Százhat éve, 1920. június 4-én írták alá az I. világháborút lezáró trianoni békediktátumot. Az évforduló emlékére Magyarországon és a határon túli magyar közösségekben ezen a napon ünneplik a nemzeti összetartozást. Királyhalmon az ünnepi program szentmisével kezdődött a Jézus Szentséges Szíve-plébániatemplomban, ahol a szentmisét ft. Koleszár József atya celebrálta, szónoka pedig Mester Imre, a szabadkai Szent Teréz-székesegyház káplánja volt. Az egybegyűlteket elsőként Katona Róbert, Királyhalom Helyi Közössége Tanácsának elnöke köszöntötte.

– Hatalmas megtiszteltetés falunk számára, hogy 15. alkalommal ünnepelhetjük a nemzeti összetartozás napját, egyben megmaradásunk ünnepét templomunk kertjében. A 2012-ben elültetett almafa különleges jelképe ennek a napnak. Gyökerei a szülőföldhöz való ragaszkodást, őseink örökségét és múltunkat szimbolizálják. Törzse az összetartozás erejét jelenti, mely a történelem viharai között is megtartotta közösségünket. Termése pedig a jövőt, gyermekeinket és mindazt a munkát jelképezi, amelyet azért végzünk, hogy magyarként megmaradjunk szülőföldünkön. Százhat évvel ezelőtt nehéz idők elé néztek falunk lakói. Reményvesztetten tekintettek a jövőbe, hiszen úgy tűnt, hogy egy nemzetet, családokat határokkal szét lehet szakítani. Az elmúlt több mint egy évszázad azonban bebizonyította, hogy a magyarság ereje nem a térképeken, hanem a szívekben él. Mi, akik ma itt állunk, bizonyítékai vagyunk annak, hogy közösségünk megmaradt. Megőriztük nyelvünket, hagyományainkat, hitünket és kultúránkat. Őseink kitartása kötelez bennünket arra, hogy ugyanezt az örökséget továbbadjuk gyermekeinknek és unokáinknak. Királyhalom közössége is ezt a kitartást példázza. Elődeink munkával, hittel és összefogással építették falunkat, itt pedig azon dolgozunk, hogy gyermekeink és unokáink számára is élhető, fejlődő, magyar szóval teli otthon maradjon. A megmaradás nem csupán emlék, hanem mindennapi feladat és közös felelősség. Hajtsunk fejet elődeink emléke előtt, és dolgozzunk azért, hogy közösségünk még sok nemzedéken át virágozzon itt, szülőföldünkön.

Katona Róbert

A tanácselnököt dr. Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke követte, aki a vajdasági magyarság Trianon utáni megmaradásának kihívásairól, a közösség összefogásának erejéről és a jövőbeli fejlődéshez szükséges egység, összefogás és politikai képviselet fontosságáról beszélt.

– Ükszüleink, dédszüleink, nagyszüleink, szüleink mindannyian hősök, mindannyian olyan emberek, akik példát mutattak nekünk magyarságból, nemzethűségből, mert ha ez másképp lenne és másképp lett volna, akkor mi most nem állnánk itt, legalábbis nem a magyar nemzet részeként. A nemzeti összetartozás napján a legerősebb üzenet a megmaradás. A külhoni magyarság megmaradása pedig közösségi teljesítmény. A vajdasági magyar közösséget az tartotta meg, hogy a legrosszabb körülmények között sem adta fel önmagát. Legrosszabb körülményből pedig adatott bőven az elmúlt százhat esztendőben, de mindent túlélt ez a közösség, a mi közösségünk. Közben pedig autonómiát épített. 1999-ben létrejött az ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács, 2002-ben pedig az alkotmányos és törvényes felhatalmazásokkal, hatáskörökkel rendelkező, azóta is működő és a magyar nemzeti közösség tagjai által szabadon megválasztott Magyar Nemzeti Tanács. Intézményeket alapított a közösség ezekben a nehéz időkben, és tartott fenn, parlamenti szereplő volt és maradt. Így teltek az elmúlt évtizedek – és mi van ma? A vajdasági magyar közösség nemzetalakító erő, így volt ez 2013-ban, így van azóta és így van ma is, így lesz a jövőben is. Az Európa Kollégium 2015-ben nyitotta meg kapuit Újvidéken, és több mint 1500 hallgatónak volt a lakhelye. Csak az idei tanévben felsőoktatási ösztöndíjban több mint 300 új ösztöndíjas részesült. A Prosperitati programjai közel 70 000 vajdasági magyar ember közvetlen kezdeményezetti mivoltát jelentették. Az elmúlt tizenhat év kiemelkedő volt, mert a Fidesz nemzetpolitikája először eredményezett egyidejűleg közjogi, intézményi és gazdasági felemelkedést a határon túli magyar nemzetrészek esetében. De a vajdasági nemzetrész története azt is bizonyítja, hogy a közösség már 2010 előtt is képes volt saját, a közösséget megtartó intézményeket létrehozni és működtetni. Gondoljunk csak a 2005-ben létrehozott Médiaházra, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetre, a 2003-ban létrehozott tehetséggondozó gimnáziumainkra, a zentai Bolyaira és a szabadkai Kosztolányira, vagy az 1994-ben létrehozott szabadkai Kosztolányi-színházra. A szerbiai parlament 2013-ban a Kárpát-medencében egyedülálló módon határozatban ítélte el az 1944–45-ös magyarellenes cselekményeket, 2014-ben a szerbiai kormány hatályon kívül helyezte azokat a rendeleteket, amelyek háborús bűnösként a kollektív bűnösség elve alapján bélyegezték meg hetven esztendőn át a mi közösségünket, 2024-ben pedig a mostani köztársasági elnökök ismételten főt hajtottak az ártatlan áldozatok emléke előtt. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy az elmúlt másfél évtized eredménye, a történelmi csúcsponton lévő magyar–szerb kapcsolatok magas szinten maradjanak a Tisza-kormány idején is. Együttműködünk a mindenkori magyarországi kormányzattal, mert a Vajdasági Magyar Szövetség a közösség legitim parlamenti képviselettel rendelkező egyedüli ereje, és ez így van kereken harminc esztendeje. A bizalmat azonban mindennap meg kell szolgálni, és mi mindennap azért küzdünk és dolgozunk, hogy a magyar közösség Vajdaságban újra és újra kitüntessen bennünket a bizalmával, hogy segíthessük a magyar közösség itthon maradását, boldogulását, megmaradását és fejlődését. A döntő kérdés tehát nem az, ki van Budapesten hatalmon, hanem az, mennyire erős a vajdasági magyar közösség saját tartása, mennyire erős a vajdasági magyar közösség képviselete. Kidolgoztuk a vajdasági magyar közösség második gazdaságfejlesztési stratégiáját, kidolgoztuk a mesterségesintelligencia-stratégiát annak érdekében, hogy a korszerű kihívásokra modern válaszokat adjunk, és mindennap hitelesen dolgozunk a közösség tagjai érdekében. A vajdasági magyarság a következő években is a saját teljesítményére támaszkodó eleme lesz a nemzeti megmaradásnak és fejlődésnek – fogalmazott a VMSZ elnöke.

Dr. Pásztor Bálint

Az ünnepség alkalmi kulturális műsorral folytatódott, ahol a helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület csoportjai és a Petőfi Sándor Általános Iskola tanulói léptek fel.