A gombhoz varrt kabát esete

A gombhoz varrt kabát esete

A munkajogi szabályok kapcsán gyakran elhangzik, hogy az itteni viszonyokhoz képest mennyivel rendezettebb a munkavállalók helyzete az Európai Unióban. Sok esetben konkrét munkavállalói jogokat és kötelezettségeket hasonlítanak össze, attól függetlenül, hogy minden egyes ország sajátos, avagy kizárólag az ott élő lakosság számára kialakított munka törvénykönyvvel rendelkezik.

Szabályozások és irányelvek

Nagy különbség van azonban az egyes országok és uniós tagállamok, illetve az Európai Unió munkajogi szabályzatai között. Míg az adott országokban törvény szabályozza a munkajogviszony szinte minden elemét, többek közt a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére vonatkozó szabályokat, addig az európai uniós munka törvénykönyv nem nyújt olyan átfogó szabályozást, amely a munkavégzés minden elemét érintené, hanem különféle irányelvekkel foglalkozik. Szerbiában az utóbbi időszakban nagy változásokat eszközöltek a munkajogi szabályozások terén. Az új munkatörvény azonban inkább a kidolgozatlansága és az ellentmondásos paragrafusai miatt marad emlékezetes, mintsem a munkavállalók és munkaszolgáltatók helyzetének rendezése miatt. Mivel az országban rendkívülien olcsó a munkaerő és a munkavállalók, csakúgy mint a munkanélküliek számos esetben kilátástalan helyzetben vannak, nem csoda, hogy garmadával jelentek meg különféle fél információk, álhírek és rémhírek az új törvény kapcsán.

Második nekifutás következik

A különféle ágazatok szakszervezeteinek egyöntetű véleménye a munkatörvény módosításáról például az volt, hogy azt az IMF és más nemzetközi intézmények nyomására hozták meg. A munkahelyek létszámának befagyasztása, illetve a munkavállalók pénztárcáját drasztikusan érintő megszorítások kétségtelenül hasonlítanak a világbank módszereihez. Egyes elemzők szerint a munkatörvény módosítása miatt több mint 100 ezer embernek szűnhet meg a munkahelye az elkövetkező években, továbbá jelentős bércsökkenésre is számíthatnak a dolgozók. A jelenlegi pénzügyminiszter szerint azonban a költségvetés és az új munkaügyi szabályok nem az Európai Unió és nem is az IMF részére készültek. A kormány tervei szerint ugyanis a megszorításoknak gazdaságstabilizáló, illetve élénkítő hatása kellene legyen. Más kérdés azonban, hogy abban az országban meddig lehet átfogó megszorításokat eszközölni, melyben a munkabérek és ezáltal az életszínvonal egyes harmadik világbeli országokéval azonos. Mindenesetre nem kellett sok idő ahhoz, csupán egy-két hónap, hogy a kormány egyes vezető politikusai rájöjjenek arra, hogy az új munkatörvény módosításai egyáltalán nincsenek megfelelően kidolgozva. Magyarán, szokás szerint felét papírkosárba kell dobni, továbbá új munkacsoportot kell alakítani, és újra átdolgozni a paragrafusokat. Többek között a munkavállaló munkaéveire, végkielégítésére, betegszabadságára, évi szabadságára és a munkaszerződés megszüntetésére vonatkozó paragrafusokat érintené a tervezett változtatás. Néhány hónap múlva tehát újabb munkaügyi törvény lát napvilágot. Így szokott ez lenni, amikor a gombhoz varrják a kabátot és nem a kabáthoz a gombot. A gazdaságügyi minisztérium illetékeseinek legújabb nyilatkozata azonban nem azt mutatja, hogy elgondolkodtak volna saját hiányosságaikon. Szerintük az emberek eddig is támogatták a reformokat, és mint mondják, ők nem azért vállalták a munkatörvény szabályozásának nehéz feladatát, hogy most feladják. „Ki fogunk tartani és győzni fogunk!” — hangoztatta a kormány gazdaságügyi részlege. Csupán egy kérdés vetődik fel: ki ellen fognak győzni és főként kinek a javára?

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

A gombhoz varrt kabát esete
Szabadkai Napló
A gombhoz varrt kabát esete
Mozaik
Facebook

Támogatóink