Szép István és kedvese zöldségnövény-termesztéssel foglalkoznak bajsai otthonukban, ahol törekednek arra, hogy minden lehetőséget megragadjanak a fejlesztésre, s házuk adottságait teljes mértékben kiaknázzák, ezzel is elősegítve saját jelen és jövő idejű munkájukat. Egy forró tea mellett beszélgettünk, hiszen odakint, télhez hűen, esőtől áztatott volt a talaj.

* 2019 milyen évnek volt mondható a hozamokra való tekintettel?

— Az idén közepes terméshozammal számolhatunk. Nem volt kimagaslóan jó, de elégedetlennek sem szabad lennünk. Természetesen fennálltak a különbségek azok között a termények között, amelyeket szabad földön és fólia alatt is termesztettünk. Ez volt a helyzet a paprikával és a paradicsommal is. Most, miután átestünk a számításokon, készülünk tovább, hiszen egy kertészetben sosincs megállás, és így télen lassacskán megindul a spenót, a zöldhagyma és a salátafélék, mely friss termékekre mindig van vásárló, és folyamatos bevételt hoznak a gazdaságunknak. A kérdésre visszatérve, a tavalyi évben a legfőbb árucikkünk a paprika volt, főleg a csípősebb fajok. Több típussal próbálkoztunk, méghozzá az édesekkel, az enyhén csípősekkel és a méregerősekkel, de mindezek mellett még tölteni való paprikával is foglalkoztunk. Amint az udvarban felszabadult egy kis hely, máris ültettük be a következő növényekkel, így akkor sem jutott idő pihenésre.

* A növényeket érték-e betegségek az év folyamán?

— Igen, a legnagyobb gondot a poloskák okozták, erre több ismerősöm is panaszkodott. Itt jelentősebb védekezésre is szükség volt, hogy megvédjük a fejlődőfélben levő terméseket. Valamint fajfüggő volt a paradicsomvész is a szabadföldi termesztésben. Itt réz- és humuszalapú növényvédő szereket vettünk igénybe, melyek segítettek a mentés fázisában. Ezek voltak a legnagyobb gondok, melyekkel az év folyamán szembesültünk. Természetesen az állatok ellen is fel kellett lépni, így egér- és vakondriasztókat szereltünk fel, hogy a kártevők ne tudjanak hozzáférni a zsenge növényekhez.

* Ha jól értesültem, egyéb módszereket is alkalmaznak a kertészetükben.

— Igen, régebben például szétosztogattuk a fennmaradt zöldségeket, most azonban beledolgozzuk a talajba. Ezt még egy idősebb bácsikától hallottam, hogy hasznos lehet a növendék növényzetnek, és az igazat megvallva, valóban humuszosabb lett a talaj, amióta ezt a módszert alkalmazzuk. Emellett a talaj tápanyagtartalmának fenntartása érdekében a termőfelületet minden télen marha-istállótrágyával telítjük. Korábban a juhoktól származó trágyával is próbálkoztunk, viszont ott a legeltetések alkalmával gyomnövények is bejutottak az állatok szervezetébe, a magjaik pedig az ürülékkel hozzánk is elkerültek, egyenesen a termőföldbe. Munkánk alkalmával egyébként arra döbbentünk rá, hogy sok értékes mag nem csírázik ki, és hogy ezt megelőzzük, jelenleg egy palántanevelde építésén dolgozunk. Alulról fogjuk melegíteni a földet, hungarocell, homok és fűtőszálak segítségével. A csírázás után meleg levegőt fújunk be, amíg áttelepíthetőek, azaz tűzdelhetőek nem lesznek a végleges helyükre. Most arra szeretnénk ráállni, hogy minél korábban, azaz január elejétől már elkezdhessük a palánták nevelését, hogy már márciusban beültethetőkké váljanak, aminek eredményeként már májusban számolhatnánk terméshozamokkal, amikor még nagyon drága a paprika és a paradicsom. Az előneveltetésnek köszönhetően sokkalta hatékonyabban használhatjuk ki a rendelkezésünkre álló helyet.

A szerző felvételei