A szakemberek szerint egy felnőttnek naponta legalább 1,5-2 liter folyadékot kell elfogyasztania. Ez még több is lehet a nyári hőségben, amikor a szervezetnek kiváltképp nagy szüksége van rá, hogy „lehűtse” magát. Ezt verejtékezés útján teszi, és ha nem viszünk be elegendő folyadékot, a verejtékezés leáll, a test hőmérséklete eléri a 41-42 fokot. Ez már életveszélyes állapotnak számít, ezért nagyon fontos a folyamatos folyadékpótlás. Ez lehet ivóvíz, ásványvíz, tea, leves, de semmiképp sem cukorral dúsított üdítő, kávé, alkohol, tej vagy kakaó.

Mi történik dehidráláskor?

A szervezetnek szüksége van sókra, elektrolitokra és egyéb tápanyagokra, melyeket az élelmiszerből és az elfogyasztott folyadékból nyer. A kánikulában a folyadékveszteség a többszörösére nő, ezért ezek az értékes anyagok hamar kiürülnek a szervezetből, úgyhogy folyamatosan pótolni kell őket. A víznek különösképpen nagy szerepe van a sejtek és a szövetek ellátásában, „életben tartásában”. Ezenkívül a folyadék felel a bőr, a szem és a száj nyálkahártyájának nedvességéért, valamint a véredények rugalmasságáért. Ha kiürül a szervezetből, fennáll a hőguta veszélye.

Miért jó, ha izzadunk?

A verejtékezés valójában a test hőszabályozása. Így hűti magát a szervezet a kánikulában. Ha nincs elegendő folyadék, a verejtékezés leállhat, és ilyenkor a test kiszárad. A vérnyomás lecsökken, a szívritmus megnő, és akár eszméletvesztés is bekövetkezhet. A hőguta életveszélyes állapot, ezért a legfontosabb, hogy azonnal kezdjük meg a folyadékpótlást, és vigyük orvoshoz a beteget. Ha elveszítette az eszméletét, igyekezzünk az elsősegélynyújtás idevonatkozó szabályai szerint eljárni: fordítsuk az illetőt oldalfekvésbe, hogy megakadályozzuk a fulladást. Azonnal hívjunk mentőt, a beteg testét pedig borítsuk be vizes törülközővel, lepedővel. Hűvös helyre fektessük, lehetőleg légkondicionált helyiségbe.

Kik a veszélyeztetettek?

A kiszáradás veszélyének különösképpen a gyermekek és az idősek vannak kitéve. Az ok egyszerű: ők nem minden esetben éreznek szomjúságot. A kisgyermekek elsősorban azért nem, mert eljátszadoznak, nem figyelnek oda a testük jelzéseire, esetleg nem tudják megfogalmazni, hogy mire van szükségük. Az időseknél viszont a kor előrehaladtával csökken az ingerek intenzitása, a többi közt a szomjúság érzése is. Megelőzésképpen folyamatosan itassunk vizet vagy teát a gyermekekkel és az idősekkel, akkor is, ha nem kérik. Ez rendkívül fontos a fekvő betegek esetében is, hiszen a kiszáradás veszélye náluk is ugyanúgy fennáll, mint a szabadban tartózkodóknál. Segíthet a test vizes ruhával való áttörlése, valamint a vizes borogatás, a levegő párásítása. A strandon vagy utazás során igyekezzünk árnyékban lenni, locsolgassuk magunkat vízzel, és gondoskodjunk a szükséges folyadékmennyiségről. Ügyeljünk rá, hogy az ivóvíz, ásványvíz, tea vagy bármilyen egyéb innivaló ne melegedjen fel, mert a nem kellően hűs ital nem oltja a szomjúságot, noha kielégíti a szervezet folyadékszükségletét. A rekkenő hőségben mindenképpen kellemesebb hűs (nem jéghideg!) italt kortyolgatni, esetleg lehűtött, lédús gyümölcsöt fogyasztani.

Szomorú eset...

2005-ben Párizsban egy hőhullám ideje (4-5 nap) alatt 180-an haltak meg a magas hőmérséklet és a vele járó kiszáradás következtében. Az emberi szervezet a 33 °C-os levegő-hőmérsékletet még el tudja viselni, felette már egészségügyi gondokkal kell számolni, különösen akkor, ha nem pótoljuk az elveszített folyadékmennyiséget, nem viselünk kalapot, és hosszú ideig tartózkodunk a tűző napon. Ez fokozottan érvényes a krónikus betegségben szenvedőkre, nekik külön oda kell figyelniük a kánikula veszélyeire, mert ilyenkor a panaszaik intenzívebbé válhatnak.