A cukorbetegség sajnos már népbetegségnek számít. Hosszú ideig nincsenek tünetei, a következményei azonban nagyon súlyosak. De ezek jelentős része megelőzhető, vagy legalábbis csökkenthető a mértékük. Ezért kell vissza-visszatérnünk erre a témára.
Hogyan alakul ki?
A cukorbetegség (diabetes mellitus) oka a hasnyálmirigyben található szigetek béta-sejtjei által termelt inzulin hiánya vagy csökkent mennyisége, illetve a szervezet inzulinnal szembeni érzéketlensége (inzulinrezisztencia). Ennek a következménye, hogy a szervezetben a táplálékkal felvett szénhidrátokból keletkező szőlőcukor (glükóz) — mely a sejtek legfőbb energiaforrása — nem jut be a sejtekbe, így a vércukorszint emelkedik. A sejteknek (nagy mennyiségben a májnak, a zsír- és az izomszövetnek) van egy, az inzulint megkötő érzékelője (receptora), mely lehetővé teszi a szőlőcukor sejtekbe való bejutását. Főként a máj és az izomzat sejtjei a glükózt glikogénné építik fel, mely a lebontása során szőlőcukorrá alakul át. A normális vércukorszint fenntartásában az inzulinnak van a legfontosabb szerepe, csökkenti a vércukor szintjét. Inzulin hiányában a sejtek nem tudják felhasználni a glükózt, ezért a vércukor szintje emelkedik, a máj pedig folyamatosan állítja elő a glükózt, ami tovább emeli a vércukor szintjét. Ez a magyarázata annak, hogy a cukorbeteg vércukorszintje magas lehet szénhidrát fogyasztása nélkül is.
Miért szükséges az inzulin?
Az inzulinnak a vércukor szabályozásán kívül még egy fontos hatása van: irányítja a zsír raktározását, és gondoskodik róla, hogy a zsír a raktárakban maradjon. Ez az oka a cukorbetegség egyik tünetének, a testsúlycsökkenésnek.
A cukorbetegségnek két formáját különítik el: az 1-es típusú, avagy a fiatalkori cukorbetegség egy úgynevezett autoimmun folyamat következménye. Lényege, hogy a szervezet a saját inzulintermelő sejtjei kárára ellenanyagot termel, és ez a sejtek pusztulásához vezet. Ez az állapot feltétlenül inzulinkezelést igényel, inzulinfüggő diabétesznek is nevezik. Ez a ritkább forma, az eseteknek csak mintegy 10-15%-a. Jellemző, hogy meglehetősen gyorsan alakul ki, sokszor alig okozva tüneteket, de a fogyás, a szomjazás, a szokatlanul sok vizelet felhívhatja rá a figyelmet. A vérben nem lehet inzulint kimutatni, vagy jelentősen csökken a mennyisége, a vércukor szintje pedig jelentősen emelkedik. Súlyos esetben életveszélyes anyagcserezavar lép fel (ketoacidózis, diabéteszes kóma).
A 2-es típusú cukorbetegséget időskori, nem inzulinfüggő diabétesznek is nevezik, a cukorbetegek 85-90%-a tartozik ebbe a csoportba. Általában 40-50 éves kor körül fordul elő, noha az utóbbi időben egyre fiatalabb korban is. A kialakulását azzal hozzák összefüggésbe, hogy a gyorsan felszívódó szénhidrátok (finomított cukor, fehér liszt, burgonya) magas inzulintermelést idéznek elő. Az éveken át folytatott rossz étkezési szokások következtében a sejtek eleinte nem reagálnak az inzulin hatására, egyre kevésbé használják fel a glükózt, és inzulinrezisztencia alakul ki, emelkedett vércukorértékekkel. Ez az inzulintermelő sejteket még nagyobb inzulintermelésre készteti, de a sejtek egyre kevésbé tudják a cukrot felhasználni. Tünetek ebben az esetben is alig vannak, a betegségre legtöbbször csak szűrővizsgálat során derül fény. Sokszor csak az indokolatlan fogyás, a vizeletmennyiség növekedése, az ezzel járó szomjúság és a jelentős folyadékfogyasztás, máskor a fáradékonyság, a bőrviszketés, az izzadás, a fejfájás, potencia- és menstruációs zavarok vagy a késői szövődmények: a látásromlás, a sebgyógyulási zavarok és az érszűkület következményei terelik a gyanút a cukorbetegségre.
Előzzük meg!
A felmérések szerint egyre nagyobb méreteket ölt a gyermekkori elhízás. A megelőzés legjobb módja, hogy gyermekeinket ne tömjük édességgel, fogyasszanak kevesebb zsírt és szénhidrátot, sokkal több zöldséget, gyümölcsöt. Célszerű a teljes kiőrlésű, barna kenyér fogyasztása. A burgonya helyettesíthető csicsókával, mely a hazai táplálkozáskultúrában méltatlanul el van hanyagolva. Számos kedvező hatása van (magas ásványisó- és vitamintartalom), ráadásul a cukorbetegek is fogyaszthatják, mert a gumóban található inulin és polifruktozánok fruktózzá (gyümölcscukorrá) alakulnak, mely anyag nem igényel inzulint a felhasználás során, miközben a burgonya keményítőtartalma teljes egészében glükózzá alakul, ami emeli a vércukorszintet, és inzulint igényel. A másik igen fontos tényező a megelőzésben a rendszeres mozgás. Ez megnehezíti az elhízást, egyúttal segíti a cukor felhasználását.
