A fekete kontinens átka

A fekete kontinens átka

Az eddigi legsúlyosabb ebolajárvány előtt áll a világ. Az Egészségügyi Világszervezet jelentéseiből az olvasható ki, hogy az afrikai országok képtelenek kordában tartani a fertőzést, az ebolajárvány ugyanis teljesen kicsúszott a hatóságok keze közül. Noha a nyugat-afrikai országok mindent megtesznek a megfékezéséért, mégsem tudják megfelelően összehangolni intézkedéseiket.

Járvány van, ellenszer nincs

Az eddigi legsúlyosabb ebolajárvány előtt áll a világ. Az Egészségügyi Világszervezet jelentéseiből az olvasható ki, hogy az afrikai országok képtelenek kordában tartani a fertőzést, az ebolajárvány ugyanis teljesen kicsúszott a hatóságok keze közül. Noha a nyugat-afrikai országok mindent megtesznek a megfékezéséért, mégsem tudják megfelelően összehangolni intézkedéseiket. Ráadásul a sikertelen küzdelem már jó ideje tart, hiszen az idén nem először ütötte fel a fejét a járvány — februárban Guineában, Sierra Leonéban, majd Nigéria bizonyos területein terjedt el. Az Egészségügyi Világszervezet rendkívüli ülésén a részvevők 100 millió dolláros akciótervet dolgoztak ki az epidémia nemzetközi terjedésének megállítására. Emellett az amerikai kormány egy hatvanfős szakértői missziót küld Nyugat-Afrikába, hogy segítséget nyújtson a térség országainak a betegség elleni küzdelemben. A küldetésben az ügynökség munkatársain kívül a védelmi és az egészségügyi tárca, a különféle szociális szolgálatok, valamint a járványmegelőzésért felelős szövetségi központok szakemberei vesznek majd részt. Az Egyesült Államokban mindeközben gőzerővel dolgoznak a vírus ellenszerének megalkotásán. Gyógyszer, illetve oltóanyag még nincs az ebola ellen, és egyelőre nem is lesz, mivel a kutatók szerint legalább egy év szükséges hozzá, hogy kifejlesszék az ellenszert. Ráadásul ha egy új vakcina sikeresen át is megy az amerikai klinikai teszteken, az nem garantálja, hogy Afrikában is hatásos lesz. Az ott élők antitestei ugyanis eltérnek az amerikaiakétól. Mivel az antitestektől függ, hogyan reagál a szervezet az oltásra, az Egyesült Államokban ígéretesnek bizonyuló szer hatástalan lehet a fekete kontinensen.

Jobb félni, mint megijedni

Az ebolajárványt főként a tömeges AIDS-fertőzéshez szokták hasonlítani, azzal a különbséggel, hogy az előbbi sokkal súlyosabb következményekkel jár, vagyis a fertőzés nagyon rövid időn belül halálhoz vezet. Ettől függetlenül nem jelenthetjük ki, hogy az ebola a legveszélyesebb vírus a világon. Pontosabban lehet, hogy az egyik legveszélyesebb az emberiség történetében, más járványok azonban egykor sokkal nagyobb pusztítást végeztek, és végeznek manapság is. Amíg az ebolavírus az elmúlt hetekben 961 emberáldozatot követelt, addig maláriában naponta mintegy 1500, AIDS-ben pedig 3000 ember hal meg a fekete kontinensen. Természetesen a Nyugat-Afrikában kialakult kritikus helyzet miatt a világ közvéleménye jelenleg az ebolaepidémiára összpontosít, az egyéb súlyos betegségek pedig az utóbbi időszakban egy kissé háttérbe szorultak. Mit érdemes azonban feltétlenül tudni az eboláról, illetve mit jelent az európai ember számára ez a bizonyos járvány? Az ebola nem új keletű betegség, a pusztító vírusfertőzés először 1976 augusztusában ütötte fel a fejét Közép-Afrikában, Zaire, azaz a jelenlegi Kongói Demokratikus Köztársaság északi részén. Akkor egy kórházban néhány nap leforgása alatt 318 beteg emberből 280-at ölt meg. Ezután azonosították az orvosok a vérzéses lázzal járó betegség kórokozóját, melyet az első járvány helyszíne melletti Ebola-folyóról neveztek el. A vírus leginkább azért rendkívül veszélyes, mert gyorsan mutálódik, azaz rövid idő alatt cseréli ki a génjeit, és szinte minden előfordulása során új törzseket hoz létre. Az AIDS-től eltérően azonban a világ Afrikán kívüli részeire, így Európára talán kevésbé veszélyes. Pontosabban fogalmazva: villámgyorsan pusztító jellege miatt nehezebben terjed. A járvány ugyanis a megjelenése helyszínén élő embereket olyan gyorsan megöli, hogy nem is tud igazán továbbfertőzni. A levegőből nem lehet elkapni, véren keresztül és egyéb testnedvek által viszont igen. Ennek ellenére Európában, az Egyesült Államokban, továbbá a világ más pontjain attól tartanak, hogy ha a vírus megjelenik, akkor hihetetlen pusztítást fog végezni. Azaz beláthatatlan következményei lehetnek. Azt azonban érdemes figyelembe venni, hogy az afrikai egészségügyi körülmények egyáltalán nem hasonlítanak az európaiakhoz. A fekete kontinensen továbbra is rendkívül kevés az orvos, a felszerelés rossz és hiányos, valamint a higiéniai feltételek sem megfelelőek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a világ egyéb részein ne volna szükség határozott óvintézkedésekre.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

A fekete kontinens átka
  • Sass László
  • 2016.09.19.
  • LXXI. évfolyam 37. szám
A fekete kontinens átka
  • dr. Német László SVD, nagybecskereki püspök
  • 2016.09.12.
  • LXXI. évfolyam 36. szám
Facebook

Támogatóink