ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁST KEZDEMÉNYEZNEK. Január 13-án, Belgrádban, Tomislav Nikolić, a Szerb Haladó Párt elnöke átadta az alkotmány módosítására tett indítványát, melyet több mint 300 000 polgár írt alá. Ezzel hivatalossá vált a pártnak az a kezdeményezése, mellyel nemcsak alkotmánymódosítást követel, hanem a köztársasági parlamenti képviselők számának csökkentését is. Az SZHP a parlamenti képviselők számát 250-ről 125-re, a miniszterek számát pedig 12-15-re csökkentené, az államtitkári posztokat eltörölné, és kétpártrendszert alakítana ki, ebben látva Szerbia jövőjét. ,,Erre a pillanatra várok már két éve. Azt szeretném, ha Szerbiában a politikai életet két erős, egymással szemben álló politikai tömörülés irányítaná. Így van ez a fejlett világ demokratikus országaiban, s Szerbia addig nem fejlődhet, amíg ez nem történik meg'' - nyilatkozta Nikolić.
A politológusok legtöbbje egyébként valóban a kétpártrendszert tartja a leghatékonyabbnak - azokban a társadalmakban, melyekben magas szinten áll a társadalmi értékek kérdésében való megegyezés. A Demokrata Párt alelnöke, Jelena Trivan azt mondja, hogy Szerbia még nem ért meg a kétpártrendszerre. Másfelől alkotmányos reformokat nem lehet úgy végrehajtani, ahogyan az SZHP szorgalmazza, hanem csak civilizált országok módjára. Amin a DP jogi elemzést és közvitát ért. A hatalmi koalícióhoz tartozó többi párt is egyetért abban, hogy politikai marketingről van szó: a legnagyobb ellenzéki párként az SZHP-nek folyamatosan mobilizálnia kell a polgárokat, állandóan új választópolgárokra kell vadásznia, és ez történik most is. A haladók kezdeményezése egyébként a legélesebb bírálatot a szintén ellenzéki SZDP-től kapta. Koštunica SZDP-je szerint a haladók valójában azért kívánják kieszközölni az alkotmány módosítását, hogy ,,módosulhasson a preambulum, melynek értelmében Kosovo Szerbia elszakíthatatlan része''.
A BELÜGYMINISZTER MAGYARKANIZSÁN ÉS TOPOLYÁN. Január 12-én Magyarkanizsára, majd Topolyára látogatott Ivica Dačić belügyminiszter, Egeresi Sándor, a tartományi parlament elnöke és Pásztor István, a tartományi kormány alelnöke. A látogatásra abból az alkalomból került sor, hogy a két község 2011. január 1-jével saját rendszámtáblát kapott, ami - a tisztségviselők értékelése szerint - annak a folyamatnak a része, melynek célja a körzethatárok visszaállítása. Magyarkanizsán a minisztert, a két tartományi tisztségviselőt, valamint Pásztor Bálint és Varga László köztársasági parlamenti képviselőket Nyilas Mihály polgármester üdvözölte. Azt követően, hogy a községi rendőrállomáson, alkalmi ünnepség keretében a belügyminiszter átadta az első KA jelzésű rendszámtáblát Zahar Vass Anettnek, a polgármester a következőket mondta: ,,Majdnem két évtizedet kellett várni erre a felemelő pillanatra. Községünk polgárainak nagy megelégedésére néhány napja már folyik az új, a községünket megkülönböztető rendszámtáblák kiadása. Hosszú idő után sikerült elérni, hogy a ránk kényszerített politikai színezetű körzetesítéstől, a Nagykikindához, Észak-Bánáthoz való természetellenes hozzácsatolástól megszabaduljunk. Magyarkanizsa földrajzilag, valamint gazdasági és egyéb szempontból is Észak-Bácska szerves része. A több mint 27 000 lelket számláló Magyarkanizsa község megérdemli a saját rendszámtáblát.''
Topolyán Ivica Dačić belügyminiszter átadta az első BT jelzésű rendszámtáblát - a község ezt megelőzően nem rendelkezett saját rendszámtáblával. Az ünnepélyes átadás előtt pártközi megbeszélést folytatott Ivica Dačić, az SZSZP és Pásztor István, a VMSZ elnöke, valamint Egeresi Sándor, a VMSZ magas rangú politikusa. A két párt viszonyának normalizálódását az egész ország szempontjából is fontosnak ítélte meg a szocialisták elnöke, aki Topolyán is megismételte: a Vajdaságban több olyan rendőrre van szükség, akik a kisebbségek soriból kerülnek ki. Egeresi Sándor szerint is ez nagyon fontos lenne, ám ennek eléréséhez szükséges megreformálni a belügyi középiskolák és rendőr-akadémiák felvételi rendszerét.
A KETTåS ÁLLAMPOLGÁRSÁGGAL RENDELKEZåK NEM DOLGOZHATNAK A BELÜGYBEN?! Egy nappal később (január 13-án) Ivica Dačić belügyminiszter egy másik nyilatkozatával hívta föl magára a figyelmet. Azt mondta, hogy a magyar állampolgársággal is rendelkező vajdasági magyarok nem dolgozhatnak a szerbiai belügyi titkárságokhoz tartozó munkakörökben. Szerinte ez a szabályozás nem negatív megkülönböztetés, és nemcsak a magyarokra vonatkozik: nemzeti hovatartozástól függetlenül egyetlen kettős állampolgár sem dolgozhat a rendőrségen. A belügyminiszter ugyanakkor megismételte Belgrád álláspontját: a kormány nem ellenzi a vajdasági magyarok kedvezményes honosítását, a kérdésben érintett polgároknak ugyanolyan jogaik és kötelezettségeik lesznek Szerbiában, mint eddig.
NEMZETI GYëLÖLET SZÍTÁSA A BÉKE KERESZTÉNY ÜNNEPÉN. A kilenc nem kormányzati szervezet alkotta Polgári Vajdaság közleményben ítélte el azt a jelenséget, hogy az idén a pravoszláv ünnepeket Vajdaság egyes településein ,,a nemzeti hisztéria és gyűlölet szítására használták fel, közvetve vagy közvetlenül sértegették és fenyegették más nemzeti közösségek tagjait''. A polgári Vajdaság szerint ez különösen Szabadkán volt szembetűnő, ahol szervezett garázda csoportok - felismerhető klerofasiszta jelmezt öltve magukra - sértegették a nem szerb nemzetiségű polgárokat. A rímbe szedett fenyegetéseket ,,tüzérség''-gel támasztották alá, a petárdák mellett ugyanis fegyverropogás is hallatszott. ,,S történt mindez a béke és a szeretet keresztény ünnepén - a pravoszláv szentestén, karácsonykor! Nem titok, hogy a garázda és erőszakos csoportok mögött szélsőséges politikai és hozzájuk hasonló szellemiségű szervezetek állnak, amelyek a szerb és a Szent Száva-féle jelzők mögött bújnak meg, kihasználva a nagy keresztény ünnepet, a legotrombább módon rombolva a vajdasági többségi nép hagyományait is. A Polgári Vajdaság számára érthetetlen, hogy az illetékes állami szervek miért nem reagálnak, s miért nem büntetik az erőszakos magatartást'' olvasható a civil tömörülés január 12-én kiadott közleményében.