Dr. Szöllősy Vágó László, a fesztiváltanács elnöke köszönti a 44. Gyöngyösbokréta vendégeit és a fellépőket

A többéves hagyomány folytatódott: az idén Óbecsén tartották meg a délvidéki magyarság népzenei és népi táncegyütteseinek legnépesebb seregszemléjét, a 31. Durindót, és a 44. Gyöngyösbokrétát. A háromnapos rendezvényre, mely Kodály Zoltán születése 125. évfordulójának jegyében zajlott, a Vajdaság számtalan településéről érkeztek fellépők. Kisimre Szerda Anna, az óbecsei Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör és a szervezőbizottság tagja elmondta, hogy a fesztivál előkészületei nyomban a tavalyi befejeződése után elkezdődtek. A szervezők megtettek mindent annak érdekében, hogy e rangos esemény méltó legyen a hírnevéhez. A 31. Durindó ünnepélyes megnyitójára pénteken került sor. A több mint 100 csoport és szólista fellépése előtt dr. Korhecz Tamás tartományi jogalkotási, közigazgatási és kisebbségi titkár, Dušan Jovanović, Óbecse polgármestere, Knézi Péter alpolgármester és dr. Szöllősy Vágó László, a fesztiváltanács elnöke, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség főtitkára köszöntötte a vendégeket.
- A Durindó és a Gyöngyösbokréta több szempontból is kiérdemelte a ,,leg előtagú jelzőt, egyrészt mert a legnépesebb, a legtömegesebb, a legszínesebb és a legmagyarabb rendezvényünk. Azért merem ezt mondani, mert egyesek szerint a zene, az ének és a tánc a legősibb emberi beszéd, és hogyha ez így van, márpedig így van, akkor azok, akik énekelnek, táncolnak, muzsikálnak, azok a legősibb magyar beszédet szólaltatják meg, azt, amelyet őseink valahonnan az őshazából hoztak magukkal - fogalmazott a főtitkár.
Dr. Korhecz Tamás üdvözlőbeszédében elmondta: nagy öröm számára, hogy ezt a rangos rendezvényt a tartományi kormány pénzbeli támogatásban részesíthette.
- Kultúránk, gyökereink és hagyományaink nélkül szegényebbek lennénk. Mindezek ápolása azonban nem öncélú cselekedet. Azért kell rájuk gondot viselnünk, fenntartanunk, hogy rájuk építkezve találjuk meg a megfelelő választ a XXI. század kihívásaira.
A 31. Durindó pénteken és szombaton zajlott le, vasárnap pedig a Gyöngyösbokrétával folytatódott legnagyobb művelődési rendezvényünk a népi tánccsoportok ünnepélyes felvonulásával, majd a főtéren felállított színpadon mintegy 35 népi együttes mutatkozott be a szépszámú közönségnek.
A Gyöngyösbokréta ünnepi megnyitóján Pásztor Bálint, a Magyar Nemzeti Tanács Intézőbizottságának elnöke köszöntőjében elmondta: a vajdasági magyarság büszke lehet rá, hogy két valóban tömeges és valóba nagy múltú rendezvénye van. A 44. Gyöngyösbokréta dr. Szöllősy Vágó László ünnepi beszédével és ft. Péter Antal tiszteletbeli római katolikus esperesplébános áldásával vette kezdetét.
A fesztivált szakbizottság kísérte figyelemmel: mgr. Bodor Anikó népzenekutató (elnök), dr. Bárkányi Ildikó néprajzkutató, muzeológus, Borsi Ferenc népzeneoktató, Kovács Henrik néptáncoktató, Raj Rozália hímző és viseletoktató, Rind Melitta néptáncoktató és Virágvölgyi Márta népzenetanár.
Dr. Szöllősy Vágó László lapunknak elmondta, hogy a rendezvényt jövőre Nagykikindán szervezik meg.
- A pályázatra négy jelentkező érkezett: a vajszkaiak, és három nagyon erős jelentkező, a kishegyesiek, a csantavériek és a nagykikindaiak. Köztük valóban nehéz volt választani, de van egy ilyen elvi megállapodásunk: a fesztiválnak váltakoznia kell Bácska és Bánság között, és mivel az ideit a Bácskában tartjuk, ez olyan helyzeti előnyt adott a nagykikindaiaknak - akikről egyébként azt is tudjuk, hogy nagyon jó szervezők, hiszen már számtalanszor bizonyították -, hogy a fesztiváltanács Nagykikindának ítélte oda a jövő évi rendezvény jogát.
A 44. Gyöngyösbokrétán a fellépők bemutatkozása után a nagykikindai Egység Művelődési Egyesület képviselői átvehették a fesztivál zászlaját. Jövőre június első hétvégéjén Nagykikindán találkozhatnak újra a vajdasági magyar művelődési élet jeles képviselői.