,,A magyar-magyar kapcsolatok szorosra fűzése nemzeti érdek”

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

,,A magyar-magyar kapcsolatok szorosra fűzése nemzeti érdek”

A közelmúltban került jelentős politikai pozícióba Magyarországon, parlamenti képviselő lett, több bizottságban is tevékenykedik, többek között az új magyar alkotmány előkészítésével és a kettős állampolgársággal foglalkozik.Gulyás Gergelyt, a Fidesz politikusát kérdeztük főként a határon t...

A közelmúltban került jelentős politikai pozícióba Magyarországon, parlamenti képviselő lett, több bizottságban is tevékenykedik, többek között az új magyar alkotmány előkészítésével és a kettős állampolgársággal foglalkozik.
Gulyás Gergelyt, a Fidesz politikusát kérdeztük főként a határon túli magyarságot érintő témákról.
* Az utóbbi időszakban Ön volt az egyik legtevékenyebb képviselője, politikusa a Fidesznek. De határon túl talán még nem annyira ismerik a nevét. Kérem, szóljon néhány szót magáról.
- A politikai aktivitás nehezen mérhető, de való igaz, hogy mind a 2006 őszi ügyekkel foglalkozó albizottságnak, mind az új alkotmányt előkészítő bizottságnak a tevékenységét jelentős médiaérdeklődés kísérte, illetve kíséri.
Huszonkilenc éves jogász vagyok. 2004-ben végeztem a Pázmány Péter Egyetem jogi karán, 2008 óta ügyvédként dolgozom. Az elmúlt években rendszeresen jelentek meg írásaim különféle politikai lapokban, és a Szabadság Kör tagjaként több alkalommal felszólaltam - többek között Balog Zoltánnal és Szájer Józseffel együtt - az alapvető szabadságjogokkal kapcsolatos állami jogsértések ügyében. Vélhetően ezeknek köszönhetően lettem 2010 tavaszán országgyűlési képviselő.
* Magyarországon a határon túli magyarságot érintő ügyek rendre nagy figyelmet kapnak mind a média, mind a politikusok, mind a társadalom egésze részéről. Klasszikus ideológiai vízválasztók ezek az ügyek tulajdonképpen. Sajnálatos módon, szinte a világban egyedülálló precedensként Magyarországon egy elég jól körülhatárolható társadalmi csoport jelentősen ,,lobbizik' a külhonban rekedtek kárára. Ön azonban épp ellenkezőleg, inkább tenni próbál a határon túliakért, a jog eszközeivel. Mindenesetre a választójog fogalmát elég hatásosan és határozottan képviselte az utóbbi időszakban. Jelentősnek érzi-e az ellenállást a kettős állampolgársággal, illetve választójoggal szemben?
- A kérdésből kiolvasható elismerést köszönöm, jóllehet egy egészséges nemzetfelfogás esetén számtalan felesleges belpolitikai vitát megspórolhatnánk, és ami ma elismerésre méltónak tűnik, az akkor természetes lenne. Való igaz, hogy a határon túli magyarság ügye az elmúlt két évtizedben ''ideológiai vízválasztó” volt. Antall József néhai miniszterelnök helyes és pontos megfogalmazásának (''Közjogilag tízmillió magyar embernek leszek a miniszterelnöke, de lélekben, érzésben tizenötmillió magyarnak”) tudatos félremagyarázásától a tragikus végkimenetelű 2004. december 5-i népszavazás aljas kormányzati kampányáig azt kellett megtapasztalnunk, hogy a balliberális politikai pártok az olcsó politikai haszonszerzés reményében bármikor lelkiismeret-furdalás nélkül ártanak a nemzeti összetartozásnak. Ezt világosan rögzíteni szükséges, de ne adjuk fel a reményt, hogy miként Saulból lehetett Pál, úgy a baloldal is válhat nemzetivé. Ebből a szempontból az SZDSZ eltűnése a politikai életből már önmagában a siker lehetőségével kecsegtető, rendkívül pozitív fejlemény. A választójog kiterjesztésének kérdésére is lehetőségként kell tekinteni. Ha a választójog alkalmas eszköz arra, hogy egy újabb kötelék legyen a magyar nemzet határon túl élő részei és az anyaország között, akkor mindenképpen szükséges az ennek megfelelő szabályozás megalkotása. Az alkotmányozás során csupán abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy nyitva hagyjuk ezt a kérdést, és majd az új választójogi törvény parlamenti vitájakor döntünk róla, vagy pedig a jelenlegi alkotmány szabályait fenntartva már az alaptörvényben kizárjuk a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok választójogának elvi lehetőségét is. Ezért fontos, hogy az új alkotmány nem tesz majd különbséget magyar állampolgárok között a választójog szempontjából sem.
