A ragadós száj- és körömfájás elleni védekezés legfontosabb eleme a szigorú megelőzés és az elővigyázatossági intézkedések következetes betartása — hangzott el az Adorjánon megtartott, a különösen veszélyes fertőző állatbetegségek, kiemelten a ragályos száj- és körömfájás megelőzésével, terjedésének nyomon követésével és ellenőrzésével kapcsolatos tájékoztatón.
Hosszú idő után ismét felütötte fejét a ragadós száj- és körömfájás Közép-Európában, jelentős aggodalmat keltve az állattenyésztők és a hatóságok körében. A rendkívül fertőző vírusos betegség, mely a szarvasmarhákat, sertéseket, juhokat és kecskéket érinti, az idén először Németországban, majd Magyarországon és Szlovákiában is megjelent. Németországban januárban észlelték az első esetet több mint három évtized után. Berlin közelében, egy vízibivaly-állományban azonosították a fertőzést. A hatóságok az érintett állatokat leölték, és szigorú intézkedéseket vezettek be, egyebek között állatszállítási tilalmat, és megfigyelési zónákat hoztak létre.
![]()
A szerző felvételei
Magyarországon március elején Kisbajcs településen, a szlovák határ közelében jelent meg a betegség egy 1400 szarvasmarhát tartó tehenészetben. A fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében az állományt felszámolták, és szigorú járványügyi intézkedéseket vezettek be, beleértve a fertőzött területek körüli zónák kijelölését és az állatok mozgásának korlátozását. Szlovákiában március közepén erősítették meg az első eseteket több mint ötven év után. A betegség három déli farmon jelent meg, közel a magyar határhoz. A szlovák kormány országos szükségállapotot hirdetett, és az érintett területeken minden fogékony állatot leöltek a járvány megfékezése érdekében.
A szomszédos országokban tapasztalt esetek után Szerbia is védőintézkedéseket vezetett be a ragályos betegség megelőzése végett, az illetékes hatóságok pedig tájékoztató jelleggel előadásokat szerveznek az érintetteknek. A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Minisztérium Nagykikindai Állategészségügyi Igazgatóságának Regionális Válságkezelő Központja által rendezett eseményen mintegy 150-en vettek részt, többségük állattenyésztő, de jelen voltak a környező önkormányzatok képviselői, valamint a Vajdasági Magyar Szövetség mezőgazdasági ügyekkel megbízott szakpolitikusai is.
![]()
A szakértők hangsúlyozták, a gazdáknak maximálisan korlátozniuk kell a farmokra történő belépést, kizárólag a feltétlenül szükséges személyek számára engedélyezve. Emellett kiemelték annak fontosságát, hogy a betegségre utaló bármilyen jelet haladéktalanul be kell jelenteni az illetékes hatóságoknak, ezzel is elősegítve a vírus terjedésének hatékony megakadályozását.
Sándor Ferenc adorjáni gazda információszerzés céljából vett részt a tanácskozáson. Mint mondta, mivel a betegség a szomszédos országokban megjelent, különösen fontosnak tartotta, hogy naprakész ismeretekhez jusson.
— Fejőstehenekkel és hízómarhákkal foglalkozom, és nagyon tartunk ettől a betegségtől. Nem ismeretlen számunkra, korábban is volt ilyen eset a régióban, de szerencsére akkor elkerülte a mi környékünket. Reméljük, most is így lesz — fogalmazott. Hangsúlyozta: a szakemberek tájékoztatása segít abban, hogy idejében megtegyék a szükséges óvintézkedéseket, és így megelőzhető legyen a fertőzés terjedése.
Borsos Csaba helyi termelő és vállalkozó a tanácskozáson kiemelte: a betegség megjelenése esetén a gazdasági következmények katasztrofálisak lennének.
— Nagyon fontos a megelőzés, mert ha véletlenül itt megjelenne ez a betegség, akkor az szó szerint mindenkit érintene — azt is, akinek nincsenek állatai, és azt is, aki állattartással foglalkozik. Ennek érdekében már Szerbiában is megtették a szükséges védőintézkedéseket. Ahogy megjelent a betegség Magyarországon az első farmon, Szerbia azonnal lépett: megtiltották a húsfélék és az élő állatok behozatalát Magyarország irányából, más államokból pedig csak szigorú előírások alapján kivizsgált állatok kerülhetnek be az országba. Hozzátette, saját farmjukon is szigorúan veszik az óvintézkedéseket: idegenek nem léphetnek be, csak olyanok, akiknek feltétlenül szükséges. — Nem mutogatjuk az állatainkat másoknak, legfeljebb videón. Jobb félni, mint megijedni — tette hozzá.
![]()
A tájékoztató előadáson jelen volt Juhász Attila, a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Minisztérium államtitkára is. A Vajdasági Magyar Szövetség mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó szakpolitikusa a sajtónak nyilatkozva elmondta, az adorjáni összejövetel célja, hogy a magyar határ mentén, Magyarkanizsa községben időben, pontos információval lássák el az állattartókat.
— Alapvető érdekünk és célunk, hogy a gazdák hatékonyan felkészülhessenek a ragadós száj- és körömfájás megelőzésére. Olyan állattartókat hívtunk meg, akik szarvasmarhával, sertéssel, juhval vagy kecskével foglalkoznak — ezek az állatfajok a legveszélyeztetettebbek. A gazdáknak tudniuk kell, melyek azok az óvintézkedések, amelyeket már most meg kell tenniük — fogalmazott az államtitkár. Hangsúlyozta: az előadáson jelen voltak az állategészségügyi igazgatóság, a határrendészeti felügyelőség és más illetékes intézmények képviselői is, akik mind hozzájárulnak a betegség elleni védekezéshez. — Ez közös ügyünk, és elemi érdekünk, hogy Vajdaságban és Szerbia egész területén ne jelenjen meg ez a veszélyes kór.
A ragadós száj- és körömfájás rendkívül fertőző vírusos megbetegedés, mely nagy kihívás az állategészségügyi szolgálat számára — mutatott rá dr. Horváth József. A Szabadkai Állatorvosi Intézet szakmunkatársa kifejtette, a kórokozó hosszú ideig életképes a környezetben: a trágyában két hétig, míg a húsban és a tejporban akár hónapokig is fennmaradhat. Bár az emberre nem veszélyes, az állatállományra — különösen a szarvasmarhákra, sertésekre, juhokra és kecskékre — rendkívül kockázatos.
— A szarvasmarha az indikátorfaj, az első, amely tüneteket mutat, de a legnagyobb baj akkor van, ha a fertőzés eléri a sertéseket is, mert azokban a vírus különösen gyorsan szaporodik és terjed tovább. A juhokban és kecskékben pedig gyakran rejtve marad a vírus, így azok könnyen továbbadhatják a fertőzést. Mivel a betegséget gyógyítani nem lehet, a fertőzött állatokat ki kell irtani, a telepeket fertőtleníteni, és csak ezután lehet újraindítani a termelést.
Hangsúlyozta, a klinikai tünetek — láz, étvágytalanság, a tejhozam csökkenése, hólyagképződés a száj nyálkahártyáján — korai felismerése kulcsfontosságú. Ha a betegség megjelenne valahol, a tünetek láttán azonnal értesíteni kell az állatorvost, hogy megkezdődhessen a törvény által előírt vizsgálat, a fertőtlenítési eljárás és az esetleges gócpont azonnali elszigetelése. A betegség terjedésének megfékezéséhez ugyanis elengedhetetlen a gyors beavatkozás, a gazdáknak pedig szigorúan be kell tartaniuk a járványvédelmi szabályokat. A megelőzés az egyetlen eszköz, korlátozni kell a farmokra való bejárást, el kell kerülni a vadállatok bejutását, és minden lehetséges védekezési módot alkalmazni kell.