— Nagyon nehezen szántam rá magam a klubváltásra, de végül csak vállaltam, hiszen óriási lehetőséget kaptam, egy kitűnő projektumnak lehetek a fő kivitelezője. A klubelnök, Orlando Bonici révén kerültem a szigetországba, ő ugyanis azt szorgalmazza, hogy a felnőtt és utánpótláscsapatoknak külföldi edzőjük legyen, akik sokkal képzettebbek a helyi edzőknél és munkájukkal újat tudnak adni a játékosoknak. Nekem is 4-5 segédedzőm van, akiket próbálok képezni, minél több hasznos tudnivalót szeretnék átadni nekik — mondta Harkai.

A Phoenix Sportclub három éve létezik, a női és férfi kosárlabda mellett, női és férfi kézilabda, női röplabda és úszó szakosztálya van, szeptembertől pedig vízilabda szakosztállyal bővül a háromszáz aktív sportolót számláló egyesület.

— Az edzősködés mellett az ottani iskolában választott tantárgyként kosárlabdát tanítok majd a gyerekeknek, s megpróbálom őket rábeszélni arra, hogy kezdjenek el kosárlabdázni. Nem titkolom, hogy egy év alatt a 300 fős aktív sportolói létszámot 500 főre szeretném duzzasztani. Örömmel tölt el, hogy a máltai kosárlabda-válogatott szakmai stábjában is helyet kaptam. A kosárlabda szövetség júliusban és szeptemberben kosárlabda-tábort szervez, ahova a 8 és 16 év közötti legtehetségesebb máltai fiatalok kapnak meghívást, én a 8—12 éves fiatalokkal fogok dolgozni. Biztos vagyok benne, hogy további bizonyítási lehetőséghez jutok, egy hónap alatt ugyanis sikerült kiharcolnom, hogy a táborban ennek a korosztálynak a vezetőedzője lehessek. Ha türelmes leszek és megmutatom a tudásom, akkor még magasabb lépcsőfokra léphetek.A Phoenix SC női kosárlabda-együttese az 5. helyen fejeztebe az I. máltai ligát, a következő bajnokságban pedig az első négybe kerülés a cél. Az egyik máltai játékossal már sikerült megerősíteniük a keretüket, pár napja pedig előbb Topolyán, majd Szegeden is szerveztek egy-egy ellenőrző edzést, melynek célja néhány külföldi játékos igazolása volt.

— Mielőtt Máltára utaztam volna, az egyik honlapon több meccset is megnéztem. Máltán húsz éve van kosárlabda, tehát nem oly régóta foglalkoznak ezzel a sportággal. A látottak alapján kellemesen meglepődtem, hiszen rosszabbat vártam. Vannak ott is jó képességű játékosok és jó képességű edzők is. Főleg külföldi játékosok viszik vállukon a csapatokat. Az egész országban mindössze két kinti kosárlabdapálya van, a fiataloknak nincs hol edzeni, hiszen a teremért ott is fizetni kell. Nem edzenek túl gyakran, én viszont heti öt vagy még ennél is több alkalommal szeretnék velük foglalkozni, ebből egy edzést a strandon képzelek el, ahol a homokban futás lenne az egyik fő feladat. A sportolás náluk sokkal szervezettebb, mint nálunk. Amíg Szerbiában a válogatott játékosokkal havonta vagy kéthavonta foglalkoznak a szövetségi edzők, addig ott heti két edzés van a számukra. Az edzők állandó kapcsolatban állnak a klubedzőkkel, s állandóan egyeztetnek egymással. A diáksport is sokkal szervezettebb. A szerbiai fiatalok szorgalmasabbak, nagyobb a munkabírásuk, de neveletlenebbek. A máltai fiatalok nem szeretnek annyit dolgozni, viszont könnyebb őket kezelni. Játékosaim elfogadtak, habár az első két edzésen alaposan meglepődtek. Fiatal edző vagyok, de régi vágású abból a szempontból, hogy nem én fogok alkalmazkodni hozzájuk, hanem nekik kell hozzám alkalmazkodniuk, s egyféleképpen kell gondolkodnia edzőnek és játékosnak egyaránt. Néhány szülőnek eleinte nem tetszett a hozzáállásom, de engem azért igazoltak, hogy felnőtt játékosokat neveljek ki. A klubelnök azért ragaszkodott külföldi edzőhöz, mert én ott senkit sem ismerek, nem érdekel, ki honnan jött, csak az érdekel, hogy az edzésen mindenki ott legyen, és a pályán azt csinálja, amit kérek tőle — mondta Harkai Hunor, a Phoenix SC technikai igazgatója, edzője és a máltai korosztályos válogatott edzője.