Átalakuló világban élünk. Változik minden: a technika, a munka, a stressz, az életmód, az emberi kapcsolatok és az étrendünk is. A bélrendszerünk azonban nem tud ilyen gyorsan alkalmazkodni. Napjainkra a legtöbb emésztőszervi betegség nem fertőzés, hanem az életmód következménye.

A gyorséttermi ételek rendszeres fogyasztása súlyos egészségügyi kockázatokat rejt: bélgyulladás, 2-es típusú cukorbetegség, szív- és érrendszeri megbetegedések, elhízás

A háttérben nem egyetlen ok, hanem az életvitel drasztikus megváltozása áll. Amit ma modern táplálkozásnak nevezünk – ultrafeldolgozott ételek, kevés rost, sok adalékanyag, cukor, zsír, állandó nassolás –, az sokszor idegen környezetet teremt a bél számára. A következmény: a bélfal, a mikrobiom (az emberi szervezetben élő mikrobák összessége, melyek velünk, bennünk, rajtunk élnek) és az immunrendszer egyre gyakrabban kerül gyulladásos készenléti állapotba. A gyulladásos bélbetegségek világszerte terjednek. Az iparosodás, az urbanizáció és a nyugati életmód, étrend összefüggésbe hozható a kóros állapotok növekedésével. Az egyre terjedő ultrafeldolgozott élelmiszerek gyakori fogyasztását több vizsgálat is nagyobb kockázattal kapcsolta össze. Olyan táplálkozási forradalomba kerültünk, hogy ha nem figyelünk oda, akkor nem ételt eszünk, hanem élelmiszeripari termékeket. Napjainkra a modern embernek nemcsak a külső világa alakult át, hanem megváltozik az emésztőrendszerének a belső világa is – amire a belek egyre gyakrabban gyulladással válaszolnak, mivel a bélrendszer alkalmazkodóképessége képtelen követni az életmód és az étrend változásait. Ennek ára ma egyre gyakrabban bélgyulladás, mikrobiomzavar és alacsony fokú, szervezetszintű gyulladás.

A krónikus gyulladásos bélbetegségek (Crohn-betegség és colitis ulcerosa), valamint a vastagbélrák gyakorisága világszerte, így Magyarországon és Szerbiában is drasztikusan növekszik, különösen a fiatal felnőttek és a gyermekek körében. Ahogy terjed a nyugati életmód (feldolgozott élelmiszerek, stressz stb.), a fejlődő országokban is egészségügyi probléma lett. A helyzetet súlyosbítja az is, hogy amikor a bél gyulladt, nemcsak az emésztés betegszik meg. A bél kapcsolatban áll az aggyal, az immunrendszerrel és a hormonális szabályozással. A bél gyulladása beleavatkozik az idegrendszer és a hormonális rendszer működésébe. A gyulladt bél nem zárt hasi esemény, mivel a bél nemcsak emészt, hanem szabályozza is az egész szervezetet, sőt, az egész szervezet krónikus gyulladásának egyik fő forrása. Ezért fordulhat elő, hogy gyulladásakor nemcsak hasi fájdalom, hasmenés, puffadás jelentkezik, hanem szorongás, alvászavar, fáradtság, ingerlékenység, lehangoltság, motivációvesztés, agyi köd is. A belekben a mikrobiom által előállított ingerületátvivők – a szerotonin a hangulatot, a dopamin a motivációt, a GABA a nyugalmat – befolyásolják. Ha a mikrobiom sérül, az a bélfal gyulladásához vezet, ami a gyulladásos jelzőanyagok (mediátorok) felszaporodását okozza. A bél gyulladása leggyakrabban az egész ember gyulladása. Ezért lesz a bélbeteg egyszerre hasfájós, fáradt, szorongó, alvászavaros és kedvetlen. Kevesen gondolnák, hogy a bélben élő baktériumok képesek lehetnek az egész szervezetet gyulladásba hozni. A modern betegségek jelentős része nem egyetlen szerv problémája, hanem egy krónikusan gyulladt rendszer következménye, mely akár évekig is lappanghat, az egyén nem érzi magát betegnek, de a szervezete már évek óta gyulladásban él.

