A határ — az határtalan

A határ — az határtalan

A Zentai Művésztelepen jártunk — Rendhagyó módon válogatta össze idei alkotócsapatát a Zentai Művésztelep, melynek szervezésében a Mesterek és találkozások elve érvényesült. A meghívott művészek és az általuk javasolt fiatal alkotók a határ téma határtalanságát ízlelgették. Az alkotótábor fő szervezőjével a művésztelep történetét is felelevenítettük.

A Zentai Művésztelep nagy és jelentős múltra tekint vissza, hiszen az 1952. évi megalakulásával ez volt az egykori Jugoszlávia első művésztelepe. Ihletője, Ács József az eredeti elképzelése szerint szülővárosába, Topolyára tervezte a tábort. Az amatőröket szerette volna összehívni, és valamiféle esztétikai nevelést nyújtani számukra. Az elgondolás végül egészen másként valósult meg, mert a telep életre hívására Zentán kapott lehetőséget, a részvevők pedig a kezdetektől fogva akadémikus festőművészek voltak.

A telep működése napjainkig folyamatos volt, jóllehet eleinte festőtelepként aposztrofálták, a huszadik jubileumra készült monográfiában már művésztelepként szerepel. A szervezők az évek során a technikai sokféleségre is befogadóbbak lettek. A hetvenes években úgynevezett happeningeket is tartottak, például amikor az akkori részvevők — többek között Ács József, Benes József, Maurits Ferenc — közösen megfestettek egy vásznat, melyet aztán szétszabdaltak, és kiosztottak a közönség között. Egy darabkát a Zentai Városi Múzeumnak is sikerült megőriznie. 1966-ban tartottak itt először akvarellfestő napot, melyre azóta is sor kerül. Napjainkban már teljes a műfaji, technikai nyitottság.

A művésztelep témája az első tizenöt évben a zentai motívumok köré fonódott, vagyis minden érdekes volt, ami zentai: az épületek, a Tisza, a Tisza-parti gesztenyesor, a híd és hasonlók. Később Ács volt a kezdeményezője annak is, hogy legyen valamiféle kapcsolódás a művészet és a termelés, a hétköznapi ember között. Ennek szellemében a művészek farmokra mentek, mezőgazdászokat látogattak meg, a paprika és a paradicsom is téma volt.

A szervezési feladatokat a kezdetektől fogva a Zentai Városi Múzeum látja el. Szarka Mándity Krisztina, az intézmény művészettörténésze harmadik éve veszi ki részét ebből a munkából. A művésztelep történetének főbb mozzanatai mellett ő vázolta fel az idei témát, a szervezés körülményeit is.

Mivel a művésztelep az évek során egy kicsit ellaposodott, igyekeznek újítani rajta. Az idén hat idősebb képzőművészt hívtak meg, illetve kértek fel, hogy ajánljon maga mellé olyan fiatalabb alkotót, akivel szívesen együtt dolgozna. Így alakult ki az idei összetétel: Barna Kolozsi Valéria ajánlotta Gubik Korinát, Csernik Attila Miroslav Jovančićot, Maurits Ferenc Dancsó Andreát, Mezei Erzsébet Bicskei Anikót, Nemes István Lázár Tibort, Szalma Viktória pedig Gömöri Évát. A koncepciónak a Mesterek és találkozások címet adták. Véletlenül sem a tanítványok szót választották, hiszen nem akartak efféle kötődéseket sugallni, a találkozások pedig mindig fontosak, főleg, ha jó a társaság, a téma pedig gondolatébresztő. A visszajelzések alapján ilyen jó gondolatébresztő az idei motívum — a határ — is, melyet természetesen nem a mostanában aktuális, közéleti értelmében ajánlottak az alkotók figyelmébe, hanem — egy kis szójátékkal élve — éppen a fogalom határtalansága miatt.

Gondolatébresztőnek szánták a művésztelep keretében megtartott előadást is, melyen az érdeklődők a száz éve született Andruskó Károly grafikus- és festőművész életútját bemutató portréfilmet láthatták, illetve megtekinthették az alkotó munkáiból rendezett alkalmi kiállítást is. A nyitott műteremnek egyrészt az a célja, hogy gazdagítsa a program tartalmát, másrészt pedig az, hogy ezáltal is nyisson a közönség felé, hiszen a látogatók itt a művészekkel is elbeszélgethetnek.


Szalai Attila felvételei

A művésztelepen készült alkotásokból jövőre, a vajdasági magyar képzőművészet napján, november 14-én rendeznek kiállítást. Az idén pedig az Ács József születésének 100. évfordulója alkalmából tavaly szervezett művésztelep munkáit mutatják majd be. A határ témára készült alkotások megtekintésére tehát egy évet várnunk kell ugyan, de annál érdekesebb lesz egy esztendő távlatából szemlélni, hogy a téma miként ihlette meg a művészeket.


Kattintson az alábbi képre, és tekintse meg a szerző adatlapját is:
Gyurkovics Virág

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Képzőművészet rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Facebook

Támogatóink