* Egyértelműen logikusnak mondható, hogy aki magyar bárhol is él a világban, ne legyen alábbvaló a másik magyarnál, és legalább annyi beleszólása lehessen a mindenkori magyar politikába, hogy négyévente egy szavazattal megjelenítse elképzeléseit arról, hogy milyen irányban induljon el az ország, azaz milyen kormánya legyen. Ez a hozzáállás, amelyet Ön is képvisel, inkább megfelel a modern nyugati politika (akár azt is mondhatnánk, hogy szabadelvű politika) elvárásainak, mint az az örökös destrukcióra épülő világnézet, amelyet az ellenoldal képvisel. Mi a véleménye minderről?
- Egyetértek a kérdésben megfogalmazottakkal, de érdemes az ellenérvekkel is foglalkozni. Mivel bízom a valóban értelmes vitában, ezért őszintén remélem, hogy a választásra való jogosultság és az adófizetési kötelezettség teljesítése között vont méltatlan és átgondolatlan párhuzammal már nem kell érvként számolni, mivel ha ez az érvelés koherens, akkor a határon belül is milliókat fosztana meg a választójogtól, és visszatérést jelentene a cenzusnak a modern demokráciák által szűk egy évszázada meghaladott gyakorlatához. Az igaz, hogy a magyar kormány döntései néhány kérdésben csak az itt élőkre hatnak ki, de ugyanígy egyértelmű az is, hogy a nemzetpolitikai és külpolitikai döntések közvetlenül érintik a határon túl élő magyarokat is. Egy új választójogi szabályozásnak ezt a kettősséget kell megfelelő formában tükröznie.
* Lát-e arra esélyt, hogy a jövőben a kettős állampolgárság, illetve a szavazati jog bevezetése mérsékli majd a konfliktusokat? Természetesebbekké válhatnak-e a magyar-magyar kapcsolatok?
- A konfliktusokat csak egy új szemléletmód mérsékelheti, önmagában a szavazati jog bevezetése ehhez nem elegendő. Valamennyi politikai erőnek el kellene jutni odáig, hogy belássa és gyakorlati működésével is igazolja, hogy a magyar-magyar kapcsolatok lehető legszorosabbra fűzése nemzeti érdek. Ha ezt mindenki elfogadja, akkor az alapvető kérdésekben akár meg is szűnhetnek a konfliktusok.
* A jövő évben új alkotmánya lehet Magyarországnak, Ön mint az alkotmány-előkészítő bizottság alelnöke fontos szerepet tölt be ez ügyben. Vajon csökkenthető-e az a rendkívüli társadalmi feszültség, amely az országban jó néhány éve (mondhatni: évtizedek óta) érezhető, egy modernebb alkotmány kidolgozásával? Nagy vonásokban melyek lesznek az új dokumentum legfontosabb újításai?
- A hatályos magyar alkotmányból éppen azok a szimbolikus részek hiányoznak, amelyek egy nemzet egységét, az ország közös céljait képesek széles körű társadalmi konszenzussal övezve megjeleníteni. Ha az új alkotmány preambulumában és szerkezetében ennek eleget tesz, valamint ha az államszervezet működését a jelenleginél is hatékonyabban tudja szabályozni, akkor újszerűségénél fogva is hozzájárulhat az ellentétek feloldásához.
Ez válasz az újításokra vonatkozó kérdésre is, hiszen Magyarországon a kancellári típusú kormányzati berendezkedésen az új alkotmány sem fog változtatni, de egyes intézményi változásokon kívül teljesen új szerkezete és létező - a nemzet múltját és az állam legfőbb céljait megjelenítő - preambuluma lesz az alaptörvénynek.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Interjú rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink