Az intézmény bemutatásának célja a jogi kar népszerűsítése volt, valamint annak üzenetét hordozta, hogy a kar magas színvonalú és versenyképes felsőoktatási képzést kínál a diákok számára Szabadkán. A karon kétnyelvű oktatás folyik, így a hallgatók a jogi szaknyelvet magyarul és szerbül egyaránt elsajátíthatják, ami jelentős előnyt nyújt számukra a munkaerőpiacon.

– Nagyon fontos, hogy a magyar hallgatók ismerjék a szerb nyelvet és szakterminológiát, illetve azt magyarul is tudják. Erre van külön képzés is az egyetemen, hogy a terminus technicust – ahogy mi, jogászok mondjuk – elsajátítsák – mondta Butás Béla, a Gazdasági és Igazságügyi Jogi Kar egyik tanársegéde.

Lulić Emil, Góli Csilla, dr. Bagi Ferenc és Butás Béla

A hallgatók az MNT jóvoltából pályázhatnak jogászösztöndíjra is, aminek részleteit Góli Csilla ismertette röviden.

– Nekünk az önkormányzat részéről az a fontos ezzel az akcióval és látogatással kapcsolatban, hogy népszerűsítsük a felsőoktatást Szabadkán. Vannak olyan intézményeink, amelyek olyan képzést kínálnak a hallgatók számára, amellyel a mai munkaerőpiacon meg tudják állni a helyüket, talán karriert is tudnak építeni Szabadkán, talán le is telepednek majd itt. Nyilván ez nem lesz akkora hozadéka az önkormányzat tevékenységének, hogy több száz hallgató úgy döntsön majd, hogy idejön Szabadkára, de hogyha egy picivel is, mi szeretnénk ahhoz hozzájárulni, hogy népszerűsítsük a szabadkai felsőoktatási intézményeket, legyen szó az építészeti egyetemről, a műszaki főiskoláról, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karról, a közgazdasági egyetemről, vagy jelen esetben egy magánegyetemről. Kiemelném, hogy az időzítés sem véletlenszerű, július 3-áig lehet a Magyar Nemzeti Tanácsnál pályázni a jogi ösztöndíjra – emelte ki Góli Csilla, aki azt is elmondta, hogy ez idáig 90 joghallgatót támogatott a Magyar Nemzeti Tanács ilyen módon. – Úgy érzem, hogy az a havi 100 000 forint dinárellenértékben, amit kapnak a joghallgatók – amellett, hogy esetleg már más ösztöndíjat is kapnak –, nagyban kisegíti őket is, és a családjaikat is. Hozzánk legközelebb Újvidék, Belgrád, illetve Magyarország van, ha jogi tudományokról van szó, úgyhogy sokat jelent Szabadkának, hogy már nálunk is van egy jogi kar. Igaz, hogy népszerű a jogi szakma, viszont mi mint vajdasági magyarok azt tapasztaljuk, hogy hiány van kétnyelvű jogászból, úgyhogy fontos lenne, hogy minél több vajdasági magyar fiatal döntsön a jogi szakma mellett, és pótoljuk ezt a hiányt.

Megtudhattuk továbbá, hogy a hallgatók különféle szakmai gyakorlatokon vehetnek részt, a jog különböző területein, és ez segíti őket a megszerzett tudás gyakorlati alkalmazásában.

– Ma annak vagyunk tanúi – és a titkárság is ezt támogatja –, hogy az utóbbi időben gyakorlatilag felfejlődtek a privát egyetemek is, és egyenértékű, sőt egyes esetekben minőségesebb oktatást végeznek, mint az állami egyetemek. Ez egy folyamat, meglátjuk, hogy milyen lesz a folytatása, de tény az, hogy ez a kar is egyenértékű kar, szóval pályázhat úgy nemzetközi, mint hazai projektumokra is. Ez vonatkozik valahol az egyetemistákra is, akik az MNT-ösztöndíjon kívül a tudományos élet, illetve a csereprogramok más szakterületein is részt vehetnek. A tapasztalatom alapján azt tudom mondani, hogy a jog mint tudomány átfűzte a társadalmat. Egy iskolától egészen a minisztériumig mindenhol szükség van minőségi jogászokra. Ez különösen vonatkozik a magyar anyanyelvű jogászokra. Fontos, hogy a közösségünket minőségi, jó szakemberek tudják reprezentálni – hangsúlyozta dr. Bagi Ferenc.

A látogatás során a küldöttség néhány hallgatóval is találkozott, akik személyes élményeiket osztották meg velük. Köztük volt Bugár Vivien másodéves hallgató is.

– Először földrajzra szerettem volna menni, aztán időközben meggondoltam magam, úgy voltam vele, a jogi pálya egy jó váltás lesz. Szabadka mellett döntöttem, ha már helyben van, miért utaznék, vagy bérelnék lakást máshol? A két év alatt elég sok tapasztalatot szereztem, sok szaktantárgyunk is volt, a jog nagyon széles körű, és egyre több ágába nyúlunk bele. Amit nagyon szeretek az egyetemben, az az, hogy interaktívak az előadások, a témák, amelyekkel foglalkoztunk, olyanok, amelyek alapból érdeklik az embereket. Én már kis korom óta sok helyen találkoztam a szerb nyelvvel, aki viszont olyan közegből jön, ahol nem találkozik mindennap vele, annak persze nehezebb. Szerintem az akarat a döntő, nekem is drasztikus váltás volt az általános és gimi után, nem volt mindegy, de sikerült elsajátítanom a nyelvet. Ösztöndíjakra is van lehetőség, megpályáztam a jogászösztöndíjat, elsőben pedig a felsőoktatási ösztöndíjat, illetve tavaly még a demonstrátorit is, és meg is kaptam. Annak ajánlom a jogi kart, aki szereti a kihívásokat, azoknak, akik maximalisták, magabiztosak, tudnak és szeretnek is beszélni – mondta Vivien.