A legégetőbb társadalmi gond

A legégetőbb társadalmi gond

A munkanélküli fiatalok száma az utóbbi években Európa-szerte több millióval emelkedett, a folyamat pedig még most is tart. A huszonöt év alatti fiatalok körében tapasztalható nagy munkanélküliség világszerte jelentős gazdasági és társadalmi gond. A legtöbb tagállamot súlyosan érinti, tizennyolcban a fiatalkori munkanélküliség aránya 20 százaléknál magasabb.

Fiatalok és idősek egyaránt veszélyben

A munkanélküli fiatalok száma az utóbbi években Európa-szerte több millióval emelkedett, a folyamat pedig még most is tart. A huszonöt év alatti fiatalok körében tapasztalható nagy munkanélküliség világszerte jelentős gazdasági és társadalmi gond. A legtöbb tagállamot súlyosan érinti, tizennyolcban a fiatalkori munkanélküliség aránya 20 százaléknál magasabb. Az EU-n belül jelenleg több mint 5 millió fiatal nem tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Egy cseppet sem véletlen, hogy az Európai Unió a munkanélküliség leküzdését kiemelten fontos feladatnak tartja. Az Európai Bizottság évek óta javaslatokat dolgoz ki, illetve különféle módszerekkel próbálkozik, ám mind ez idáig sikertelenül. Néhány évvel ezelőtt megpróbálták bevezetni az úgynevezett ifjúsági garanciát, melynek értelmében minden huszonöt év alatti fiatalnak az iskola befejezése vagy a munkanélkülivé válás utáni négy hónapon belül megfelelő állásajánlatot vagy gyakornoki lehetőséget kellene kapnia. Egyelőre azonban egyetlen módszer sem bizonyult hatásosnak.
Felmerül a kérdés, hogy ha a munkanélküliség Nyugat-Európában is ekkora gondot okoz, Szerbia — mely országban évtizedek óta gazdasági válság van — vajon mit tehet. A washingtoni Cato Institute felmérése alapján Szerbia a világon a harmadik legelmaradottabb ország. A felmérésben a világ kilencven országának szociális és gazdasági viszonyait vették górcső alá. A vizsgált országok közül egyébként Japán teljesített a legjobban. Szerbiában a fő gond továbbra is a munkanélküliség. Az intézet a mérések során az adott ország munkanélküliségi adatait, az infláció mértékét, a kamatlábakat és a GDP mozgását vette figyelembe. Noha Szerbia más listákon ennél néhány hellyel előkelőbb pozíciót foglal el, kijelenthető, hogy az ország folyamatosan csődhelyzetben van. Szerbiában a valaha mért legalacsonyabb munkanélküliség 13,3 százalékos volt. Ez a felmérés akkor készült, amikor az országban ugyanannyian éltek, mint jelenleg, azaz 7 180 000-en. A különbség annyi, hogy a munkanélküliség napjainkban tartósan 20 százalék felett van. A hivatalos adatok is sajnos rendkívül sokatmondóak, a valódi helyzetről pedig jobb, ha nem is tudnak az emberek. Vessünk egy pillantást a számadatokra!

Nem a kirakatba való adatok

Érdemes tehát egy kissé tüzetesebben is megvizsgálni a múlt és az idei évre vonatkozó munkanélküliségi adatokat. A múlt esztendő első felében az úgynevezett munkanélküliségi arány rendkívül magas, 24,1 százalékos volt, az év második felében azonban jelentősen csökkent, a hivatalos adatok szerint 20,1 százalékra. Az idei év első felében 20,8, jelenleg pedig 20,3 százalékon áll. A legutóbbi változást, azaz a parányi csökkenést a munkaügyi, foglalkoztatási és szociálpolitikai miniszter jó hírnek tartja. Mint hangoztatta, a munkanélküliségi arány már hetedik hónapja folyamatosan csökken, szeptemberben pedig 0,5 százalékkal volt kisebb az előző hónapinál. Ha viszont azt nézzük, hogy a munkanélküliségi arány mértéke egykor 13,3 volt, akkor a jelenlegi 20 százalék feletti adatok továbbra is lesújtóak. Főként, ha figyelembe vesszük, hogy a kivándorlás jelentős mértékben nő, az állam pedig még a folyamatosan csökkenő lakosság ellenére sem képes munkahelyeket teremteni, illetve fellendíteni a gazdaságot. Tavalyelőtt például a munkanélküliség Szerbiában évtizedes csúcsot döntögetett. A csaknem 24 százalékos munkanélküliségi aránynál már csak a korosztályok szerinti adatok voltak lesújtóbbak. Csak azokból látszott ugyanis világosan, hogy a fiatalok milyen óriási mértékben érintettek a kérdésben. A tizenöt és huszonnégy év közöttieknél a munkanélküliség 51,9 százalékos volt, a huszonöt és harmincnégy év közöttiek körében pedig 32. Az egykori és a jelenlegi adatokból az is kitűnik, hogy a munkanélküliség folyamatosan Dél- és Kelet-Szerbiában a legmagasabb. Ezeket a régiókat követi Vajdaság, Šumadija és Nyugat-Szerbia. A legjobb kilátások, avagy adatok továbbra is Belgrádban és környékén vannak. Az állástalanok száma országszerte a fiatalok és az ötven év felettiek körében a legmagasabb. A hivatalos adatok szerint jelenleg 778 570 embernek nincs munkája, ugyanez a szám tavaly 786 980 volt. Az országos foglalkoztatási szolgálat igazgatója nemrég arról beszélt, hogy Szerbia uniós tagjelöltként jó úton halad, hogy megküzdjön ezzel a gonddal. Arról azonban, hogy miként, illetve hogy milyen eszközökkel, már kevesebbet beszélt. Nem véletlen, hiszen az országban nemcsak a munkanélküliek néznek szembe nehézségekkel, hanem a foglalkoztatottak is. Mindennek oka természetesen a rendkívülien alacsony fizetésben keresendő. A minimálbért például több mint két éve nem emelték, jelenleg a legalacsonyabb órabér alig éri el az 1 eurót, ami világviszonylatban is a legalacsonyabbak közé tartozik. Luxemburgban például egy dolgozó a szerbiai órabér tizenegyszeresét kapja. Ráadásul az új munkaügyi törvény — annak ellenére, hogy foglalkoztatást serkentő szándékkal íródott — a közeljövőben inkább elbocsátásokhoz fog vezetni.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

A legégetőbb társadalmi gond
  • Sass László
  • 2016.09.19.
  • LXXI. évfolyam 37. szám
A legégetőbb társadalmi gond
  • dr. Német László SVD, nagybecskereki püspök
  • 2016.09.12.
  • LXXI. évfolyam 36. szám
Facebook

Támogatóink