Niceától napjainkig: a közös hit és a multikulturalizmus kihívásai címen tartottak konferenciát kiemelkedő történészek és fiatal kutatók részvételével Szabadkán, a Károli Gáspár Protestáns Kutatóközpont székházában.
A kutatóközpont harmadik alkalommal szervezett konferenciát, mely a tavalyi év után ismét nemzetközi részvétellel valósult meg. Az esemény ünnepélyes megnyitóval kezdődött, melyen a Csikós Krisztina által vezényelt Pro Musica kamarakórus Kodály Zoltán Túrót eszik a cigány, Petar Liondev Kaval sviri és Karai József Sárközi karikázó című dalait adta elő.
Az elnök asszonyi köszöntő keretében Szűcs Kószó Izabella üdvözölte az egybegyűlteket. Kiemelte, hatalmas öröm és elismerés, hogy világszínvonalú előadók jelentkeztek a konferenciára. A fiatal reménységeket méltatva pedig rámutatott, a nemzetközi recenziók is kiemelték a munkák fontosságát. A rendezvény célja, hogy a keresztény hit történeti és kortárs szerepét, különösen a niceai hitvallás jelentőségét új megvilágításba helyezze. A konferencia előadásai azt vizsgálják, hogyan tudott a 325-ben megfogalmazott hitvallás évszázadokon át a kereszténység közös nevezője lenni, még a felekezeti vagy ideológiai megosztottságok közepette is. A kutatók arra keresik a választ, vajon e hitvallás képes volt-e hídszerepet betölteni kultúrák, nyelvek és vallási csoportok között. A tanácskozás rámutat: a niceai hitvallás nemcsak teológiai alapvetés, hanem történelmi kapocs is, mely a befogadás és párbeszéd lehetőségét hordozza a modern világ kihívásaival szemben — hallottuk a konferencia ünnepélyes megnyitóján.
Az idei tanulmánykötetben öt kutatás kapott helyet, melyeket előkelő horvátországi, magyarországi, németországi, spanyolországi és szerbiai egyetemek professzorai és kutatói értékeltek. A Magyar Nemzeti Tanács képviseletében tiszteletét tette Szűcs Balázs tanácstag, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója is.
Az előadások sorozatát dr. habil. Oborni Teréz, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a Kora újkori osztály vezetője és egyúttal az ELTE Történelem Segédtudományai Tanszékének docense nyitotta meg. Kutatási területe főként a kora újkori magyar történelem, azon belül is Erdély története. A konferencián ezúttal Állam és vallás — a protestáns felekezetiség és az államépítés összefüggései a keleti Magyar Királyságban Szapolyai II. János uralkodása idején (1556—1571) címen tartott előadást. Őt prof. dr. habil. Kurucz György egyetemi tanár, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezetője követte Protestáns identitás és politikai gyakorlat: Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség a tizenötéves háború időszakától II. Rákóczi György haláláig című előadásával. Dr. Tóth Gergely, a budapesti HUN-REN BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa Hithűség vagy karrier? A dekretális eskü visszhangja az evangélikus közvéleményben az 1730—40-es években címen értekezett.
A rövid beszélgetés és szünet után dr. Döbör András egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kara dékánja folytatta az előadások sorozatát, aki Széchenyi István és Helmeczy Mihály szerepe a Jelenkor című reformkori hírlap elindításában című előadásával kalauzolta a vendégeket a XIX. századi újságírás világába. Dr. Fizel Natasának, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kara egyetemi docensének, tanszékvezetőjének előadása A protestáns kolozsvári egyetem első évei a katolikus Szegeden — A katolikus Várkonyi Hildebrand és a protestáns Imre Sándor professzorok szerepe a párhuzamos felekezeti tanszékek felállításában című előadását az érdeklődők az elkészült tanulmánykötetben is fellelhetik. Az egyetemi kutatók és professzorok sorát dr. Pető Bálint, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kara főiskolai docense zárta Egy katolikus nyomdász és lapkiadó karrierútja egy református többségű alföldi városban című előadásával.
A fiatal kutatók az egykori Bács–Bodrog vármegye történelmével foglalkoztak, így a bácskai térség is kiemelkedő szerepet kapott referátumaikban. Éliás János, a karcagi Györffy István Múzeum történésze, a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola PhD-hallgatója Nagykunsági reformátusok Bácskába költözése és az általuk alapított egyházközségek a 18. század végén címmel tartotta meg beszámolóját. A napot Morvai-Rácz Richárd, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet történésze, a Károli Gáspár Protestáns Kutatóközpont külső munkatársa, titkára zárta Bács-Bodrog vármegye gazdasági struktúrájának változásai a 18. század második felében című munkájával. A nap végén a szervezők reményüket fejezték ki, hogy a már meglévő kapcsolati hálót és közös együttműködést a jövőben is fenn tudják tartani. Emellett meghívták a tudományos közösség tagjait és minden érdeklődőt, hogy vegyenek részt a 2026 júniusára tervezett IV. Károli Fórumon. A hivatalos felhívás 2026 januárjában jelenik majd meg a központ honlapján.
Az elkészült tanulmánykötetben egyes előadásokat angolul, másokat pedig magyar nyelven tudják elolvasni az érdeklődők. A kutatások rövid összefoglalói angol, francia, magyar és szerb nyelven is elérhetők. A beszámolók után az előadók városnézésen, illetve kötetlen beszélgetésen vehettek részt.
A 2025. évi Károli Fórumot és a kötet kiadását Vajdaság Autonóm Tartomány Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi — Nemzeti Közöségi Titkársága támogatta.
