* A Magyar Polgári Kaszinó egy igen patinás, nagy múltú intézmény. A történetéről mit tudna mondani?

— A Kaszinó 1867 óta létezik, azóta van a közösség szolgálatában. Ezzel az egyesülettel mindig is a helyi magyarság foglalkozott, s a működése azóta is töretlen. Persze voltak nagy hullámvölgyek, történelmi változások, de amint látható, talpon maradtunk. 1956-ban, a magyarországi forradalom idején is kiálltunk nemzettársainkért, hiszen itt, ebben az épületben akkor menekült családok lettek elszállásolva — erről egy emléktábla is tanúskodik a bejárat mellett. A jugoszláv érában a nevünket Petőfi Sándor Művelődési Egyesületre változtatták, majd amikor lehetőség adódott az eredeti név visszavételére, éltünk vele. Egyébként itt van az udvarban Kiss Lajos zombori származású néprajzkutató emléktáblája és Schweidel József zombori származású aradi vértanú mellszobra is.

Szlákó József, az egyesület elnöke (a szerző felvétele)

* Ön hogyan éli meg, hogy a zombori Magyar Polgári Kaszinó elnökeként szolgálhatja a helyi magyar közösséget?

— A Kaszinó mindig is az életem szerves része volt, elsős lehettem, amikor először beléptem ide. Valójában belenőttem ebbe az egészbe, belülről érzem, hogy ide tartozom. Hivatásként tekintünk rá a feleségemmel, aki nagyon sokat segíti a munkámat. Amikor belépek, olyan, mintha hazajönnék, és úgy gondolom, felelősséggel is tartozom ez iránt a közösség iránt. Hatalmas megtiszteltetés ez számomra, mely sok kihívással jár. A célom az, hogy minden ideérkező ugyanazt az otthonos, jó érzést tapasztalja meg, amelyet én éltem át az évek során, és legalább annyi szép élménnyel gazdagodjon nálunk, mint amennyit én kaptam itt. Nem gondoltam, hogy egyszer az a megtiszteltetés ér, hogy elnöke lehetek ennek a nagy múltú egyesületnek.

A zombori Magyar Polgári Kaszinó épülete (a szerző felvétele)

* Mely programokra, eseményekre a legbüszkébbek az elmúlt időszakból?

— A legnagyobb léptékű rendezvényeink a halfőző verseny és az Ötösfogat. Az Ötösfogat tekint vissza a legnagyobb múltra, de az nem a sajátunk. A halfőző az, ami talán a legtöbb embert mozgatja meg, és teljes egészében a mi programunk. Már hetekkel előbb betelnek a helyek, és mivel sajnos a rendelkezésre álló tér korlátozott, nem tudunk bármennyi vendéget fogadni. De ilyenkor 150-160 személyről beszélünk, akik között sok a zombori, de környékbeliek, sőt, külföldiek is vannak. A magyarországiak körében igen népszerű a halfőző versenyünk, visszatérő vendégeink vannak, akik rendszerint nagyon szép élményekkel távoznak. Bálokat is szervezünk: igen népszerű a Valentin-napi bál és a szilveszteri bulink is. Fontos megemlítenem a szakcsoportjainkat, melyek kínálata folyamatosan bővül. A legrégibb szakcsoportunk a Dalárda, de van nálunk kézimunkacsoport, jógacsoport, hagyományőrző csoport, drámaszakkör és fotószakkör is. A fotósaink például a munkájuk során dokumentálják a Kaszinó működését, de a színjátszóink is nagyon sikeresek. A szakcsoportjainkban egyszerre vannak jelen amatőrök és profik is egy-egy területen, és ez egyedi tanulási, fejlődési lehetőséget nyújt mindenki számára. Van még szavalóversenyünk is, ennek is több mint húszéves hagyománya van. Szeretném kiemelni, hogy a szakcsoportok vezetői rendkívül elhivatottak, szép munkát végeznek, a vezetőséggel karöltve pedig valódi csapatmunka jellemzi a mindennapokat. Többéves rendezvényünk még az ifjúsági szakcsoport által szervezett, Nyugat-Bácska-szintű farsangi bál, mely táncházzal egybekötve a gyermekeknek kínál közösségi élményt. Nem rendszeresen, de pénteki napokon klubesteket is tartunk, elsősorban a Kaszinó tagságának, de minden érdeklődőt szeretettel várunk. Jelenleg pedig a Magyar Polgári Kaszinó második preferanszbajnoksága zajlik. Emellett minden évben rendezünk egy évzáró vacsorát is, erre igyekszünk olyan személyeket is meghívni, akik szociálisan veszélyeztettetek, idősek, magányosak.

