A dadogás nem egyéb, mint a folyamatos beszéd megakadása, mely során szétesik a beszéd folyamata, összhangja, szerkezete és ritmusa. Ha idejében felfigyelünk rá, akár ki is kezeltethetjük.
Október 22-e a dadogás elfogadásának világnapja, melynek célja, hogy az ezzel a beszédzavarral küszködőket a környezet a társadalom teljes értékű tagjaiként fogadja el.
Tünetei
A legfőbb tünet a beszéd közben fellépő görcsös megakadás, mely a kezdő szótag, hang ismétlésétől a hangképzés-képtelenségig terjedhet. A görcsök súlyosságától függően akadozhat a légzés, a hangadás, az artikuláció, sőt az egész vázizomzatra is kihathat.
A dadogás egyúttal kommunikációs zavar is, melynek hatása az egész személyiségszerkezetben érzékelhető. Az erre vonatkozó terápiát logopédus szakember végzi, komplex orvosi, pszichológiai, logopédiai vizsgálatok eredményeire támaszkodva. Fontos tünet a helytelen beszédlégzés. A dadogók belélegzésére jellemző a felületes mellkasi légzés, amikor a tüdőnek csak a felső része telítődik levegővel, és a gyakran kapkodva beszívott levegőt rosszul osztják be. Ezért kell a rossz levegővétel miatt megállniuk a beszédben akkor is, amikor ezt a mondanivaló tartalma nem indokolja, máskor viszont nem tartanak szünetet akkor, amikor kellene, beszédüket helytelenül tagolják. További tünet, hogy a beszéd ritmusa felbomlik, a beszédtempó felgyorsul a megakadások között. A magánhangzókat zártan és röviden, a mássalhangzókat keményen, hosszan ejtik. A dadogók beszéde gyakran monoton. A dadogás tünetei legtöbbször már óvodáskorban (a folyamatos beszéd kialakulásának ideje körül) megjelenhetnek.
Fontos, hogy kezeljük
A súlyos beszédzavar hatással van az egyén életére, életpályájának alakulására.
Nemcsak beszédprobléma, hátterében egy összetett tünetegyüttes áll, melynek a beszéd görcsös szaggatottsága csak vezető tünete. Ha gyermekünknél észleljük a dadogást, forduljunk szakemberhez, hogy mielőbb kezelni tudja, így akár meg is előzhetjük a későbbi lelki sérüléseket, melyek ezzel a beszédzavarral együtt jelentkezhetnek.
Okai
A dadogás hátterében több ok is állhat, de még mindig nem sikerült felismerni azt a tényezőt, amely minden kétséget kizáróan dadogást okoz. Ami az egyik embert dadogóvá teszi, a másikat nem. Ismerjük viszont azokat a hajlamosító tényezőket, amelyek ehhez a beszédhibához vezetnek.
A dadogás kezdete általában olyan eseményhez köthető, amely a gyermek számára kellemetlen élmény volt. Megijedt valamitől, tartósan elszakadt az édesanyjától, szüleitől (pl. hosszabb kórházi kezelése volt), óvodakezdés, testvér születése stb. Ezek a hatások csak akkor vezetnek dadogáshoz, ha a gyerekben megvannak az erre hajlamosító tényezők is.
Gyakori jelenség, hogy a dadogó gyermeknek gyenge az idegrendszere. Az ijedtség, a félelem, a hosszabb ideig tartó szorongás, a tartós érzelmi-indulati feszültség hatására az idegrendszer egyensúlya megbomlik, s ez dadogáshoz vezethet. A beszédhiba ebben az esetben egy neurotikus tünet, ezért a dadogást sokan beszédneurózisként határozzák meg.
A dadogást hajlamosító tényezők: bizonyos testi, alkati, biokémiai sajátosságok, gyermekkori agysérülések, betegségek, a veleszületett beszédgyengeség és a beszédfejlődési rendellenesség is. A túl gyors vagy a túl lassú beszédfejlődés egyaránt káros lehet. Figyeljünk oda gyermekünkre, mert a dadogásra való hajlam öröklődhet. Veszélyes lehet a balkezesség átállítása is, mert ezzel tartós kellemetlen hatást idézünk elő, a gyermek nyugtalanná, tevékenységében bizonytalanná válik, mozgásának szabályozása, beszédmozgás-irányítása sérül.
Az utánzásnak mint tényezőnek csak kisgyermekkorban van szerepe a beszédgyenge vagy a dadogásra hajlamos gyermekeknél.
Fontos tudni, hogy a dadogás nem rossz szokás, hanem pszichogén, azaz lelki eredetű beszédzavar, s elsősorban az érzékenyebb idegrendszerű gyermekek beszédhibája.
Kezelhető
Ha idejében szakemberhez fordulunk, a megfelelő terápiával (és önérzeterősítő tréninggel) a folyamat akár vissza is fordítható. A dadogás ugyanis nem minden esetben rögzül, csak akkor, ha különösen súlyos a lelki zavar, mely okozza, illetve ha a dadogó gyermek túl későn kerül szakemberhez.