Az egyeztetésen a 23-ból 15 nemzeti közösség kisebbségi érdekérvényesítő szervezetének képviselői vettek részt, továbbá jelen volt még Zoran Pašalić köztársasági jogvédő és Ivan Bošnjak, az államigazgatási és helyi önkormányzati minisztérium államtitkára is. Az idén negyedik alkalommal szervezték meg ezt a koordinációs ülést, elsőként Belgrádban, azután Bosilegradban, majd Novi Pazarban, most pedig Szabadkán, a Magyar Nemzeti Tanács székházában.

A szerbiai kisebbségek nemzeti tanácsainak képviselői értékelése szerint a hivatalos nyelv- és íráshasználat a legnagyobb gondja az ország területén élő nemzeti közösségeknek. Zoran Pašalić köztársasági jogvédő elmondása szerint az elmúlt időszakban a nemzeti közösségek érdekérvényesítő szervezetei 1600 alkalommal fordultak a jogvédőhöz. Ezeknek a beadványoknak a többsége a hivatalos írás- és nyelvhasználati jogra vonatkozott, a kulturális kérdésekre, továbbá a különféle anyakönyvekbe való beírásokra, melyek a kisebbségek tekintetében csakis az érintett kisebbségek írásmódjával történhetnek meg. Mint mondta, az anyakönyvek esetében sikerült elérni azt, hogy kijavítsák a rendellenességeket.

Ivan Bošnjak, Hajnal Jenő és Zoran Pašalić (a szerző felvételei)

— Ennek a látogatásnak éppen az a lényege, hogy hogyan lehet a kisebbségi jogok sérülését a legrövidebb időn belül orvosolni, itt szinte tálcán kínálják a lehetőséget, ezzel pedig élni kell — mondta Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Hozzátette, hogy jogi szempontból rendezettek a dolgok, 2018 júliusáig szinte minden kisebbséggel és emberi joggal kapcsolatos törvényt megújítottak, módosítottak, és a nemzeti tanácsokról szóló törvény is megszületett, viszont ezeknek a gyakorlati alkalmazásában még vannak nyilvánvaló problémák.

— A Magyar Nemzeti Tanács szempontjából a legnagyobb gondok a hivatalos nyelv- és íráshasználat terén adódtak, hiszen számos észrevétel van a kataszterben és az állami hivatalokban — állapította meg Hajnal. Mint mondta, a törvények hiába rendelkeznek úgy, ahogyan az elvárható, számos jogszabály a maga módján rendez valamit, de ezek fölé kell hogy emelkedjenek a nemzeti kisebbségekről és az emberi jogokról szóló törvények, ezeknek kell átírniuk és átalakítaniuk a többit, hogy egy egységes, egyértelmű igazgatási rendszer működjön. Hozzátette: ahol a magyar nyelv hivatalos használatban van, ott a magyar nyelven megfogalmazott és a hivatalokba átadott dokumentumok lefordítása az állam feladata kell hogy legyen, hogy azok érthetőek és kommunikálhatóak legyenek bárhol Szerbiában.

A nemzeti tanácsok koordinációján oktatási kérdésekről is döntöttek. Az MNT elnöke ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy működik egy köztársasági kisebbségi alap, mely által tavaly 30 millió dinárt osztottak szét. Itt a nemzeti kisebbségeket képviselő intézmények, alapítványok pályázhatnak, és az idei évben a kultúra után most az oktatást helyezik előtérbe. Ezt pontosítva kezdeményeznek egy találkozót az illetékes miniszterrel, hogy a nemzeti tanácsok fordítói, tankönyvkiadói és egyéb problémái hogyan oldhatóak meg, hiszen az nemcsak a nemzeti tanácsok feladata lenne, hanem elsősorban állami és köztársasági hatáskör.

— A nemzeti közösségek a történelem folyamán jelentősen hozzájárultak Szerbia kulturális, gazdasági, politikai és egyéb értelemben vett megerősítéséhez. Ezért egy Nemzeti Kisebbségi Múzeum létrehozását kezdeményezte a jogvédő hivatala a közigazgatási és helyi önkormányzati minisztériumnál, hogy külön figyelmet szenteljenek azoknak a nemzeti kisebbségeknek, amelyek az évszázadok során hozzájárultak Szerbia fejlődéséhez — emelte ki nyilatkozatában Zoran Pašalić köztársasági jogvédő.

— Az elmúlt egy évben azon dolgoztunk, hogy közelebb hozzuk a polgárokat azokhoz a jogokhoz, amelyeket az alkotmány és a törvények lehetővé tesznek számukra, nemzeti hovatartozástól függetlenül — nyilatkozta Ivan Bošnjak, az államigazgatási és helyi önkormányzati minisztérium államtitkára. Mint mondta, jövőre a huszonhárom nemzeti tanácsból egy másik veszi át a Magyar Nemzeti Tanácstól a koordinációs szerepet, és reméli, hogy az is olyan sikeresen tölti majd be a vezető szerepet, ahogyan azt a magyar kisebbségi érdekképviselet tette.