos válogatottat, európai szinten klasszis játékosokat nevelt. A sportág kedvelői emlékeznek még Palatinus Erzsébetre (1976-ban a prágai felnőtt-Eb-n a zágrábi Stipančićtyal vegyes párosban aranyat, 1979-ben pedig a kínai vb-n a Törökkanizsáról Csókára igazolt Gordana Perkučinnal párosban bronzérmet nyert), Király Ilonára, a már említett Perkučinra, Subotićra, valamint a Golić, a Tápai és az Erdélyi testvérekre, akik közül Szilvia kijutott a 2004. évi athéni olimpiára is. A férfiak nem értek el akkora sikereket, mint a hölgyek, de az elmúlt évtizedekből mindenképp ki kell emelni Juhász József, Mellik Zoltán és Predrag Golić nevét.

— Pillanatnyilag nincs országosválogatott-jelöltünk, a serdülőkorú Milan Komlušan a B keret tagja. A hanyatlást szakmunkával sikerült megállítanunk. Predrag Golićot visszahoztuk Törökkanizsáról, ő lesz a női csapat vezetőedzője, segítője pedig a férficsapat játékosa, a tiszaszentmiklósi Miloš Vojnović, aki a Testnevelési Egyetem asztalitenisz szakán szerzett oklevelet. Információink szerint az újvidéki Radnički női csapata kilépett a Szuperligából, így előfordulhat, hogy az I. ligában megszerzett harmadik helynek köszönhetően mi léphetünk a helyére. Csapatunkat a hamarosan kezdődő idényben is az ötödéves egyetemista Kormányos Zsanett, a Szegeden egyetemista, de zentai Szórád Henrietta, valamint a középiskolai tanulmányait Budapesten, játékos-pályafutását pedig a Statisztikában folytató magyarkanizsai Fejős Anna és Détári (ismertebb nevén Bečejski) Sanja alkotja. A Milan Komlušan, Pávity Patrik, Ábrahám Kristóf alkotta férficsapatunk, kiegészülve az újonnan érkezett Miloš Vojnovićtyal és Milan Repaccal, a Bácskai Ligában kezdi meg a 2017/2018-as idényt. A cél egyértelmű: a Vajdasági Ligába való jutás. Az utánpótláskorú csapataink közül a fiúcsapatot és a tizenegy éves Teodora Golićot említeném külön, aki kiemelkedik a saját korosztályából. Naponta mintegy huszonöt gyermek asztaliteniszezik a Szabó Istvánról elnevezett termünkben, az asztalitenisz-iskolában az alapokat tízen sajátítják el. Egyre kevesebb támogatót lehet találni, inkább a klub régi barátai segítik jelképes összeggel az egyesület működését. Évről évre mindig megpróbálunk egy kicsit megújulni, tartozásunk pedig nincs — emelte ki Kormányos.

Kormányos László (középen) az emléktorna legjobb edzőivel

A klub új elnökkel vág neki a következő négyéves periódusnak, hiszen Dognár Vorgić Otíliának lejárt a mandátuma, helyére az Erdélyi testvérek édesapja, Erdélyi Imre került.

— Csókán vegyes a lakosság összetétele. Korábban, ha volt Golić, akkor volt Erdélyi is, ha volt Tápai, akkor volt Nadrljanski is. A városból sajnos elsősorban a magyar nemzetiségű játékosok távoztak külföldre, így a kétnyelvűséget nem tudtuk teljes egészében megoldani. Az új nemzedék soraiban kisebb arányban vannak jelen magyar anyanyelvű gyermekek. Számunkra fontos, hogy az edzés mindkét nyelven folyjon. Ez is a vezetőség feladata, akárcsak a klub működéséhez szükséges anyagi eszközök előteremtése ahhoz, hogy a női csapat a Szuperligában szerepelhessen, a fiúcsapat pedig a Bácskai Ligából feljusson a Vajdasági Ligába. Nemcsak nálunk, hanem a környező klubokban is egyre kevesebb a gyermek, csökken az elszántság. Hosszú folyamat szükséges ennek a tendenciának a megváltoztatásához. Nem vár egyszerű feladat azokra, akik a sportban dolgoznak, akik egyesületet vezetnek. A közös sikerért sokat kell tenni. Az egyesület évente mintegy tíz verseny költségeit fedezi, emellett pedig a ligaküzdelmekkel járó kiadásokat is. Bizony, sok pénz kell ahhoz, hogy a klub válogatott versenyzőket neveljen. Ez a legfontosabb küldetésem a jövőben, nekem is, és a klubvezetőségnek is — mondta Kormányos.

Reméljük, a tervek valóra válnak, hiszen az asztalitenisz sokak számára „csak” egy sportág ugyan, de Csókán életforma.