Adventi műhelymunka a Kaszinóban (fotó: Cselenák Kornél)

* Milyen ma Zomborban magyarnak lenni, és milyen szerepet tölt be ebben a Kaszinó mint közösségi tér?

— Rendkívül fontos szerepe van a Kaszinónak a helyi magyarság identitásának megőrzésében. Folyamatosan azon dolgozunk, hogy minél több embert bevonzzunk, minél több ember számára lehetőséget teremtsünk a kibontakozásra. Nemrég például elindítottuk a Kaszimanók elnevezésű, kisgyermekeknek szánt szakcsoportunkat. Ennek vezetését Koch Gyöngyi nyugdíjas pedagógus vállalta el. Ezt egy kissé félve indítottuk útjára, tartva attól, hogy lesz-e elég jelentkező. De kellemesen csalódtunk, nagy érdeklődés mutatkozott, s olyan gyerekek is csatlakoztak, akik vegyes házasságból valók. Itt egymással magyarul beszélnek a kicsik, és a magyar kultúráról tanulnak, szinte játékosan. De ugyanez az identitás- és közösségformáló erő működik a felnőtteket megszólító csoportjainknál is: egyes műhelymunkákon, programokon összejönnek az emberek, beszélgetnek, jól érzik magukat, közben pedig értéket is teremtenek. Talán ez az egész Kaszinó lényege. A PTE kihelyezett képzésén tanuló egyetemisták egy része is itt lakik, az épületben kialakított szálláson, ők is örömmel csatlakoznak a munkánkhoz. Ezt is nagyon fontosnak tartom: aki itt tanul, annak maradandó élményei születnek a falaink közt, szép emlékei lesznek a városról, a közösségről. Jelenleg 60-70 aktív tagot számlálunk, ők azok, akik rendszeresen részt vesznek a programjainkon.

A Kaszimanók köszöntik a Mikulást (fotó: Szlákó Angéla)

* Milyen együttműködések segítik a Kaszinó munkáját?

— Nagyon sokat köszönhetünk az anyaországnak és a helyi szervezeteknek egyaránt. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának 2014 és 2016 között nyújtott támogatása végleg megoldotta a Magyar Polgári Kaszinó épületének gondjait. Korábban nagyon rossz állapotban volt, ám ekkor teljes, átfogó felújítás történt. Két új épületszárnnyal is bővültünk, amire szükség is volt, hiszen időközben megkezdte nálunk működését a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának kampusza az ápolóképzéssel, majd 2023-ban elindult a gyógytornászképzés is. A Határtalanul program keretében is minden évben fogadunk vendégeket, illetve a (V)izgő-mozgó Táborban részt vevő gyerekeket is fogadjuk. A nyugat-bácskai falvak művelődési egyesületeivel is igen szoros a viszonyunk, ennek legszebb példája és eredménye talán éppen az Ötösfogat rendezvénysorozata, mely évről évre összehoz bennünket. Továbbá itt, a mi épületünkben működik a CMH-iroda is.

* Milyen terveik vannak a közeljövőre: bővülnek-e a programok, indulnak-e új kezdeményezések?

— Az előző elnökség, dr. Karcher Erzsébet vezetésével, elérte, hogy az épület rendben legyen. Ezt a szép, felújított ingatlant szeretnénk mi most megtölteni élettel. Korábban is voltak rendezvényeink, de most, mivel minden feltétel megvan, igyekszünk ezekre nagyobb hangsúlyt helyezni. Rengeteg tervünk van, a szakcsoportok kínálatát is bővíteni szeretnénk, de amit most a legjobban várunk, az a Kaszinó monográfiájának megjelenése. Ezt a nemrég elhunyt dr. Káich Katalinnak köszönhetjük, aki rengeteg energiát fektetett ebbe a munkába, ám sajnos nem tudta befejezni, amit elkezdett. A tanárnő rendkívül alapos kutatást végzett, rengeteg, Magyar Szóban, Hét Napban megjelent cikkre is hivatkozik egyebek között. Az örökösei a rendelkezésünkre bocsátották a kéziratot, melynek gondozását mgr. Hajnal Jenő vállalta magára. Hatalmas munkáról van szó. Mi igyekeztünk folytatni, kibővíteni a kutatást. Nagyon bízunk abban, hogy ez jövőre meg fog jelenni.