Foglalkozás a nagybecskereki idősek otthonában Palkovics Sándor fotója

Körülállják asztalát és csillogó tekintettel figyelik, vajon ezúttal mit hozott. Ő pedig büszkén teregeti ki összegyűjtött kincseit. Horváth Rózsa a kreatív munka, a díszítőhímzés, a népi kézművesség szerelmese. Békéscsabán, a felsőfokú textiliskolában gépi és kézi hímző szakon magas fokú képzést kapott, amelyet most megoszt minden érdeklődővel. A továbbtanulását egyébként senki sem támogatta, önköltségen tökéletesítette a tudását. Jelenleg a nagybecskereki idősek otthonában foglalkozik a bentlakókkal. Munkája kezdetéről így vall:
- A nagybecskereki Petőfibe Magyarországról járt egy hímzésoktató, aki nagy szeretettel adta át a tudását. Sasné Vass Katalin és a jászberényi szakcsoport indíttatására kezdtem el komolyan foglalkozni a magyar hímzéssel. Békéscsabán, a felsőfokú textiliskolában sokat köszönhetek dr. Illés Károlyné, Anna népi iparművésznek. A négy évbe egy év játszóházi vezetés, két év szakma és egy év oktatói munka fért bele.
* Mi kell a szép és jó hímzéshez?
- A magyar hímzés nemcsak a kalocsai. Nagyon sok tájegységünk van, sokféle technikával. Békéscsabán magának a hímzésnek a néprajzi hátterével és történetével is foglalkoztam, melyik korban keletkezett, melyek a motívumai, milyen színeket használtak. Mindez elengedhetetlen tartozéka a szép munkának.
* Önnek melyek a kedvenc motívumai?
- Nagyon szeretem a régi hímzéseket, azokat, amelyeken jobban ki lehet venni a reneszánsz hatást. Ezek díszesebbek, motívumban és technikában gazdagabbak, mert, sajnos, ahogy haladunk a korral, úgy szegényednek el a hímzéseink is. Kedvenceim a torockai, a gömöri és vagdalásos technikák. Én is szeretnék többet foglalkozni a tervezéssel...
* Jelenleg hol oktat?
- Mindenhol, ahova hívnak. Évek óta vezetem itt Nagybecskereken a kézműves műhelyt, ahol a tagok nemezelnek, kosarat fonnak, agyagoznak és szőnek. Most alábbhagyott a csoport tevékenysége, mert nincs állandó helyiségünk, ahol összejöhetnénk. Ezért inkább varrással foglalkozunk. Békéscsabán, az Országos Textilkonferencián harmadik helyezést értünk el csoportos kategóriában. Rendszeresen járok Muzslyára és mostanában Nezsényre is. Nezsényt nagyon megszerettem, kedves falu. Szeretném, ha egyszer lenne annyi időm, hogy kisétáljak a szélére és megcsodáljam a Temes folyót. Nagyon jól fogadtak, kíváncsiak, érdeklődők, akarnak tanulni. Valószínűleg a földműves életforma akadályozza a jelentkezőket abban, hogy mindig ott legyenek mindannyian a foglalkozásokon. De azért 15-20-an általában összejönnek.
* Mit üzen a fiataloknak?
- A mai fiatalság nem olyan körülmények között nevelkedett, hogy láthatta volna a népi díszítőművészet termékeit, és azt sem, hogyan készültek el. Kimaradtak egy csodálatosan gazdag világból, ezért kívánom nekik, hogy többet forogjanak ilyen környezetben. Ismerjék meg a múltunkat, és az azt őrző titkokat, mert így ők is gazdagabbá válnak.