A hideg hatására beindul a szervezet védekezőmechanizmusa, aminek következtében érösszehúzódásra kerül sor a hidegnek kitett testtájakon. A védekező reflex azonban a későbbiekben káros következményekkel jár, hiszen a tartós érszűkület miatt sérül az adott területek oxigén- és tápanyagellátása. Mindennek következtében a legkisebb erekben vérrögök keletkezhetnek, melyek érelzáródáshoz, a keringés megszűnéséhez és végül szöveti elhaláshoz vezetnek.

A fagyási sérülés fokozatai

Első fokú fagyás: a bőr fehéres, sárgás elszíneződésével jár, zsibbadó, égő érzés kíséri, néhány óra múlva vizenyő keletkezik. Napok múlva a fagyott testrészt borító bőr hámlani kezd, ami hetekig tarthat.

Másodfokú fagyás: bővérűség, vizenyő, majd körülbelül tizenkét óra múlva hólyagképződés jellemzi. Áttetsző vagy fehéres folyadék van a hólyagokban, melyeket vérbő szegély vesz körül. A vizenyő egy héten belül eltűnik, a hólyagok két-három hét alatt beszáradnak, és helyükön fekete pörk alakul ki. A pörk leválása után a bőr sérülékeny, vékony lesz. Jellemző, hogy a bőr érzőműködése megszűnik, fonákérzés, illetve fájdalom tapasztalható.

Harmadfokú fagyás: a bőr teljes vastagságában sérül, de érintve lehet a bőralja is. A viaszos színű területről zavaros váladék szivárog, a sérült rész határán hólyagok alakulnak ki, az egész fagyott testrész megdagad. Napok alatt kialakulhatnak a mélyebb szövetek elhalására utaló tünetek is. Fekete, kemény, száraz pörk jelenik meg, mely végül leválik, és a bőrön fekélyek képződnek. A harmadfokú fagyást erősen lüktető, nyilalló fájdalom kíséri.

Negyedfokú fagyás: a bőr, az izomszövet és a csont is elhal. Üszkösödés kezdődik, a sérült szövet feketévé, szárazzá válik, mumifikálódik.

Kezelése

A fagyás felismerése az imént felsorolt tünetek alapján nem nehéz, a kezelést azonnal meg kell kezdeni! A végtagok felületes fagyását a helyszínen is elláthatjuk úgy, hogy meleg kézzel tartósan nyomjuk, de nem dörzsöljük az érintett területet.

Az ujjakat hónaljba helyezzük, a lábujjak és a sarok fagyása esetén a lábbelit le kell venni, a lábat megszárítani, és száraz zoknival, illetve lábbelivel fedni.

A fagyási sérüléseket mindig szárazon, hintőporral kell kezelni, krémezni. A nedves kötést nem javasolják.

A testénél valamivel nagyobb hőmérsékleten való melegítés jelentős mértékben csökkentheti a szövetelhalást. Ha mindezt hidegben kell megtennünk, akkor a fagyott részt nem szabad felmelegíteni, hiszen az újrafagyással megnő a szövetelhalás veszélye.

A felmelegítést 32—40 °C-os vízzel a legcélszerűbb végezni, nem ajánlják a száraz, meleg (kályha, nyílt tűz) használatát, hiszen a hőmérsékletet meglehetősen nehéz szabályozni.

Felmelegítés után fontos a fertőzés megelőzése. Enyhébb esetben fertőtlenítő hatású áztatást alkalmazhatunk, a súlyosabb fertőzést azonban antibiotikummal kell kezelni. Ilyenkor kötelező a tetanuszoltás.

Sebészi beavatkozást a fagyás után egy-két héttel érdemes mérlegelni, hiszen amíg be nem bizonyosodik, hogy az adott terület elhalt, addig kerülni kell a műtéti beavatkozást.