A bélfal fokozott áteresztőképessége: amikor a sérült bélnyálkahártyán át baktériumok, méreganyagok és emésztetlen táplálékdarabok jutnak a véráramba

Mitől válik a mikrobiom a gyulladásos bélbetegségek kulcstényezőjévé? A lényeg, hogy a bélben élő baktériumok, gombák, vírusok és anyagcseretermékeik folyamatosan „beszélgetnek” a bélfallal és az immunrendszerrel. Ha ez az egyensúly felborul — ezt nevezzük diszbiózisnak —, akkor csökkenhet a bélfalat védő (rövid láncú zsírsavakat termelő) baktériumok száma. Sérülhet a bélbarrier, azaz a bélgát, a bélnyálkahártya összetett védelmi rendszere, mely elválasztja a bélrendszer tartalmát (baktériumok, részben megemésztett anyagok, toxinok stb.) a véráramtól, továbbá fokozódhat az áteresztőképesség, ami az immunrendszert tartós riasztási állapotba hozza. Mind több tudományos bizonyíték szól amellett, hogy a mikrobiom bélgátsérülése okozza az immunrendszer zavarát, mely idővel pl. allergiás vagy autoimmun betegségek kiindulópontja is lehet. Ezzel válik a bélfal épsége az egyik legfontosabb megelőző tényezővé az egész szervezet számára.

Ha felborul a mikrobiom egyensúlya, kialakulhat az ún. szivárgóbél-tünetegyüttes. Mi történik ezután? A gyulladt bélfalban a sejtek közötti kapcsolatok fellazulnak a bélfal áteresztővé válik, és baktériumdarabok, toxinok, emésztetlen fehérjék jutnak a vérkeringésbe. Ez okozza az egész testre kiterjedő krónikus, alacsony fokú gyulladást, illetve indítja be az immunrendszer folyamatos, fokozott készenléti állapotát, sőt a torzulását is, mivel a védekező sejtek túlaktivációja autoimmun betegségekhez vezethet: pl. rheumatoid arthritis, pajzsmirigy-autoimmunitás, ekcéma, allergia stb. Az ilyen típusú gyulladási folyamat áll pl. a daganatkockázat növekedése, az érelmeszesedés, az inzulinrezisztencia és az elhízás mögött is. Az agy és a psziché sem marad érintetlen, mivel az említett, kedélyállapotot szabályzó ingerületátvivő anyagok is a mikrobiommal állnak kapcsolatban: a betegnél kialakul a depresszió, szorongás, szellemi hanyatlás. A folyamat így írható le vázlatosan: a mikrobiom sérülése → gyulladásos bélbetegségek → a bélfal sérülése → áteresztő bél, szivárgás a bélfalon keresztül → az immunrendszer aktivációja → az egész szervezetre kiterjedő gyulladás → (távoli) szervi betegségek kialakulása.

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek számos összetevőből és adalékanyagból (színezék, tartósítószer, ízfokozó) előállított termékek, melyek minimális arányban tartalmaznak eredeti élelmiszert

Mit lehet tenni a gyulladásos bélbetegségek megelőzése érdekében? A legfontosabb szerepe az életmódnak van, hiszen jelentősen csökkentheti a krónikus bélgyulladást és az alacsony fokú, szervezetszintű gyulladás kialakulásának esélyét. A legfontosabb tanácsok: minél kevesebb ultrafeldolgozott élelmiszert enni kerülni a gyorséttermeket; minél több élelmirostot (pl. zöldségek, gyümölcsök, olajos magvak) és fermentált ételt fogyasztani (pl. savanyú káposzta, kovászos uborka, kefir, joghurt); kerülni a hozzáadott cukrot és adalékanyagokat tartalmazó ételeket; minél több omega-3 zsírsavat bevinni; tudatosan kerülni a stresszes helyzeteket; eleget (napi 7-8 órát) aludni; rendszeresen mozogni, mert az javítja a vérkeringést a belekben, illetve fokozza a bélmozgást/ürülést; kerülni a dohányzást és az alkoholfogyasztást. Fontos megjegyezni, hogy a gyulladásos bélbetegségek nem egyik napról a másikra alakulnak ki – ezt gyakran évekig tartó mikrobiomkárosodás, krónikus stressz és gyulladást fokozó életmód előzi meg.

Mit remélhetünk, ha betartjuk a beleket védő életmódot (nem csak akkor, amikor már megjelentek a betegség jelei): jobb emésztést, kevesebb alacsony fokú, szervezetszintű gyulladást és teljesebb testi-lelki-idegrendszeri védelmet. Ebből adódóan erősödik a stressztűrésünk, enyhül a szorongásunk, jobb lesz a hangulatunk és az alvásunk, javul az ellenálló képességünk. Az egészséges bél több energiát, jobb közérzetet, tisztább gondolkodást, jobb koncentrációt és több életörömöt adhat.

Kell nekünk ennél több?